Hiába tapasztalják a szakmabeliek és a laikusok is, milyen égető probléma az egészségügyben a szakemberhiány, az ideihez hasonlóan több területen jövőre is megdöbbentően alacsony az államilag támogatott szakképesítési keretszám ezen a területen. Mint megtudtuk, a jelenlegi tervek szerint vannak olyan megyék, ahol jövőre már egyáltalán nem lenne állami támogatás például mentőápoló-, fogászatiasszisztens- vagy gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens- képzés esetében.
A szakképzésért és felnőttképzésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) évek óta előre meghatározza, mely szakképesítéseket támogathat az állam korlátlanul vagy korlátozottan, illetve azt, hogy melyek finanszírozásához nem járul hozzá egyáltalán.
A 2018–2019-es keretszámokat bemutató, lapunk által megismert kormányrendelet tervezete szerint gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensképzés esetében Békés, Fejér, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala, Veszprém és Vas megyében nem jár majd támogatás a szakképzési központoknak. Rosszul járnak a gyógymasszőrnek készülők is, ugyanis Hajdú-Bihar és Veszprém megyében sem támogatják ezt a képzést. A helyzet Veszprém megyében a legrosszabb, ott ugyanis a tervek szerint a mentőápoló-, a gyógyszertáriasszisztens- és a fogászatiasszisztens-képzést sem támogatják jövőre.
A gyógyszertári asszisztensek esetében nem támogatott a képzés Veszprém mellett Fejér, Heves, Vas és Zala megyében sem, míg a fogászati asszisztensnek készülők nehéz helyzetbe kerülhetnek Fejér, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Veszprém megyében. Az, hogy milyen sok helyen vált nem támogatottá az egészségügyi szakképzés, abból is látható, hogy a felsorolt szakmák közül az idei évben még csak a gyakorló klinikai laboratóriumi és a gyógyszertári asszisztensek esetében nem volt támogatott a képzés néhány megyében.
Egyes szakmák esetében egyébként hiába kapnak lehetőséget a szakképzési központok, hogy államilag támogatott helyet biztosítsanak, azok csupán korlátozott számban érhetők el. Lapunk összesítése szerint a csecsemő- és gyermekápolók esetében 16, mentőápolóknál 14, az ápolóknál pedig 8 megyében és Budapesten is korlátozott a finanszírozás. Ez azért problémás és érthetetlen, mert ezekből a szakmákból gyakran alakul ki súlyos hiány az intézményekben.
Nemrégiben beszámoltunk arról is, hogy Baranyában a 2017–2018-as tanévre korábban kétszáz mentőápolót finanszírozott volna a tárca, ám ez egy szinte utolsó pillanatos módosítás után 17-re (!) csökkent. Ez annak fényében is borzasztóan kevés, hogy az idén nyáron zárult tanévben még 98 érdeklődő beiskolázására volt lehetőség és lényegében egy 380 ezer lakosú megyéről van szó. A friss adatok szerint jövőre sem emelik a korábbi tervekhez mérten a keretszámot, csupán 34 főnek lesz lehetősége államilag támogatott képzésben tanulni.
Nagymértékben csökkent ebben a megyében az idén képezhető ápolók (260-ról 116-ra), csecsemő- és gyermekápolók (154-ről 30-ra), fogászati asszisztensek (175-ről 40-re), fogtechnikus-gyakornokok (120-ról 17-re), gyakorló ápolók (374-ről 94), gyakorló csecsemő- és gyermekápolók (215-ről 23-ra), gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztensek (95-ről 35-re), illetve a gyógyszertári asszisztensek (135-ről 40-re) tervezett száma is. A helyzet pedig jövőre sem javul, a megismert tervezet szerint ugyanis az ápolók esetében 24-gyel, fogászati asszisztenseknél 6-tal, gyógymasszőröknél pedig 35-tel csökken a jövő évi keretszám.
Az NGM egyébként a 2014–2015-ös tanévben még korlátlanul támogatta a mentőápolói, a gyakorló mentőápolói, az ápolói, a gyakorló ápolói, a csecsemő- és gyermekápolói, illetve a gyakorló csecsemő- és gyermekápolói képesítésekre a beiskolázást.
Ehhez képest a 2016–2017-es tanévben összesen 16 megyében és a fővárosban támogatták korlátlanul az egészségügyi ágazathoz tartozó képzéseket, miközben idén ősztől ez már csak hét megyére igaz, és jövőre ebben is csak kis javulás tapasztalható. A 2018–2019-es tanévben ugyanis tíz megyében támogatják majd korlátlanul a képzéseket.
Mindezt azonban a kormány másképp kommunikálja. Rétvári Bence államtitkár Hegedűs Lórántné jobbikos országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában ugyanis úgy fogalmaz: az utánpótlás biztosítása érdekében tett intézkedések sorában fontos változás az Országos Képzési Jegyzék átalakítása és a szakgimnáziumi rendszer bevezetése, amelynek következtében a munkaerőpiaci igényekhez jobban igazodik az egészségügyi szakképzések rendszere. A változatlan formában szerveződő kiemelt szakképzésekben (például ápolás) a keretszámok jelentős emelkedése figyelhető meg: többek között Bács-Kiskun megyében 16, Békés megyében 137, Fejér megyében 18 százalékkal nőttek az egészségügyi szakképzések államilag finanszírozott keretszámai. A kormányzat célja, hogy minél több egészségügyi dolgozó maradjon a hazai ellátórendszerben.
A kormány tervezetében egyébként a jövőre vonatkozóan biztató változás, hogy a gyakorló ápolók esetében a jelenlegi nulla után jövőre kilenc megyében válhat korlátlanul támogatottá a szakképzés, míg az ápolók esetében ez a szám négyről 11 megyére emelkedik majd. Hasonló a helyzet a csecsemő- és gyermekápolók esetében, számukra Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében lehet korlátlan a támogatás az ígéretek szerint.
Kerestük az NGM-et is, szerettük volna megtudni egyebek között, hogy mi az oka annak, hogy Veszprém megyében egyetlen mentőápoló képzését sem finanszírozzák a 2018–2019-es tanévben, de napokig hiába vártuk a választ.
Forráshiány
A kormány a betegellátás biztonsága érdekében 42 milliárd forinttal kényszerül kiegészíteni az egészségügy költségvetését. Az összeg hetedére, mintegy 6,4 milliárd forintra a kórházak és a szakrendelők zavartalan működtetéséhez van szükség – közölte tegnap a Népszava. Becslések szerint évente egy-két havi összeg hiányzik a kórházak kiegyensúlyozott gazdálkodásához. A lap szerint a gyógyszerkassza szintén évről évre kiegészítésre szorul, idén 28 milliárd forinttal, miközben a gyógyszergyártók júliusig már hozzájárultak a gyógyszerek támogatásához csaknem 40 milliárddal. Az idei évre a terápiákra tervezett 247 milliárd forintos keret szeptember közepére elfogyott. A támogatott orvosságokból 5-7 százalékkal több fogyott, mint egy évvel korábban. Az MSZP szerint a Fidesz ellopja az emberek gyógyítására szánt pénzt.
