Július végén, augusztus elején aki csak teheti, nyaralni indul. Az Európai Unió polgárainak azonban nagyjából egyharmada, 32,9 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást – derül ki az Eurostat adataiból.
Az EU egyes tagállami közt hatalmas különbségek vannak: a legjobban a svédek állnak, ott csak 8,2 százalék kénytelen kihagyni a nyaralást, a legrosszabb a helyzet Romániában és Horvátországban, ahol az emberek 66,6, illetve 62 százaléka nem engedhet meg magának egy hét üdülést.
Magyarország a sereghajtók közt van, az emberek 50,7 százaléka mondta azt a tavalyi felmérésben, hogy nem engedhet meg magának nyaralást. Ez annak ellenére is lesújtó, hogy az elmúlt években sokat javult a helyzet, hiszen 2012-ben még 67,3 százalék mondta, hogy nem fér bele egy hét üdülés.
Ez az adat nemcsak sajnálatos, de fontos indikátor is egyben, az úgynevezett anyagi depriváció egyik mutatója. A szegénység ugyanis viszonylag nehezen megragadható fogalom, ha csak pénzben, illetve annak hiányában akarjuk kifejezni. A nélkülözés kifejezésére ezért használják az anyagi depriváció fogalmát.
Azt tekintik anyagilag depriváltnak, akire legalább három igaz a kilenc állításból: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátraléka van; nem tudja megfelelő fűteni a lakását; nem képes fedezni a váratlan kiadásokat; kétnaponta nem eszik húst, halat vagy azzal egyenértékű tápanyagot; nem engedhet meg magának évi egyhetes, nem otthon töltött üdülést; anyagi okból nem rendelkezik autóval; anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel; anyagi okból nem rendelkezik televízióval; anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.
Az Eurostat adatai szerint az EU lakosságának 7,8 százaléka küzd súlyos anyagi deprivációval – vagyis igaz rá legalább négy a fenti kilenc állításból. Magyarországon ez a tavalyi számok szerint a lakosság 16,2 százalékára, vagyis több mint 1,5 millió emberre igaz.
