Helyben állva hátráltak meg Tarlósék a Római-part ügyében

A Római-parton épül meg a mobil gát, de lehet, hogy a kerítések mentén – döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

Személyeskedésektől sem mentes vita után szerdán megerősítette ugyan korábbi döntését a Fővárosi Közgyűlés fidesz–KDNP-s többsége a Római-partra tervezett mobil gátról, azonban egy másik határozattal azt is megszavazta, hogy a végleges nyomvonal még változhat. A képviselők ugyanis elfogadták, hogy a jelenlegi part menti árvízvédelmi mű beruházásának előkészítése mellett a tervezőknek tanulmánytervet kell készíteniük egy beljebb lévő, a telekhatárok mentén húzódó gátra. Erre a változatra eredetileg Bús Balázs, Óbuda–Békásmegyer fideszes polgármestere nyújtott be javaslatot, amely végül Tarlós István kormánypárti főpolgármester módosításával „ment át”. Előzőleg viszont – ugyancsak főpolgármesteri indítványra, az óbudai polgármester szavazatával együtt – elutasították az árvízi védekezést a Nánási út és a Királyok útja nyomvonalán elképzelő „civil” alternatívát. – A nyáron Lányi András írónak, filozófusnak és környezetvédőnek megígértem, hogy ha letesznek az asztalra egy másik tervet, azt a közgyűlés elé viszem – indokolta Budapest vezetője, miért nem az eredetileg a helyettese, Szeneczey Balázs által benyújtott határozati javaslatsorról kell dönteni. A Lányi-féle javaslatot azonban csak az ellenzéki képviselők támogatták a felfokozott hangulatban. A budapesti városháza zsúfolásig telt dísztermében ugyanis a mobil gát ellenzői és támogatói is transzparensekkel vonultak fel. A civilek között megjelent az Együtt molinója is, amelynek gúnyrajzán Tarlós Istvánt láncfűrésszel ábrázolták.

Elsőként éppen Bús Balázs ismertethette, hogy miért tett egy lépést hátra, amikor a III. kerület ugyancsak kormánypárti többségű képviselő-testületének összes határozata a part mentén javasolta megépíteni az árvízvédelmi művet. A polgármester röviden ismertette: a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet a múlt héten kizárólag a városrészben végzett reprezentatív (1004 fős) közvélemény-kutatása szerint a városrészben mindössze a megkérdezettek 16 százaléka támogatta, hogy a gát „a part jelenlegi természetközeli állapotát véglegesen megváltoztatva közvetlenül a Duna-parton húzódjon”. – 43 százalékuk akár kisajátítások révén meghatározott új nyomvonal mentén, a parti telekhatároknál, míg 37 százalékuk a Nánási út–Királyok útja vonalában szeretne árvízi védelmet – mondta Bús Balázs.

Az ügyben tehát egyelőre a Fővárosi Közgyűlés áprilisi határozatának megerősítése ellenére sincs jelentős előrelépés, nem beszélve arról, hogy az esetleges népszavazás ügyében nem is határoztak. Fejlemény, hogy az ellenzéki pártok nevében felszólaló Horváth Csaba (MSZP) nagy nyilvánosság előtt ígéretet kapott Tarlós Istvántól, hogy nem fogja megvétózni, ha a népszavazási törvényben meghatározott számú fővárosi képviselő budapesti népszavazást kezdeményez. Előbb azonban meg kell várni a Kúria határozatát arról a kérdésről, amelyet még korábban az Együtt és a Párbeszéd kezdeményezett, de a Fővárosi Választási Bizottság megtagadta a hitelesítését. A legfelső bírói fórum várhatóan október 12-én határozhat arról, lehet-e népszavazást tartani az egyébként most megerősített határozat hatályon kívül helyezéséről. – Ha a Kúria „elmeszeli” a kérdést, a Fővárosi Közgyűlés tagjai negyedének, kilenc képviselőnek az aláírásával benyújtjuk népszavazási kezdeményezésünket. Ha a kérdést hitelesítik, a Fővárosi Közgyűlésnek elvben ki kell írnia a népszavazást – mondta érdeklődésünkre Horváth Csaba, aki egyébként azzal keltett feltűnést, hogy a közgyűlést áttételesen kuplerájnak, Tarlós Istvánt pedig „madámnak” nevezte.

