Az egyetemistáknak csak alig több mint ötöde tanult valamilyen nyelvet a felsőoktatási intézmények keretein belül a 2016/2017. tanévben – derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből, amelyet az Oktatási Hivatal adataiból készítettünk. Ez azt jelenti, hogy a 190 ezer hallgató közül, akik nappali munkarendben folytatják tanulmányaikat, mindössze alig több mint 44 400-an tanulnak idegen nyelvet. Ebben a számban nincsenek benne azok a tanulók, akik az adott nyelvből nyelvszakos képzést folytatnak.
Nem meglepő módon a diákok között az angol volt messze a legnépszerűbb az elmúlt öt évben; a nyelvet tanuló fiatalok 54 százaléka, vagyis több mint 24 ezer hallgató tanulja. Második helyen – igencsak lemaradva – a német áll, ezt már csak alig több mint 6100-an tanulják. A 2012/2013. tanévhez viszonyítva a németet tanulók száma majdnem a felére esett vissza, akkor ugyanis még 11 ezren tanulták a nyelvet. Bár kétségtelen tény, hogy öt évvel ezelőtt még jóval több diák vett részt a felsőoktatásban, ám önmagában az apadó hallgatói létszám sem magyarázat arra, hogy ekkora arányban visszaesett a németet hallgatók aránya.
Harmadik helyen a latin volt, közel 5400 hallgatóval. E nyelv esetén a tanulók számát nem befolyásolta a hallgatói létszám csökkenése, öt esztendővel ezelőtt is hozzávetőleg ennyien tanultak latint. Ezt a magyar követi, mintegy 2800-an tanulják a nyelvet. Erre magyarázat lehet, hogy az országban a tavalyi tanévben összesen 28 ezer külföldi tanult. Ezer fő fölötti hallgatói tábora még a franciának (1309), a spanyolnak (1233), illetve az orosznak (1115) van.
A távol-keleti nyelvek közül a japán közel 280 hallgatót vonzott, míg a kínai nyelvet 243-an választották. Ehhez képest a hazánkkal szomszédos országok nyelvei iránt alig érdeklődnek a hallgatók: a tavalyi tanévben horvátul mindössze ketten tanultak, ukránul hárman, románul kilencen, szlovákul tízen, míg szerbül 47-en.
– Az a tapasztalatunk, hogy a felsőoktatásban zajló nyelvi képzések többsége az adott szakirány alapján megkövetelt szaknyelvi képzést jelenti – nyilatkozta lapunknak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Ez azt jelenti, hogy csak szűk körben van jelen az általános nyelvi képzés lehetősége, holott a legtöbb diáknak az alapfokú nyelvvizsga szintjéről a középfokra eljuttató képzésre volna szüksége. Az egyesületi elnök hozzátette: bár a felsőoktatásnak az ilyen típusú nyelvtanítás nem lenne dolga, ma a diákok úgy kerülnek be az egyetemekre, hogy – részben a saját hibájukból, részben a középfokú nyelvoktatás színvonala miatt – nincs használható nyelvismeretük. A felsőoktatásban pedig már nem kapnak érdemi támogatást a nyelvtanuláshoz, így nem csoda, hogy a nyelviskolai tanfolyamok résztvevőinek nagy része a felsőoktatásban tanulók közül kerül ki.
Rozgonyi Zoltán szerint a német népszerűségvesztése a demográfiai okokon, illetve az angol térnyerésén túl annak is tulajdonítható, hogy ma második idegen nyelvként egyre inkább az újlatin nyelvek, vagyis a spanyol, az olasz vagy a francia közül választanak. Főleg miután a német nyelvterületeken ma már többnyire angollal is el lehet boldogulni.
Arról is beszélt a szervezet vezetője, hogy a hallgatók tudását nagyban javítaná, ha a nyelvismeret használata a felsőoktatási tanmenetekben is megjelenne. Vagyis például megkövetelnék, hogy a hallgató képes legyen idegen nyelven forrásanyagot olvasni, földolgozni és összefoglalni. Ám ez az elvárás jelenleg leginkább csak néhány, magas színvonalú képzést adó intézményben van jelen.
– Ha ez következetesen érvényesített követelmény volna a felsőoktatásban, rohamosan csökkenne a diplomamentésre váró évi 12 ezer diák száma – zárta szavait az egyesületi elnök.
A felsőoktatási intézmények hallgatóinak nyelvtudása évről évre egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek oka nemcsak a nyelvvizsga hiányában beragadt diplomák nagy száma, hanem az is, hogy 2020-tól már a felsőoktatási jelentkezéshez is kötelező lesz legalább a középfokú nyelvvizsga. Igaz, nagy kérdés, hogy ezt a kritériumot hány jövendőbeli egyetemistának sikerül majd teljesítenie. Ugyanis, mint lapunk nemrégiben beszámolt róla, az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei évi felvételin azon több mint 85 ezer jelentkező közül, akik legalább egy jelentkezést beadtak alap- vagy osztatlan képzésre, mindössze 45 400-nak volt nyelvvizsgája. Bár ez a tavalyi számokhoz képest ezerfős javulást mutat, mégis azt jelenti, hogy az érintettek 47 százalékának nem volt meg a jövőben elengedhetetlenné váló papírja.
