Még hatástalan a kormány regisztrációs kampánya

Legalább 86 országból érkezhet levélszavazat a 2018-as választásra. Az utolsó hetekben jelentkezhetnek a legtöbben.

Vég Márton
2017. 08. 12. 8:39
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kormányfő július végi tusványosi beszéde után pedig még aktívabb lett a kampány. Az RMDSZ külön honlapot is indított a kampány keretében, ahol internetes, postai, személyes és telefonos segítséget nyújtanak a regisztrációhoz. Arra is felhívják a figyelmet, hogy aki még nem magyar állampolgár, az legkésőbb augusztus végéig igényelje a honosítást, mert az eskütételre 3-5 hónapot kell várni. A Tőkés László által irányított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kezdte a kampányt legkorábban, már márciusban mozgósításba fogtak.

Erdélyben több mint félmillió választókorú magyar állampolgár él, de 2014-ben csak 65 ezren szavaztak. A külhoni magyarok csak a pártlisták közül választhatnak, egyéni jelöltre nem voksolhatnak, így csak a 93 listás hely sorsát tudják befolyásolni. A legutóbbi országgyűlési választáson és a tavalyi referendumon is sok volt az érvénytelen szavazat. A levélben szavazó állampolgárnak egy nyilatkozatot is ki kell töltenie, hogy a hatóság ellenőrizni tudja, valóban szerepel-e a névjegyzékben.

Az NVI tapasztalata szerint néhány tipikus hiba volt: a szavazólapot és a nyilatkozatot ugyanabba a borítékba tették, ezért a titkosság sérülése miatt érvénytelen lett a szavazat. Sokan a szavazólapot nem tették a belső borítékba, vagy a nyilatkozatot nem írták alá. A regisztráció 10 évig aktív, tehát aki 2014-ben regisztrált, az 2018-ban és 2022-ben is automatikusan kapni fogja a választási csomagot az NVI-től. A magyar állam azonban nem féltétlenül értesül arról, hogy az illető esetleg elhunyt. Aki egyszer szavazott, annak meghosszabbodik az érvényesség.

Bár több ellenzéki párt, leginkább a Jobbik és a DK korábban azt kezdeményezte, hogy az erdélyi, kárpátaljai vagy délvidéki magyarokhoz hasonlóan a külföldön dolgozó magyarok is szavazhassanak levélben, a kormány nem tervezi a választási szabályok megváltoztatását.

A Jobbik nemrég a választójog szűkítését is kezdeményezte, konkrétan iskolázottsági korlátot vezetnének be.

A Liberálisok szerint viszont ez a javaslat a diktatúrákat idézi, éppen a fordítottját kellene tenni: a választójogi korhatárt 16 évre szállítanák le, megfelelő oktatással és tájékoztatással pedig meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az emberek felelős döntést hozhassanak a választásokon.

A DK pedig botránynak tartja, hogy azok is szavazati jogot kaphattak, akik soha nem éltek Magyarországon.

A Fidesz korábban kötelező regisztrációval korlátozta volna a választójogot, de Áder János köztársasági elnök aggályai után az Alkotmánybíróság végül megsemmisítette a kormánypárt tervét.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.