Jogorvoslattal az alapvető jogok biztosához lehet fordulni 2015 óta, bár ez nem túl gyakran fordult eddig elő. Tavaly ugyanis mindössze három panasz érkezett a Székely László által vezetett hivatalhoz, de 2016-ban egyik ügyet sem sikerült lezárni. Ketten azt sérelmezték, hogy a biztonsági szakvéleményt nem kapták meg, illetve csak szóbeli tájékoztatást kaptak, így pedig nem tudtak jogorvoslattal élni. A harmadik ügyben pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal által alkalmazott eszközöket sérelmezték, valamint azt is, hogy emiatt a panaszost elbocsátották. Az ellenőrzött személy pedig a megállapított kockázat tartalmát sem ismerhette meg. Az Alkotmánybíróság 2014-ben mondta ki, hogy alkotmányellenes volt az a rendelet, amely alapján az adott személlyel szemben évente kétszer 30 napos titkos információgyűjtést – lehallgatás, házkutatás, levelek elolvasása – is lehetett folytatni. Az AB szerint a folyamatos ellenőrzés és titkos információgyűjtés túlment a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén.
Jelenleg is éppen a nemzetbiztonsági törvény módosítására készül a kormány. Mint arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet szerint 2018 júniusától már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) előzetes engedélye is szükséges lesz újságírók, egyházi személyek és képviselők lehallgatásához. Az Eötvös Károly Intézet – amely a módosításhoz szükséges strasbourgi pert megnyerte – szerint azonban ez elfogadhatatlan, mert a NAIH nem független a kormánytól, ezért csak a bírói engedélyt tartanák törvényesnek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!