Nem kell egy összegben több mint 37 milliárd forint többletforrás a 3-as metró felújításának megkezdéséhez, s ha a kormány elfogadja az ütemezési javaslatomat, akár már kora ősszel is indíthatók lennének a munkák – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István (Fidesz–KDNP). A főpolgármester azután állt elő legújabb mentőötletével, hogy egyelőre sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem a kormány többi illetékese nem támogatta a kérését, hogy az állam vállalja át a várható többletköltségeket. Ugyanis az infrastruktúra-felújításra kiírt négy közbeszerzési pályázaton – a kormány által elfogadott, az Európai Uniótól százszázalékos támogatottsággal kért – 137,5 milliárdos kerethez képest 27 százalékkal magasabb ajánlatok érkeztek.
Tarlós István a részletekről elmondta: a négy tenderből pont arra a kettőre érkezett kedvezőbb, „csak” 15 százalékkal magasabb ajánlat, amellyel a főváros eredeti szándéka szerint is megkezdődhetne a beruházás. Ez azt jelenti, hogy ha a déli szakaszon, Kőbánya-Kispest és a Nagyvárad tér között hozzákezdenek az állomások, illetve az alagút rekonstrukciójához, bő egy évük lenne arra, hogy a középső, a Lehel térig, illetve az északi, Újpest-Központ végállomásig tartó két szakasz állomásaira új pályázatokat írjanak ki. Ezzel lényegében időt nyernének, s valamilyen váratlan fordulattal akár csökkenhetnének is az árak. – Ezzel a javaslattal megyek a június 7-i kormányülésre, s ha a kabinet, majd a finanszírozásért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyezi, akkor lehet előremozdulás – szögezte le Budapest vezetője. Szerinte olyan nem fordulhatna elő, hogy a másik két szakaszon egy év múlva ne tudnák folytatni a felújítást, s így az alagúti munkákat félbe kellene hagyni.
A Magyar Nemzet csütörtöki információi szerint a kormányzat végleg lemondott arról, hogy akárcsak egy fillér többletforrást is juttassanak az egyre kockázatosabb műszaki állapotú 3-as metróra annak ellenére, hogy Budapestet szintén a Fidesz vezeti, s a kerületi polgármesterek többsége is kormánypárti. Ezt lényegében megerősítette a legutóbbi kormányinfón Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, és az ügyben megszólaló kormányzati illetékesek is arra utaltak, hogy a fővárosnak a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusra szánt 340 milliárd forintos fejlesztési keretből kellene finanszírozni a költségnövekedést.