A magyar egészségügy teljesítményének elismerése, hogy Budapesten rendezik Kína és a közép-, valamint kelet-európai országok egészségügyi minisztereinek harmadik fórumát – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Rétvári Bence elmondása szerint 16 közép- és kelet-európai ország egészségügyi vezetői, szakértői, valamint egy 200 tagú kínai delegáció vesz részt a többnapos rendezvényen, amely a tudáscseréről szól és gazdasági löketet is adhat az országnak, Magyarország a konferencián elsősorban a gyógyszergyártás, a népegészségügy és betegségmegelőzés, valamint a gyógyvízkészlet terén mutatkozik be – idézi az államtitkárt az MTI.
Hogy milyen teljesítményre gondolt pontosan Rétvári Bence, az nem egyértelmű, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nemrég kiadott jelentése mindenesetre nem ad okot optimizmusra:
az ÁEEK elemzése szerint 2014-ben több mint 32 ezer ember halála elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel – ez adott évben a halálozási esetek 26 százalékát jelentette (!) és a lakosság 0,3 százalékát érintette.
Persze azóta három év telt el, és nem kizárt, hogy a halálozási adatok is javultak azóta.
A központ vizsgálatában arra is kitért, hogy – bár a magyar lakosság egészségi állapota javuló tendenciájú – nagyok az országon belüli különbségek, az átlag pedig továbbra is elmarad az Európai Unió legtöbb tagállamának szintjétől.
Nőtt a lemaradásunk az EU 28 átlagától több kiemelkedő, súlyos terhet jelentő halálokban, közte a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozásban (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetében.
Az értékelés szerint 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalékát lehetett volna elkerülni, a több mint 32 ezer haláleset egy kisvárosnyi lakosnak felel meg. A 65 évesnél fiatalabbak körében minden második haláleset elkerülhető lett volna megfelelő népegészségügyi beavatkozásokkal. Ezek alapján Magyarország a harmadik legrosszabb eredményt produkálta az EU 28 tagországának rangsorában.
Egy, a közelmúltban tartott egészségügyi konferencián az is elhangzott, hogy összesen 700 milliárd többletfinanszírozásra lenne szükség az egészségügyben, ennek felét pedig a dolgozók bérére kellene fordítani. Így megoldható lenne a hálapénz problémája és a hiányzó orvosok és szakdolgozók pótlása is.
A kínai–magyar konferenciának voltak ugyanakkor nem elhanyagolható egészségpolitikai-diplomáciai előzményei is: kormány nemrég határozatban rendelte el, hogy 1,3 milliárd forintból kínai orvoslási részleget hozzanak létre a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán Budapesten, a Szentkirályi utcában.
Emellett hagyományos kínai gyógyászati, oktató- és kutatóközpontot is felállítanak majd a fővárosi Őrjárat utca 1–5. szám alatt, amire idén és jövőre összesen 220 millió forintot biztosítanak, írja a Hvg.hu.
