Orosz világ Debrecenben: mi áll Putyin díszpolgári címe mögött?

Az orosz hálózatépítés új állomása lehet az egyetem: beszállnak a paksi bővítésbe, s teret adnak egy volt KGB-s alapítványának.

Tömegével kap egyes értékeléseket Facebook-oldalán a Debreceni Egyetem, miután az intézmény díszpolgárává avatták Vlagyimir Putyint – szégyen, üzenik a látogatók, akik közül sokan a kelet-ukrajnai orosz beavatkozást emlegetik. Majtényi László volt ombudsman pedig afelől érdeklődik, hogy mikor kap majd díszpolgári címet a tízezreket bebörtönző Erdogan török elnök is.

A cím adományozása azért is furcsa, mert az orosz elnök augusztus 28-án néhány órás magyarországi látogatása során meg sem fordul a cívis városban – egyből Budapestre utazik, hogy láthassa a dzsúdó-világbajnokságot.

A díszpolgári cím azonban nem pusztán gesztus: kemény gazdasági érdekek állnak mögötte – és egy Európa-szerte terjeszkedő orosz alapítvány is feltűnik a háttérben, aminek tevékenységéről lapunk már korábban is beszámolt.

Putyin kinevezését az egyetem szenátusa korábban azzal indokolta, hogy „mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks II. beruházásban” – a Roszatom ugyanis júniusban együttműködési szerződést írt alá az egyetemmel a beruházás szakember-utánpótlásának képzéséről.

A díszpolgári kinevezés és a Roszatom-paktum menetrendjébe illik, hogy április 26-án - másfél hónappal a szerződés aláírása előtt –  új orosz központot nyitottak a Debreceni Egyetemen. Ez pedig Budapest és Pécs után már a harmadik ilyen egyetemi centrum Magyarországon.

A központ megnyitását az Orosz Világ Alapítvány (Russzkij Mir) támogatta. Az a nemzetközi szervezet, amit Vlagyimir Putyin 2007-ben külön elnöki rendelettel hívott életre, és aminek fő feladata, hogy a kormányzati támogatással összefogja a külföldön élő oroszokat (kisebbségben élőket, külföldön dolgozókat), és megismertesse az orosz kultúrát az érdeklődőkkel.

A Russzkij Mir központok és kabinetek hálózati rendszerére épül:

mintegy ötven országban több mint száz orosz központot és csaknem százötven orosz kabinetet hoztak létre,

elsősorban felsőoktatási intézményekkel együttműködve.  Ha a hálózatos építkezéssel kapcsolatban valamiért a titkosszolgálati háttér jutna az olvasó eszébe, az nem feltétlenül a paranoia jele: a Russzkij Mirt sokan az orosz nemzetközi befolyásszerzés egyik eszközének tartják. Anna Fotiga lengyel exkülügyminiszter egy tavalyi jelentésében az „EU szétverését célzó agresszív eszközök” között említi az orosz ortodox egyház, a trollok, az RT és a Sputnik mellett az alapítványt is.

Az Ukrajina moloda nevű ukrán lap pedig 2009-ben – két évvel a Russzkij Mir alapítása után – titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva arról írt, hogy az alapítvány szeparatista törekvéseket, pontosabban egy oroszbarát Kárpátaljai Ruszin Nemzetgyűlés nevű szervezetet támogathatott a Kárpátalján.

Az alapítványt igazgató Vjacseszlav Nyikonov életrajza sem feltétlenül oszlatja el a gyanút: Nyikonov Sztálin külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov unokája. A 80-as években a Lomonoszov egyetem párttitkára volt, majd Gorbacsov idején a párt ideológiai osztályának egyik vezetőjeként, 1991-ben pedig a KGB-elnök munkatársaként tevékenykedett.

Nyikonov életútja korábban megismerhető volt a hazai Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért honlapján is, de áprilisi cikkünk megjelenése után törölték a biográfiát tartalmazó aloldalt.

Az orosz kapcsolat szorosságát mutathatja az is, hogy az Orosz Föderáció külön főkonzulátust tart fent Debrecenben, az Arany János utcában: a főkonzul Dimitrij Baranov egyébként ajándékkönyvekkel támogatta a Debreceni Egyetemen megnyitott orosz központot.

A centrum átadásán korábban beszédet mondott Valerij Ljahov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének tanácsosa  is: érdekes egybeesés, hogy éppen  Ljahov volt az, aki már 2012-ben, az Antall József Tudásközpont tematikus fórumán arról beszélt, hogy kiegyensúlyozott energetikai kapcsolatokra lesz szükség Oroszország és Magyarország között, előnyös együttműködésekkel kell indulni a jövő felé.

„Természetesen vannak még megoldandó kérdések a jövőt illetően, lásd Paks, Malév stb., amihez még idő kell” – jegyezte meg már akkor a nagykövetségi tanácsos.

Két évvel később Paks ügyét kipipálhatta az orosz fél: 2014 januárjában szinte a semmiből, a nyilvánosság kizárásával kötött megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a paksi bővítésről.

A beruházás – túl a 12 milliárd eurós orosz hitelfinanszírozáson – több évtizedre befolyásolja Magyarország energetikai fejlesztéseit, és konzerválhatja az orosz energiapiactól való függésünket is.