Római-part: többismeretlenes Tarlós István népszavazási ötlete

A civilek üdvözlik a főpolgármester kezdeményezését, de kételkednek annak megvalósulásában. Az előkészületek leállítását követelik.

Csakis akkor vehető komolyan Tarlós István kormánypárti főpolgármester népszavazási kezdeményezése a mobil gát ügyében, ha felfüggesztik a római-parti nyomvonal most zajló környezeti hatásvizsgálati eljárását – szögezte le a Magyar Nemzet kérdésére Lányi András. Az író, filozófus, környezetvédő a főpolgármester adta lehetőséggel élve, augusztusban összeállította az árvízvédelmi mű alternatív, a III. kerületi Nánási úton és a Királyok útján húzódó nyomvonalának tanulmánytervét. Lányi most azt kéri: állítsák le a kivitelezés, a megvalósítás minden előkészületét annak ellenére, hogy a Fővárosi Közgyűlésben korábban megszavazták azt. – Nehogy az legyen, hogy miközben a népszavazásra várunk, valaki egyszer csak kész helyzetet teremt – mondta Lányi András.

Szerinte az ügynek az tenne jót, ha valóban időt nyernének a vitatkozó felek, amit arra használnának, hogy a felvetődött alternatívákat azonos mélységben, szakmailag megbízható módon vizsgálják ki, és így alapozzák meg a tényleges döntési helyzetet. A természetközeli Római-part megmentését, illetve az egész Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét célzó változat szerkesztője emlékeztetett: volt már több népszavazási kezdeményezés is a Római-partról, de azokat rendre elutasították az illetékes választási bizottságok. – Reméljük, most nem így lesz. Ugyanakkor a referendumon feltett kérdésben rejlik a lényeg, mert azt úgy is fel lehet tenni, hogy a nagy többség a partra akarja a gátat, meg úgy is, hogy senki. Ezért az lenne a szerencsés, ha Budapest vezetője egy ezzel foglalkozó egyetemi tanszéket vagy kutatóintézményt keresne fel, hogy végső soron a választ egyáltalán nem sugalmazó kérdést vagy kérdéseket tegyenek fel – hangsúlyozta az író, filozófus.

Felvetésünkre, hogy mi történne akkor, ha az esetleges népszavazás nem lenne érvényes, Lányi András azt mondta: „A helyi népszavazások Magyarországon a legritkább esetben érvényesek, mert a választópolgárok fele általában nem megy el szavazni. Ennek ellenére az érvénytelen helyi népszavazások eredményét a döntéshozók zömmel figyelembe veszik.”

Ebben azonban egyelőre csak bízni lehet, ahogy Tarlós István egy hirtelen fordulattal bejelentett népszavazási kezdeményezésének érvényre juttatásában. Lapunk a részletekkel kapcsolatban hiába kereste a főpolgármestert, a városházán csak annyit mondtak, hogy elutazott, és javaslatáról egyelőre nem kíván bővebben nyilatkozni. 

Tarlós az állami televízió hétfő esti műsorában a Római-part ügyében a Facebookon kipattant gyalázkodó, elfogadhatatlan hangnemű „vitával” magyarázta, miért is változott meg korábbi véleménye. Egészen addig azt hangoztatta, hogy nem nyit több vitát az árvízvédelemről, amely több évtizedes probléma, és amelyet hét éve akar megoldani. Szerinte most már „nem szakmai vita folyik az ügyben”, s ezért tervezi azt, hogy a Fővárosi Közgyűlés szeptember 27-i ülésére benyújtja a népszavazási kezdeményezést. 

A főpolgármester ugyanakkor nem titkolja, hogy ő továbbra is a Római-parton képzeli el a gátat, mert azt támogatja az eddig készült szakvélemények döntő többsége.  – Amennyiben a népszavazás úgy dönt, hogy a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon húzódjon a védmű, akkor a 70 hektár védelem nélkül marad. Ha ez így lesz, akkor ezért a part menti nyomvonal ellen tiltakozó Lányi Andrásékat fogja utóbb minden erkölcsi felelősség terhelni – hangoztatta Tarlós István az állami televízióban, hozzátéve: „egy esetleges budapesti szintű népszavazáson a problémában közvetlenül érintettek abszolút kisebbségbe kerülhetnek”.

