A román Országos Sóipari Társaság (Salrom) fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitásának lehetőségét Parajdon – írta a Maszol cikkére hivatkozva a Világgazdaság. A parajdi sóbánya katasztrófájának újabb fejezetéről Constantin Dan Dobrea, a Salrom (egyébként a hét elején menesztett) igazgatója nyilatkozott a hírportálnak. Nincs egy hete, hogy azonnali hatállyal kirúgták a cég teljes vezetőségét. A régóta várt döntést Radu Miruta gazdasági miniszter jelentette be:
Sokáig tartott, de megtörtént. A Salrom vezetőségét leváltották. Véget vetünk azok közönyének és arroganciájának, akik azt hiszik, hogy a román állam erőforrásai a személyes örökségük
– fogalmazott.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába még májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét. A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága. Az idei nyári főszezonban mintegy nyolcvan százalékkal csökkent a turisták száma.
A bányakatasztrófa nemcsak Parajdot, hanem a környező településeket is sújtotta. Évente mintegy hatszázezer turista látogatta a sóbányát, akik nemcsak Parajdon szálltak meg, hanem a környező falvakban is.
A leváltott Salrom-igazgató arról tájékoztatott, hogy a vállalat fontolóra vette egy új bányászati szint megnyitásának lehetőségét a meglévő kitermelési területen, amelynek végső célja egy rekreációs, turisztikai bázis létrehozása lenne. Ez az új szint az elárasztott bányatérségek vízszintje fölött, a lelőhely északkeleti részén (a Telegdy-akna térségében), a régi bányák területétől távol helyezkedne el.
Az esetleges fejlesztéssel kapcsolatosan megkezdődtek a kutatási-tervezési szerződés megkötésére irányuló eljárások. Az is kiderült, hogy a Salrom műszaki-gazdasági tanácsa jóváhagyta az Erzsébet-táró iszapmentesítésére, a szivárgó vizek összegyűjtésére és a bejárat rehabilitálására vonatkozó műszaki dokumentációt.
Mindez tehát ugyancsak előremutató, csakhogy közben az is biztosnak tűnik, hogy az eredeti parajdi sóbánya menthetetlen. A bányatelep továbbra is víz alatt áll, a bányában lévő víz sókoncentrációja meghaladja a 310 gramm per litert. Csakhogy a sós víz eltávolítása megingathatná a bánya megmaradt biztonsági szerkezetét, mert a telítettségig sóval átitatott víz hidraulikus támasztórétegként működik. A Salrom ígéretet tett rá, hogy rövid időn belül átadják a Korond-patak befogására és elvezetésére szolgáló, bordázott csőrendszeren alapuló műtárgyat.
Emellett megkezdődött a nyílt közbeszerzési eljárás az első szakaszra, amely a Korond-patak medrének betonozását és vízszigetelését foglalja magában az alsó és a felső szakaszon.
A geológiai és hidrotechnikai tanulmány elkészülte után elindul a közbeszerzés második szakasza, amely a meder kritikus középső szakaszának megerősítésére vonatkozik. Ám hangsúlyozták, hogy ezek a munkálatok csak átmeneti és ideiglenes jellegűek, nem ez a végleges megoldás. Az a vízgyűjtők kiépítése lenne a Sóbánya-hegy bejáratától feljebb, valamint a Korond-patak végleges elterelése a Só-szurdok térségéből.