Tarlós István egy óránál hosszabb felszólalásában megismételte, hogy azért nem tud és nem is akar változtatni az álláspontján, mert 27 év után végre meg akarja oldani a problémát. Ezért az őt most támadó ellenzéki képviselőket kárhoztatta, akik 2009 májusában megszavazták Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes előterjesztését a part menti változatról. Tarlós szerint a terv semmilyen előírásnak nem felelt meg, ezért arra nemhogy uniós forrásokat nem kapott az akkori városvezetés, de még az akkori kormány illetékese sem támogatta. – Az „csak” egy nyári gát volt a Nánási úti fővédvonal megtartásával, alig több mint négymilliárd forintos költséggel, míg a mostani monstrum 18 és 40 milliárd forint közötti összegbe kerülhet – magyarázta akkori döntését Horváth Csaba. Képviselőtársa, Gy. Németh Erzsébet ma DK-s, korábban még szocialista képviselő is erre hivatkozott, és a szerdai ülés napirendjéről levetette volna a Római-part ügyét.

A vitában Tokody Marcell (Jobbik) és Csárdi Antal (LMP) is azt hangsúlyozta, hogy eddig sem voltak és szerdán sem kerültek döntési helyzetbe, a valódi szakmai vita ugyanis elmaradt.

Ezt mondja Lányi András is, aki a Magyar Nemzet kérdésére katasztrófának nevezte az áprilisi döntés megerősítését, amelynek a végrehajtása szerinte a Római-part elpusztításával lenne egyenlő. – Még a szerdai ülésen sem engedték felszólalni a szakembereket, a mérnököket az eltérő vélemények ütköztetésére. A jelenlegi terv megalapozatlan, kockázatos és környezetromboló – hangsúlyozta Lányi. Az alternatív javaslat szerkesztője elfogadható kompromisszumnak tartaná a telekhatárok, másképpen a kerítések vonalában építendő mobil gátat. Azonban szerinte ha a főpolgármester „vizsgáltatja ki” ezt a változatot, ugyanarra az eredményre számíthatnak, mint a korábbiakban. Meggyőződése, hogy a biztonság szempontjából is a Nánási úton és a Királyok útján kellene húzódnia a nyomvonalnak. – Biztos voltam abban, hogy a Fidesz nem fog változtatni jelentősen az álláspontján, múlt vasárnapi tüntetésünkön ugyanis kevesen jelentek meg. Ez azt jelenti: a tiltakozásunknak nincs társadalmi támogatottsága – ismerte el Lányi András. Szerinte szerencsétlen volt Tarlós István korábbi párhuzama Bős–Nagymarossal. Kiemelte: „A visegrádi gátépítést a Fidesz hivatalosan ma is elutasítja, és mi büszkék vagyunk arra, hogy a Duna-mozgalmak megmentették a Dunakanyart. A Duna és környezete védelme ma is könnyen összekapcsolhatóvá válhat a rendszer megváltoztatásával.”

A civil szervezetek mindenesetre nem adják fel. Gadó György Pál, a Greenpeace kampányfelelőse érdeklődésünkre kijelentette: „Most készülünk csak igazán az október elsejére meghirdetett, Megvédjük a Rómait! elnevezésű menetre.”

Bálna-teszt

Nyílt értékesítési pályázatot ír ki a főváros a ferencvárosi Duna-parton az egykori közraktárak átalakításával épített Bálna eladására. Bagdy Gábor (Fidesz–KDNP) főpolgármester-helyettes szerint az épületegyüttes privatizációjából legalább 11 milliárd forintot remélnek, a vevőnek pedig jelentős részben kulturális hasznosítást írnának elő. Az ellenzék tiltakozott a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén többségében fideszes szavazatokkal elfogadott javaslat, a „családi ezüst” kiárusítása ellen. A Demszky-korszakban úgynevezett PPP-beruházásban épített Bálna, egykori nevén CET megfelelő hasznosítása eddig nem sikerült. Több mint tíz éve az akkori vezetők azzal az ígérettel kecsegtettek, hogy az épület egyetlen fillérjükbe sem kerül majd a budapestieknek, ehhez képest 25 év alatt 31 milliárd forintot kellett volna kifizetni egy offshore-gyanús magáncégnek. A jelenlegi városvezetés hosszú évek pereskedése után 4,5 milliárdos kiadással jutott teljesen birtokon belül. – A mostani pályázat még nem értékesítés, csak teszt, hogy van-e érdeklődés. Ha nem lesz, akkor megtaláljuk a módját a saját üzemeltetésnek, de „gebinbe” nem adjuk – mondta Bagdy Gábor. (Sz. Zs.)