Utóbbitól tart a Jobbik is. – A Római-part sorsa elsősorban a III. kerületi Csillaghegyi-öblözet környékén lakókat érinti, mivel azonban a Fővárosi Önkormányzat feladata az árvízvédelem, kizárólag budapesti szintű népszavazás tartható – mondta érdeklődésünkre Tokody Marcell, az ellenzéki párt fővárosi képviselője. Szerinte fővárosi népszavazás esetén joggal mondja egy, a város másik részén élő polgár, hogy az ő adóforintjaiból ne költsenek jelentős pénzeket felemésztő árvízvédelemre, miközben a helyiek érdeke valóban kisebbségbe szorul. Tokody Marcell azonban a Fidesz szégyenének nevezte, hogy hét éve ugyanolyan színű a kormány és a főváros vezetése, mégsem oldották meg ezt a problémát, ahogyan a 3-as metró felújítását is csak most kezdik meg. 

– Az árvízvédelmi mű megépítésének és a Római-part rendezésének legfőbb gátja maga Tarlós István – vélekedett megkeresésünkre Horváth Csaba (MSZP). A fővárosi képviselő szerint a főpolgármester bejelentése csupán blöff, megpróbálja eltolni magától az immár botrányossá duzzadt ügyet. – Mi is többször kezdeményeztünk népszavazást, de még csak napirendre sem tűzte a kérdést a fidesz–KDNP-s többség – mondta Horváth Csaba, aki szerint is valójában a III. kerületben kellene helyi népszavazást tartani, és nem egész Budapesten.

Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselő lapunknak leszögezte: a legmesszebbmenőkig támogatja a népszavazást, amit ő maga is szorgalmazott már. Ugyanakkor nem titkolta, hogy szkeptikus, és csak a szokásos fideszes taktikát véli felfedezni Tarlós István bejelentése mögött. Ahogyan a többi ellenzéki képviselő, úgy Csárdi Antal is azt sejti, hogy a nyilvánosság előtt a főpolgármester „műsort ad elő”: mindent megtesz és megígér, azután könnyen lehet, a Fővárosi Közgyűlésben a kormánypártok végül simán leszavazzák saját főpolgármesterük javaslatát is. 

Az Együtt és a Párbeszéd korábban szintén kezdeményezett egy fővárosi szintű népszavazást, de a Fővárosi Választási Bizottság nem hitelesítette a Fővárosi Közgyűlés nyomvonalról hozott áprilisi határozatának hatályon kívül helyezését célzó kérdésüket. A múlt héten az ügyben a Kúriához fordultak, s amíg a legfelsőbb bírói testület nem dönt az ügyükben, addig a közgyűlés nem is szavazhat a népszavazásról, amit a törvény szerint ugyanabban a tárgyban nem lehet párhuzamosan kezdeményezni. – Az Együtt és a Párbeszéd nélkül Tarlósnak nincs lehetősége dönteni a Római-parti népszavazásról, ezért tárgyalásokat kezdeményezünk – jelentette be kedden Juhász Péter, az Együtt országos és Pataki Márton budapesti elnöke, valamint Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, III. kerületi ellenzéki önkormányzati képviselő. 

Környezetvédelmi követelések

A Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport és számos, a Római-partot védő civil szervezet közös nyilatkozatban üdvözölte Tarlós István tervét a népszavazás kiírásáról. A Greenpeace honlapján olvasható közlemény szerint a szervezetek azt várják a fővárosi önkormányzattól: azonnal állítsa le a környezetvédelmi és vízjogi engedélyezési eljárást. – A főpolgármester utasítsa a Fővárosi Vízműveket a part menti, ügynevezett Sentab-cső kiváltásának leállítására, és készíttessen alapos, az ökológiai, a társadalmi és az árvízi biztonsági szempontokat egyaránt tartalmazó tervet a Nánási úti nyomvonalra. Így egyaránt garantálható a lakosság védelme és megőrizhető Budapest rendkívül értékes, természetközeli Duna-partja – követelik a környezetvédők. (Sz. Zs.)