„Az egész magyar kormányban te vagy igazából a fék, mert minden más féket kiirtottak” –talán meglepő, de az alábbi szavakat Hiller István egykori szocialista oktatási miniszter címezte Palkovics László jelenlegi oktatási államtitkárnak egy keddi konferencián. Már önmagában az, hogy a két politikus szakpolitikai vitát folytatott a Republikon Intézet által szervezett eseményen, kuriózumnak tekinthető, hiszen a kormánypárt politikusaira nem jellemző, hogy bármikor is hajlandók lennének ellenzéki érvekkel érdemben foglalkozni. Így mindenképpen pozitívum, hogy Palkovics vállalta a részvételt. Kiderült az is, a két politikus szokott egymással beszélni, igaz, Hiller hozzátette, nem tudja, „jót tesz-e az államtitkárral”, hogy ezt elmondja.
Palkovics szerint „nem lenne baj”, ha a kormányok négyévente nem változtatnának az oktatáspolitikán, és megállapodnának bizonyos alapvetésekben. Szerinte az eltelt hét év oktatáspolitikájából mindenképpen meg kellene őrizni „az esélyegyenlőséget növelő állami fenntartást”, az egyetemi rendszer módosítását, illetve a szakképzési rendszer átalakítását.
Ezzel szemben Hiller arról beszélt, hogy „kidobná” a köznevelési törvényt, a felsőoktatási törvényt és a szakképzési törvényt is, de megtartaná a pedagógusok fizetésének központosítását. A vita során a szocialista politikus sokat bírálta az iskolák állami kézbe vételét, és „kidobná a Kliket is, amit már félig kilapátolt az államtitkár úr”. Palkovics erre úgy reagált, hogy 2010 előtt magának Hillernek is volt olyan nyilatkozata, amely szerint az iskolák fenntartását célszerű lenne állami kézbe venni. Ám Hiller szerint az, ahogyan ez az államosítás megvalósult, negatív. Ugyanis bár a cél az volt, hogy az otthoni különbségeket kiegyenlítse a magyar iskola, úgy oldották meg, hogy a jól teljesítő intézményeket is lehúzták az alacsonyabb színvonalú iskolák szintjére. Ám Palkovics ezt vitatta, szerinte a jobb intézményekre fordított forrás sem lett kevesebb. Az államtitkár szerint a rossz családi hátterű gyermekek sokszor falusi iskolákba járnak, és pont azokban az intézményekben nem voltak korábban pedagógusok, mert az önkormányzatok nem tudták kifizetni a bérüket. Vagyis éppen ezt a folyamatot tudja megtörni az állami fenntartás, hiszen így például lesz nyelvtanár a falusi iskolákban is, ahol előtte nem volt.
A két politikus vitájában felmerült a kérdés, hogy a kormány 18 évről 16-ra szállította le a tankötelezettségi korhatárt. Az államtitkár szerint még korai lenne azt értékelni, hogy emiatt nőtt-e az iskolaelhagyás, a kérdést „éppen most elemzik”. A moderátori felvetésre, hogy az értékelést nem azelőtt kellett volna elvégezni, mielőtt egy döntést meghoztak, úgy válaszolt: „megnéztük Ausztriát, ott ez jól működik”. Hozzátette: egy be nem vezetett rendszert még nem tudtak értékelni, erre akkor kerülhet sor, ha már van elég tapasztalat. „Nem néztek önök meg semmit, ez nem szakmai, hanem politikai döntés volt” – kritizált Hiller hozzátéve, hogy a korhatár leszállítása „radikális, meggondolatlan” lépés volt, ami miatt több mint 43 ezer fiatal szorult ki az oktatásból. Palkovics szerint viszont jelenleg is vannak olyan uniós programok, amelyek az érintettek felzárkóztatását szolgálják.
A beszélgetés során Hiller is kapott kritikát, amely szerint 2008-tól indult növekedésnek a szegregáció. Az egykori miniszter elismerte, hogy a kérdésben nem tudtak „átütő sikert elérni”, és azt is, hogy ebből a szempontból az iskolák önkormányzati fenntartása a kistelepülések világában nem volt megfelelő, „nem hatottak a paragrafusok”. Ugyanakkor szerinte a 2010 utáni intézkedések csak rontottak a helyzeten.
Az államtitkárt a pedagógushiányról is kérdezték. Ő úgy vélte, a problémát az orvosolta volna, ha tíz éve elegendő hallgatót vettek volna fel a pedagógus szakra. A helyzetre jó megoldásnak tartaná, ha nőne a tanárok munkáját segítők létszáma. Továbbá szerinte arra is szükség lenne, hogy a nyugdíjazott pedagógusok több mint tíz órát tarthassanak meg anélkül, hogy elveszítenék a nyugdíjukat. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani statisztikák szerint a legnépszerűbb szakma a jelentkezők száma alapján a tanári.
Palkovicsot arról is kérdezték, hogy miért nem írhatnak az ingyentankönyvekbe a gyerekek. Az államtitkár válasza szerint emögött „pragmatikus megfontolások” állnak, a munkafüzet való arra, hogy dolgozzanak benne. A kérdésre, miszerint egyetért-e azzal, hogy olyan családok is ingyen kapnak tankönyvet, amelyek nem szorulnak rá, úgy válaszolt: „a kormány így döntött”.
