Az MRSZ tagszervezeteinek összeállított jogértelmezés szerint a cégeknek csak azoknál a kampányoknál nincs bejelentési kötelezettségük, amelyek július 15-ig tartanak. Ennek megfelelően a Jobbik plakátkampánya esetében biztosan lépni kell valamit: vagy kifizetik a tavalyi listaáraknak megfelelő összeget, vagy le kell szedni a plakátokat. Az LMP kampányát ugyanakkor nem érintik az új szabályok, a honlapjukra feltöltött szerződés szerint ugyanis július 15-ig adtak megbízást.
A Jobbik egyébként továbbra is vitatja a törvény elfogadásának módját, álláspontjuk szerint ugyanis a jogszabály kétharmados többséghez van kötve, a pártok működéséről szóló törvényben kellett volna szabályozni, nem pedig a sima feles többséget igénylő, a településkép védelméről szóló törvényben. Pénteken be is nyújtották az Alkotmánybírósághoz beadványukat, amelyet összesen 57 parlamenti politikus – a Jobbik mellett négy LMP-s, 25 MSZP-s és négy független képviselő – írt alá. Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a benyújtás előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a – kormányzati hierarchiába tartozó – kormányhivatalok kaptak lehetőséget a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére, pedig erre csak az Állami Számvevőszéknek lenne joga. Értékelése szerint közjogi érvénytelenség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztársasági elnök által megfogalmazott aggályokra reagált, hanem új jogszabályt alkotott. – Noha az alkotmánybírósági beadvány elbírálásának nincs időbeli korlátja, a Jobbik reméli, hogy nem húzódik el a folyamat – fogalmazott.
