Az egyetemistáknak csak alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016/2017. tanévben – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből, amelyet az Oktatási Hivatal adataiból készítettünk. Ez azt jelenti, hogy a 190 ezer hallgató közül, akik nappali munkarendben folytatják tanulmányaikat, mindössze alig több mint 44 400-an tanulnak idegen nyelvet. Ebben a számban nincsenek benne azok a tanulók, akik az adott nyelvből nyelvszakos képzést folytatnak.
Nem meglepő módon a diákok között az angol volt messze a legnépszerűbb az elmúlt öt évben; a nyelvet tanuló fiatalok 54 százaléka, vagyis több mint 24 ezer hallgató tanulja. Második helyen – igencsak lemaradva – a német áll, ezt már csak alig több mint 6100-an tanulják. A 2012/2013. tanévhez viszonyítva a németet tanulók száma majdnem a felére esett vissza, akkor ugyanis még 11 ezren tanulták a nyelvet. Bár kétségtelen tény, hogy öt évvel ezelőtt még jóval több diák vett részt a felsőoktatásban, ám önmagában az apadó hallgatói létszám sem magyarázat arra, hogy ekkora arányban visszaesett a németet hallgatók aránya.
Harmadik helyen a latin volt, közel 5400 hallgatóval. E nyelv esetén a tanulók számát nem befolyásolta a hallgatói létszám csökkenése, öt esztendővel ezelőtt is hozzávetőleg ennyien tanultak latint. Ezt a magyar követi, mintegy 2800-an tanulják a nyelvet. Erre magyarázat lehet, hogy az országban a tavalyi tanévben összesen 28 ezer külföldi tanult. Ezer fő fölötti hallgatói tábora még a franciának (1309), a spanyolnak (1233), illetve az orosznak (1115) van.
A távol-keleti nyelvek közül a japán közel 280 hallgatót vonzott, míg a kínai nyelvet 243-an választották. Ehhez képest a hazánkkal szomszédos országok nyelvei iránt alig érdeklődnek a hallgatók: a tavalyi tanévben horvátul mindössze ketten tanultak, ukránul hárman, románul kilencen, szlovákul tízen, míg szerbül 47-en.
– Az a tapasztalatunk, hogy a felsőoktatásban zajló nyelvi képzések többsége az adott szakirány alapján megkövetelt szaknyelvi képzést jelenti – nyilatkozta lapunknak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Ez azt jelenti, hogy csak szűk körben van jelen az általános nyelvi képzés lehetősége, holott a legtöbb diáknak az alapfokú nyelvvizsga szintjéről a középfokra eljuttató képzésre volna szüksége. Az egyesületi elnök hozzátette: bár a felsőoktatásnak az ilyen típusú nyelvtanítás nem lenne dolga, ma a diákok úgy kerülnek be az egyetemekre, hogy – részben a saját hibájukból, részben a középfokú nyelvoktatás színvonala miatt – nincs használható nyelvismeretük. A felsőoktatásban pedig már nem kapnak érdemi támogatást a nyelvtanuláshoz, így nem csoda, hogy a nyelviskolai tanfolyamok résztvevőinek nagy része a felsőoktatásban tanulók közül kerül ki.
