Meglehetősen szkeptikusak voltak a Közös Ország Mozgalom kezdeményezésével kapcsolatban a lapunknak nyilatkozó elemzők, álláspontjuk alapján ugyanis a mozgalom politikailag nehezen eladható célt választott. A Gulyás Márton aktivistához köthető kezdeményezés ugyanis azt szeretné elérni, hogy változtassák meg a szerintük aránytalan és igazságtalan – és nem mellesleg kétharmados törvényhez kötött – választási rendszert. Asztalhoz kívánják ültetni a pártok képviselőit, akik a nyilvános, Alkotmány utcában rendezett egyeztetések után (ezek sora pénteken kezdődött el) október 23-ra kialakítanának egy olyan választási szisztémát, amelyet törvényjavaslatként nyújtanak be a parlamentben.
Az biztos, hogy az elsőre lehetetlennek tűnő ötlettel már egy kisebb sikert elértek: egy asztalhoz ültették a baloldali ellenzéki pártokat. A Közös Ország Mozgalom úgy tájékoztatott, hogy az általuk Agórának nevezett esemény megnyitóján mindegyik baloldali párt elnökségi szinten képviselteti magát. A választási rendszer megváltoztatásához azonban a Fidesz beleegyezésére is szükség lenne, ám a kormánypárt – bár kapott meghívót – várhatóan még az egyeztetésekre sem megy el.
– Nekünk nem a Fidesszel van gondunk, hanem a választási rendszerrel. Elfogadhatatlan, hogy a törvényt egy párt dolgozta ki, majd egy párt fogadta el. Igazságtalan, hogy egy Angliában élő magyar nem szavazhat levélben, míg egy környező országban élő magyar igen – sorolt néhány súlyos problémát Budija Szilvia, a mikroadományokból gazdálkodó, 150 fős mozgalom egyik szóvivője. Szerinte aggályos a „győzteskompenzáció” is, amely lehetővé teszi, hogy az egyéniben nyertes jelöltre leadott szavazatokat (amelyek nem voltak szükségesek a mandátum elnyeréséhez) újból figyelembe vegyék, amikor az országos listán osztják a mandátumokat.
Ha valaki elolvasta ezt az utolsó mondatot, szembesült azzal a problémával, amelyről elemzők úgy vélik, a legnagyobb gondot okozhatja a mozgalomnak. A választási rendszer ugyanis rendkívül bonyolult, a legtöbb embernek fogalma sincs arról, milyen módon osztják ki a mandátumokat, ezáltal pedig nem is hozza lázba a választókat. – A legtöbben nem értik, hogyan lesz a szavazatból mandátum, de nem is zavarja őket – jelentette ki László Róbert, a Political Capital választási szakértője. Úgy véli, éppen emiatt a kezdeményezés szempontjából az a legnagyobb veszély, hogy érdektelenségbe fullad. – Az első napokban még nagy lehet a médiafigyelem, de egy-két hét múlva, amikor a politikusok és a civilek még mindig ugyanarról a nehezen érthető témáról beszélnek, félő, hogy kifullad az egész – fogalmazott. Ettől függetlenül úgy gondolja, a mozgalom valóban fontos témát tűzött a zászlajára, hiszen antidemokratikus a jelenlegi kampányszabályozás, helytelen, hogy halottak is lehetnek a névjegyzékben, ráadásul diszkriminatív, hogy nem minden külföldön élő magyar szavazhat levélben.
László Róbert arra is rámutatott, hogy az egész kezdeményezés kontraproduktív lehet. – Ha hosszú heteken-hónapokon át arról beszélünk, hogy a Fidesz a jelenlegi választási rendszerben nem váltható le, akkor ez azt sugallhatja a választóknak, nem érdemes elmenni szavazni. – Ő úgy gondolja, a mozgalom tanulékonyságát jelzi, hogy a kezdeti arányos választási rendszer helyett már „igazságos” választási rendszer a cél, ráadásul nemcsak ez lesz a viták témája, hanem például a sokkal megfoghatóbb kampány- és pártfinanszírozás is. Azt viszont nem tartja valószínűnek, hogy a pártok megegyeznek mindenben, nagyobb esélyt lát inkább néhány részletben a közös nevezőre.
– Már önmagában az is gond, hogy a választók nem ismerik a választási rendszert, a kezdeményezésünknek már csak emiatt is van értelme – érvelt Budija Szilvia, aki szerint sokan megértik a szisztémát, ha elkezdik magyarázni. – Azt könnyen be lehet látni, nem igazságos, hogy a Fidesz úgy szerzett kétharmados többséget a parlamentben, hogy mindössze a szavazatok 44 százalékát kapta meg – tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy optimista a kezdeményezéssel kapcsolatban, a részt vevő pártokról azt gondolja, „kifejezetten elhivatottak” a megállapodás mellett, így szerinte lesz közös javaslat. A kezdeményezést ráadásul egészen eltérő politikai oldalon állók is támogatják, emlékezetes például a mások mellett Zagyva György Gyula és Hajós András szereplésével készült videó – tette hozzá. – Ha pedig a Fidesz nem támogatja majd a javaslatot, akkor polgári engedetlenségi sorozatba kezdünk, egészen addig, amíg el nem érjük a célunkat – mondta. Konkrét példákat egyelőre nem említett, de azt hangsúlyozta, ezek erőszakmentes performanszok lesznek. Úgy vélte, az is növeli az esélyeket, hogy az eddigi tapasztalatok – mint például a vasárnapi boltzár és a netadó – azt mutatták, hogy ha a kormány jelentős erővel találja szembe magát, akkor meghátrál.
Sokan egyébként úgy gondolják, hogy éppen a polgári engedetlenségi mozgalom lehet a kezdeményezés valódi célja, és ehhez csak ürügyet adna az a tárgyalássorozat, amelynek eredményét lesöpri a Fidesz. Böcskei Balázs politológus szerint a polgári engedetlenségi akció nagyobb visszhangot kaphat, mint előtte a vita. – Egy rossz politikai nyilatkozat vagy egy helytelen rendőri fellépés nagyobb felháborodást is kiválthat, ráadásul ezeknél az eseményeknél már háttérbe szorul az ügy, azaz a választási rendszer témája, és a politikai közeg és hangulat lesz a fontosabb – mondta.
A polgári engedetlenségi mozgalmaknak ágyazhattak meg a kormányközeli lapok is, amelyek az elmúlt hónapokban több alkalommal is „forró őszről”, valamint a Közös Ország Mozgalom által szervezett „kiképzőtáborokról” írtak. Budija Szilvia utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy ezek az események csak az új tagok megismerését, a szervezetépítést és a stratégia kidolgozását szolgálták.
A Közös Ország Mozgalomnak egyébként szándékosan csak nők a szóvivői. Budija Szilvia szerint senkinek nem szúrt volna szemet, ha négy férfi a szóvivő, de megjegyezte, fontosnak tartják, hogy az elférfiasodott politikában nők is vállaljanak szerepet.
