Habár egy miniszter esetében talán nincs is annál fontosabb, hogy munkája során élvezze a társadalom bizalmát, úgy tűnik, minderre rá sem hederít Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki már nem is próbál magyarázkodni összeférhetetlensége miatt. Nemrég jelent meg a hír, miszerint az Országgyűlés 136 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett elfogadta a választott bíráskodásról szóló új törvényt.
A jogszabályt nem más terjesztette a parlament elé, mint Trócsányi László. A törvény indoklásában az olvasható: a kormány azt várja az új szabályoktól, hogy azok vonzóbbá tegyék a magyar befektetési környezetet a külföldieknek. Továbbá hogy a magyar vállalkozások számára azért lehet előnyös, mert a gyorsabb, magasabb színvonalú választott bíráskodás miatt nagyobb arányban tudják elérni partnereiknél, hogy a magyar állandó választott bíróságot válasszák.
Mindez azért különösen érdekes, mert a miniszter nevét viselő – és résztulajdonában álló – Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda jelenleg hét, folyamatban lévő választott bírósági eljárásban képviseli a főként külföldi (francia–német–osztrák és magyar cégek alkotta) Bamco konzorciumot. Arról a társaságról van szó, amely a négyes metró alagútépítő kivitelezője volt, s amely a fővárosi BKV Zrt.-vel szemben pereskedik, méghozzá állami kártérítésért. Bár a miniszter korábban többször hangsúlyozta, hogy nincs köze ügyvédi irodája napi működéséhez, mert felfüggesztette a praxisát, nem elhanyagolható körülmény, hogy Trócsányi főtanácsadója, Bogdán Tibor részt vesz a minisztériumi munkában.
Eközben pedig Bogdán aktív tagja és gyakorló jogásza a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodának is, de a kormányülésekre is bejáratos. Ez alapján pedig nem zárható ki, hogy az új törvény a választott bírósági eljárásokban a miniszter ügyvédi irodájának kedvezhet. Ezt egyébként azért nem lehet megállapítani pontosan, mert a választott bírósági ügyek a nyilvánosság teljes kizárása mellett zajlanak.
Említésre méltó, hogy a Bamco konzorcium képviseletében eljáró ügyvédi iroda több ügyben is 2014 második felében, illetve 2015-ben nyújtotta be kereseteit, tehát Trócsányi László 2014. június 10-i miniszteri beiktatása után. Ez pedig azért nem mellékes körülmény, mert Trócsányi miniszteri posztra lépve az állam és az állampolgárok képviseletére vállalkozott, miközben az irodája állami kártérítésért kezdett pereskedni, ami éppen az adófizető állampolgároknak okozhat hátrányt.
Már-már bohózatba illő körülmény, hogy Trócsányi a négyes metró kapcsán találkozott a Csalás Elleni Európai Hivatal főigazgatójával. Tárcája hangsúlyozta, hogy a hivatal munkájának hatékonyságát támasztja alá a négyes metróról készült jelentés is, amely „minden idők legnagyobb korrupciós botrányára hívta fel a magyar hatóságok figyelmét”. Utóbbi jelentés a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda ügyfelének, a Bamco konzorciumnak a felelősségét is megállapította.
A kormányt egyébként szintén nem érdekli a társadalmi bizalom. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég azzal vette védelmébe Trócsányit, hogy „örüljön az ország, hogy ilyen kiváló minisztere lehet”. Mindez annak tükrében is érdekes, hogy megírtuk, már a 2014-ben elfogadott devizahiteles „adósmentő” törvénycsomag előtt is az adósokéval szemben a bankok érdekében lépett fel Trócsányi László ügyvédi irodája. Mint megtudtuk, az iroda nemcsak az osztrák Erste Bank, hanem az olasz UniCredit Bank és a legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank képviseletét is ellátja devizahiteles-perekben, utóbbit egy ügyben már 2011 óta. Éppen ezért rendkívül fontos kérdés, hogy pontosan milyen érdekek alapján készültek Trócsányi irányítása alatt a három évvel ezelőtt hatályba lépett devizahiteles-jogszabályok. Ugyanis miközben a miniszter az állampolgárok képviseletére esküdött fel, az ügyvédi irodája sikerében is érdekelt.
