Rozgonyi Zoltán szerint a német népszerűségvesztése a demográfiai okokon, illetve az angol térnyerésén túl annak is tulajdonítható, hogy ma második idegen nyelvként egyre inkább az újlatin nyelvek, vagyis a spanyol, az olasz vagy a francia közül választanak. Főleg miután a német nyelvterületeken ma már többnyire angollal is el lehet boldogulni.
Arról is beszélt a szervezet vezetője, hogy a hallgatók tudását nagyban javítaná, ha a nyelvismeret használata a felsőoktatási tanmenetekben is megjelenne. Vagyis például megkövetelnék, hogy a hallgató képes legyen idegen nyelven forrásanyagot olvasni, földolgozni és összefoglalni. Ám ez az elvárás jelenleg leginkább csak néhány, magas színvonalú képzést adó intézményben van jelen.
– Ha ez következetesen érvényesített követelmény volna a felsőoktatásban, rohamosan csökkenne a diplomamentésre váró évi 12 ezer diák száma – zárta szavait az egyesületi elnök.
A felsőoktatási intézmények hallgatóinak nyelvtudása évről évre egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek oka nemcsak a nyelvvizsga hiányában beragadt diplomák nagy száma, hanem az is, hogy 2020-tól már a felsőoktatási jelentkezéshez is kötelező lesz legalább a középfokú nyelvvizsga. Igaz, nagy kérdés, hogy ezt a kritériumot hány jövendőbeli egyetemistának sikerül majd teljesítenie. Ugyanis, mint lapunk nemrégiben beszámolt róla, az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei évi felvételin azon több mint 85 ezer jelentkező közül, akik legalább egy jelentkezést beadtak alap- vagy osztatlan képzésre, mindössze 45 400-nak volt nyelvvizsgája. Bár ez a tavalyi számokhoz képest ezerfős javulást mutat, mégis azt jelenti, hogy az érintettek 47 százalékának nem volt meg a jövőben elengedhetetlenné váló papírja.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!