Csak belengette a kormány a lombikprogram szigorítását

Veres András püspök nagy vihart kavaró kijelentései után azt ígérték, változtatnak a szabályozáson. Mégsem?

Kovacsik Ágnes
2017. 10. 27. 6:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár augusztus végén szigorítást ígért, egyelőre biztosan nem változtat a kormány a lombikbébiprogram hatályos szabályozásán, vagyis nem készül olyan módosítás, amely megszabná például, hogy milyen célra lehet felhasználni az IVF- (in vitro fertilizáció, vagyis lombik-) eljárások során létrehozott, de be nem ültetett embriókat – írja a HVG.hu a kérdésre rálátó, magas beosztású kormányzati forrásra hivatkozva.

Ez azért is meglepő, mivel Veres András nagy vihart kavaró, augusztus 20-i szentbeszédében épp azt kérte számon a kormányon, hogy a kabinet megnövelte a lombikbébiprogram támogatását, noha a püspök szerint a keresztény értékek ezen a téren mást diktálnak. Lapunknak adott interjújában pedig arról beszélt, hogy a lombikprogram azért aggályos, mert a be nem ültetett embriókat vagy lefagyasztják és félreteszik, vagy elpusztítják. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke bűnnek tartja a beavatkozást, ebből adódóan a lehetőséggel élőket pedig – tudatosságukhoz mérten – bűnösnek nevezte.

Nem sokkal a püspöki kritikát követően Semjén Zsolt azt nyilatkozta a Hír TV-nek, hogy várják Veres András püspök javaslatát egy olyan szabályozásra, amely az egyház tanításainak is megfelel, és orvosi-biológiai szempontból is működik. Semjén Zsolt „horror kategóriának” nevezte azt, ami a be nem ültetett embriókkal történik világszerte.

A miniszterelnök-helyettes utalt arra, hogy az eddig magánszolgáltatóknál is igénybe vehető támogatott eljárások állami intézményekbe terelése megoldja a morális dilemmát, ám a HVG.hu felhívta a figyelmet arra, hogy a hatályos törvény az állami intézményben is lehetőséget adna arra, hogy a fel nem használt embriókat a párok más meddő párnak adományozzák, kutatási célra ajánlják fel, vagy a megsemmisítésükről rendelkezzenek, ilyen eset azonban még nem fordult elő. Az embriók tömeges megsemmisítésére viszont már volt példa, épp egy állami intézményben tíz éve, amikor a SOTE klinikájának nem volt pénze a fagyasztásukhoz szükséges hűtőre.

Korábban Balog Zoltán is súlyos etikai kérdésnek nevezte, hogy mi történik a be nem ültetett embriókkal, majd azt is hangsúlyozta, mindent megtesznek azért, hogy az üzleti cél ne írhassa felül a gyermek születésének fontosságát. A tárcavezető augusztus végén arról beszélt, sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani azokra az embriókra, amelyeket nem ültetnek be. Korábban azt is mondta, hogy szigorúnak kell lenni a kérdésben, és az életet tiszteletben tartó szabályozást kell megteremteni.

Noha a kormány a program szigorításáról beszélt, konkrét intézkedések nem történtek, ráadásul egy parlamenti írásbeli válaszból az is kiderült, hogy a kabinetnek gőze sincs arról, hány lefagyasztott embriót semmisítenek meg Magyarországon, mivel nincs erre vonatkozó vezetett központi nyilvántartás. Az egészségügyi szolgáltatóknak ugyanis nincs jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségük, ezért nincsenek erre vonatkozó adatok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.