A kormányfő július végi tusványosi beszéde után pedig még aktívabb lett a kampány. Az RMDSZ külön honlapot is indított a kampány keretében, ahol internetes, postai, személyes és telefonos segítséget nyújtanak a regisztrációhoz. Arra is felhívják a figyelmet, hogy aki még nem magyar állampolgár, az legkésőbb augusztus végéig igényelje a honosítást, mert az eskütételre 3-5 hónapot kell várni. A Tőkés László által irányított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdte a kampányt legkorábban, már márciusban mozgósításba fogtak.
Erdélyben több mint félmillió választókorú magyar állampolgár él, de 2014-ben csak 65 ezren szavaztak. A külhoni magyarok csak a pártlisták közül választhatnak, egyéni jelöltre nem voksolhatnak, így csak a 93 listás hely sorsát tudják befolyásolni. A legutóbbi országgyűlési választáson és a tavalyi referendumon is sok volt az érvénytelen szavazat. A levélben szavazó állampolgárnak egy nyilatkozatot is ki kell töltenie, hogy a hatóság ellenőrizni tudja, valóban szerepel-e a névjegyzékben.
Az NVI tapasztalata szerint néhány tipikus hiba volt: a szavazólapot és a nyilatkozatot ugyanabba a borítékba tették, ezért a titkosság sérülése miatt érvénytelen lett a szavazat. Sokan a szavazólapot nem tették a belső borítékba, vagy a nyilatkozatot nem írták alá. A regisztráció 10 évig aktív, tehát aki 2014-ben regisztrált, az 2018-ban és 2022-ben is automatikusan kapni fogja a választási csomagot az NVI-től. A magyar állam azonban nem féltétlenül értesül arról, hogy az illető esetleg elhunyt. Aki egyszer szavazott, annak meghosszabbodik az érvényesség.
Bár több ellenzéki párt, leginkább a Jobbik és a DK korábban azt kezdeményezte, hogy az erdélyi, kárpátaljai vagy délvidéki magyarokhoz hasonlóan a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben, a kormány nem tervezi a választási szabályok megváltoztatását.
