Forró téma volt az iskolakezdés a parlamentben

Sokat költenek a családok, ezt sérelmezte az ellenzék. A kormány azzal érvelt, hogy több minden van ingyen.

Dúró Dóra szerint is indokolatlanul nagy terhet ró a családokra az iskolakezdés. Azzal érvelt, hogy 2012 óta augusztus–szeptemberben jelentősen megugrik a felvett hitelek száma, mert sokan nem tudják a tankötelezettséget a fizetésükből kigazdálkodni. Ezért inflációkövető családtámogatást és a gyermekneveléshez szükséges cikkek áfájának csökkentését javasolta.

Kitért a pedagógusok béremelésére is; szerinte etikátlan az a módosítás, hogy a tanárok az iskolaigazgatók döntése alapján különböző mértékben részesülnek a béremelésben.

Kiemelte, hogy jövő év januárjában egy kezdő pedagógus bruttó bére mindössze 2200 forinttal lesz magasabb, mint a garantált bérminimum, és a bérek értékállósága sem biztosított. Dúró Dórának az volt a kérdése, hogy hajlandóak-e olcsóbbá tenni az iskolakezdést és mikor kínálnak tisztességes életpályát.

Rétvári Bence válaszában értetlenségének adott hangot, érve a tankönyvek ingyenessé tétele és az ingyenes iskolai étkeztetés kiterjesztése volt és az, hogy ha inflációkövető lenne a családtámogatási rendszer, akkor kevesebb lenne a családtámogatásra fordított összeg, mint most, számításai szerint családonként 221 ezer forinttal. Szerinte rendben lévő, hogy a jobb teljesítményű tanárt jobban lehessen díjazni, ami az iskolaigazgatók jogkörének szélesítését jelenti, szerinte ezt követelték a szakszervezetek is, a béremelés átlaga pedig 3,5 százalék lesz.

Több ellenzéki interpellációban előkerültek a tanári fizetések és a tanárhiány. Ikotity István (LMP) saját első tanári fizetésével hozakodott elő, amely 2002-ben mai értékre átszámítva 156 ezer forint volt, vagyis nagyjából tizenöt százalékkal több, mint amit ma kapnak a pályára lépő pedagógusok.

„121-135 ezer nettót kap kézhez, amiből sehogyan sem lehet megélni. Az OECD-országokkal összehasonlítva, vásárlóerőn számolva feleakkora a többi ország átlagának a fizetés. A munka pedig bőven több, mint heti 40 óra” – foglalta össze Ikotity, hogy miért nem vonzó szerinte a pálya, amelyet tavaly 5400 pedagógus hagyott el, és közülük csak 1400 ment nyugdíjba, miközben csak nyolcszázan léptek be a rendszerbe.

Lázár János azzal válaszolt, hogy a pedagógusi életpálya valóban vesztes életpálya volt 2010 előtt, de folyamatos béremelések voltak azóta, idén utolsó lépést teszik meg az 50 százalékos átlagos béremelés felé, bár azt ő is elismerte: nem mindegy, hogy milyen felkészültséggel és milyen iskolában tanít az illető. „Ez nem egy lezárt folyamat” – mondta Lázár, aki szerint a pedagógusnak a középosztályhoz kell tartoznia, de ennek az a feltétele, hogy a gazdaság ki tudja ezt termelni.

A kormány részéről több válaszban említették a Klebelsberg-ösztöndíjat, amivel a pedagógushallgatókat támogatják, és Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt említette, hogy 2012 után nőtt a tanár szakra jelentkezők száma, az akkori 6470 helyett idén már 10 167 pedagógushallgatót vettek fel.