Újra bővült a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vont személyek listája, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM) a hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendelete szerint már a Szerencsejáték-felügyelet számos alkalmazottja is alá kell hogy vesse magát az átvilágításnak. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnak a komplett elnöki kabinetet ellenőriznie kell, de a vizsgálat egészen az osztályvezetői szintig kiterjed. Szintén válaszolniuk kell a biztonsági kérdőív kérdéseire az online szerencsejáték-szervezést felügyelő munkavállalóknak, valamint a gazdasági, a személyügyi és az informatikai feladatokat ellátó dolgozóknak is.
Még júliusban döntötte el a kormány, hogy önálló hivatallá szervezik az eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részeként működő Szerencsejáték-felügyeletet, irányítója pedig a nemzetgazdasági helyett a nemzeti fejlesztési miniszter lett. Vezetőjét ugyanakkor még nem nevezték ki.
Így jelenleg még mindig a NAV egyik főosztálya végzi el a feladatát: blokkolni próbálja az illegális szerencsejáték-oldalakat, amelyek esetleg zavarhatnák Andy Vajna hagyományos, illetve online kaszinóinak vagy a Szerencsejáték Zrt. játékainak forgalmát.
A nemzetbiztonsági ellenőrzés az Alkotmányvédelmi Hivatal alaptevékenysége, és csak az érintett személyek előzetes, írásbeli hozzájárulásával folytatható le. Ha az illető megtagadja, akkor az adott állást meg sem kaphatja.
Jelenleg már se vége, se hossza a vizsgálandók listájának. Valamennyi miniszter és kabinetjének munkatársai, állami cégek vezetői, politikai tanácsadók, közbeszerzési eljárásokban részt vevő szakfőosztályok, kormányhivatalok vezetői, rendőrségi vezetők, nagykövetek, a parlament nemzetbiztonsági és honvédelmi bizottságának tagjai, az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól a Magyar Államkincstárig számos pozíció, de még a járási hivatalvezetők sem ússzák meg az átvilágítást. Ez akár telefonos lehallgatást is jelenthet, de alapvetően egy kérdőívet kell kitölteni, ami még az esetleges homoszexuális viszonyra is rákérdez. A korábbi C típusúnak megfelelő kérdőív kíváncsi a házastársra és a foglalkozásra, a gyermekek adataira, a lakcímre, az iskolai végzettségre, a jövedelmi viszonyokra, ingó és ingatlan tulajdonra, cégtulajdonra, külföldi kapcsolatokra, valamint az alkohol- és kábítószer-fogyasztási szokásokra is. Az adatokat folyton frissíteni kell, az ellenőrzés célja pedig az, hogy felderítsék az esetleges kockázatokat, a gyenge pontokat, ahol az adott személy tevékenysége esetleg befolyásolható, támadható. Ha nincs semmilyen kockázat, akkor 45 napon belül megadják az engedélyt a jogviszony betöltéséhez. Mindenképpen érdekes, hogy míg például a Magyar Nyelvstratégiai Intézet valamennyi munkatársát nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonják, addig a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az alkotmánybírák, a házelnök, a parlamenti képviselők és a legfőbb ügyész esetleges zsarolhatóságát nem lehet vizsgálni.
Jogorvoslattal az alapvető jogok biztosához lehet fordulni 2015 óta, bár ez nem túl gyakran fordult eddig elő. Tavaly ugyanis mindössze három panasz érkezett a Székely László által vezetett hivatalhoz, de 2016-ban egyik ügyet sem sikerült lezárni. Ketten azt sérelmezték, hogy a biztonsági szakvéleményt nem kapták meg, illetve csak szóbeli tájékoztatást kaptak, így pedig nem tudtak jogorvoslattal élni. A harmadik ügyben pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal által alkalmazott eszközöket sérelmezték, valamint azt is, hogy emiatt a panaszost elbocsátották. Az ellenőrzött személy pedig a megállapított kockázat tartalmát sem ismerhette meg. Az Alkotmánybíróság 2014-ben mondta ki, hogy alkotmányellenes volt az a rendelet, amely alapján az adott személlyel szemben évente kétszer 30 napos titkos információgyűjtést – lehallgatás, házkutatás, levelek elolvasása – is lehetett folytatni. Az AB szerint a folyamatos ellenőrzés és titkos információgyűjtés túlment a magánélet tiszteletben tartásához fűződő jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén.
Jelenleg is éppen a nemzetbiztonsági törvény módosítására készül a kormány. Mint arról beszámoltunk, a Belügyminisztérium által előterjesztett jogszabálytervezet szerint 2018 júniusától már a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) előzetes engedélye is szükséges lesz újságírók, egyházi személyek és képviselők lehallgatásához. Az Eötvös Károly Intézet – amely a módosításhoz szükséges strasbourgi pert megnyerte – szerint azonban ez elfogadhatatlan, mert a NAIH nem független a kormánytól, ezért csak a bírói engedélyt tartanák törvényesnek.
