Orosz világ Debrecenben: mi áll Putyin díszpolgári címe mögött?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Az orosz hálózatépítés új állomása lehet az egyetem: beszállnak a paksi bővítésbe, s teret adnak egy volt KGB-s alapítványának.

Koncz Tamás
2017. 08. 27. 21:50

Az Ukrajina moloda nevű ukrán lap pedig 2009-ben – két évvel a Russzkij Mir alapítása után – titkosszolgálati jelentésekre hivatkozva arról írt, hogy az alapítvány szeparatista törekvéseket, pontosabban egy oroszbarát Kárpátaljai Ruszin Nemzetgyűlés nevű szervezetet támogathatott a Kárpátalján.

Az alapítványt igazgató Vjacseszlav Nyikonov életrajza sem feltétlenül oszlatja el a gyanút: Nyikonov Sztálin külügyminisztere, Vjacseszlav Molotov unokája. A 80-as években a Lomonoszov egyetem párttitkára volt, majd Gorbacsov idején a párt ideológiai osztályának egyik vezetőjeként, 1991-ben pedig a KGB-elnök munkatársaként tevékenykedett.

Nyikonov életútja korábban megismerhető volt a hazai Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért honlapján is, de áprilisi cikkünk megjelenése után törölték a biográfiát tartalmazó aloldalt.

Az orosz kapcsolat szorosságát mutathatja az is, hogy az Orosz Föderáció külön főkonzulátust tart fent Debrecenben, az Arany János utcában: a főkonzul Dimitrij Baranov egyébként ajándékkönyvekkel támogatta a Debreceni Egyetemen megnyitott orosz központot.

A centrum átadásán korábban beszédet mondott Valerij Ljahov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének tanácsosa  is: érdekes egybeesés, hogy éppen  Ljahov volt az, aki már 2012-ben, az Antall József Tudásközpont tematikus fórumán arról beszélt, hogy kiegyensúlyozott energetikai kapcsolatokra lesz szükség Oroszország és Magyarország között, előnyös együttműködésekkel kell indulni a jövő felé.

„Természetesen vannak még megoldandó kérdések a jövőt illetően, lásd Paks, Malév stb., amihez még idő kell” – jegyezte meg már akkor a nagykövetségi tanácsos.

Két évvel később Paks ügyét kipipálhatta az orosz fél: 2014 januárjában szinte a semmiből, a nyilvánosság kizárásával kötött megállapodást Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a paksi bővítésről.

A beruházás – túl a 12 milliárd eurós orosz hitelfinanszírozáson – több évtizedre befolyásolja Magyarország energetikai fejlesztéseit, és konzerválhatja az orosz energiapiactól való függésünket is.

 

 

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.