Orosz világ Debrecenben: mi áll Putyin díszpolgári címe mögött?

Az orosz hálózatépítés új állomása lehet az egyetem: beszállnak a paksi bővítésbe, s teret adnak egy volt KGB-s alapítványának.

Koncz Tamás
2017. 08. 27. 21:50
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Ukrajina moloda nevű ukrán lap pedig 2009-ben – két évvel a Russzkij Mir alapítása után – titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva arról írt, hogy az alapítvány szeparatista törekvéseket, pontosabban egy oroszbarát Kárpátaljai Ruszin Nemzetgyűlés nevű szervezetet támogathatott a Kárpátalján.

Az alapítványt igazgató Vjacseszlav Nyikonov életrajza sem feltétlenül oszlatja el a gyanút: Nyikonov Sztálin külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov unokája. A 80-as években a Lomonoszov egyetem párttitkára volt, majd Gorbacsov idején a párt ideológiai osztályának egyik vezetőjeként, 1991-ben pedig a KGB-elnök munkatársaként tevékenykedett.

Nyikonov életútja korábban megismerhető volt a hazai Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért honlapján is, de áprilisi cikkünk megjelenése után törölték a biográfiát tartalmazó aloldalt.

Az orosz kapcsolat szorosságát mutathatja az is, hogy az Orosz Föderáció külön főkonzulátust tart fent Debrecenben, az Arany János utcában: a főkonzul Dimitrij Baranov egyébként ajándékkönyvekkel támogatta a Debreceni Egyetemen megnyitott orosz központot.

A centrum átadásán korábban beszédet mondott Valerij Ljahov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének tanácsosa  is: érdekes egybeesés, hogy éppen  Ljahov volt az, aki már 2012-ben, az Antall József Tudásközpont tematikus fórumán arról beszélt, hogy kiegyensúlyozott energetikai kapcsolatokra lesz szükség Oroszország és Magyarország között, előnyös együttműködésekkel kell indulni a jövő felé.

„Természetesen vannak még megoldandó kérdések a jövőt illetően, lásd Paks, Malév stb., amihez még idő kell” – jegyezte meg már akkor a nagykövetségi tanácsos.

Két évvel később Paks ügyét kipipálhatta az orosz fél: 2014 januárjában szinte a semmiből, a nyilvánosság kizárásával kötött megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a paksi bővítésről.

A beruházás – túl a 12 milliárd eurós orosz hitelfinanszírozáson – több évtizedre befolyásolja Magyarország energetikai fejlesztéseit, és konzerválhatja az orosz energiapiactól való függésünket is.

 

 

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.