Néhány héttel azután, hogy az állam bő hatmilliárd forintért megvásárolta, kiégett a polgári gumiégető erőmű. A tűzeset még június közepén történt; az elvileg évi nyolcezer órában villamos energiát termelő létesítmény azóta nem üzemel, és jó darabig biztosan nem is fog. Jelenleg ugyanis még csak a baleset körülményeinek 45 napos határidejű kivizsgálása zajlik, az egység helyreállítása pedig csak ennek befejeztével, legkorábban valamikor a nyár végén kezdődhet meg. Az épület láthatóan komoly károkat szenvedett, így a munkák minden bizonnyal hosszú hetekig tartanak majd.
Az erőmű – amelynek üzemeltetője szinte napra pontosan egy hónappal azelőtt került az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. tulajdonába, hogy felcsaptak volna a lángok – korábban is elég hányatott sorsú volt. Megépítésének ötlete még 2003-ban vetődött fel, de engedélyeztetési problémák miatt 2005-ig lényegében semmi érdemi nem történt. Két év után aztán a beruházó TechCon Kft. változtatott a terveken, elérve ily módon, hogy az engedélyek egy részét ne kelljen megszerezni.
Ám a projekt – részben éppen a trükközés miatt – ezután is folyamatosan a helyiek és a környezetvédők támadásainak kereszttüzében állt. A legáltalánosabb kritika az volt, hogy Magyarországon nincs annyi fölösleges használt abroncs, amennyit a 23,2 tonna gumihulladék elégetésére tervezett egység évente felhasználna. Egy feljelentés nyomán a TechCon körül még 2007-ben nyomozás is indult emiatt.
Így a 8 milliárdos fejlesztés folyamatosan tolódott, a beruházást a gazdasági válság sem segítette. A TechCon ellen 2012-ben felszámolási eljárás indult, a cég a múlt év végén meg is szűnt. A projektet a Star Power Kft. vette át; végül ez a vállalat állította üzembe az erőművet három esztendővel ezelőtt.
Csakhogy a gumiégetéssel történő áramtermelés nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket. A Star Power a jogszabályi lehetőségeket kihasználva már 2015-ben kérte a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatalt (MEKH), hogy a korábbiaknál magasabb összegért vegyék tőlük az erőműben előállított villamos energiát. (A hulladékból nyert áramot a rendszerirányító a kötelező átvételi rendszer keretében a piacinál magasabb áron veszi át egészen a beruházás megtérüléséig, jelen esetben 2034 végéig.) Magánál a jogi aktusnál azonban érdekesebb volt a Star Power indoklása, amiből kiderült, hogy a felhasznált gumi drágább, mint amivel előzetesen számoltak, magasabbak a szén-dioxid-költségek is, hőt pedig a korábbi tervekkel ellentétben valószínűleg nem tudnak értékesíteni. Magyarul a bevételek alacsonyabbak, a költségek magasabbak voltak annál, ami az üzleti tervekben szerepelt. Ennek ellenére a kötelező átvételi ár 2015-ben még elég volt a nyereséghez: akkor bő félmilliárdos árbevétel mellett 153 milliós profitot termelt a cég. Tavaly viszont fordult a kocka: bár a forgalom jelentősen nőtt, az eredmény így is 200 millió fölötti veszteségbe fordult.