Az európai uniós források eljuttatása a gazdasághoz csak szűk szegmensét tehetik ki a fejlesztéspolitikának – hangsúlyozta Csepreghy Nándor a Portfolio Budapest Economic Forum 2017 nevű konferenciáján. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint egy ország versenyképességét az állam, a gazdaság és a társadalom versenyképessége együttesen határozza meg. Mint megjegyezte, hibás elgondolás az állami beavatkozás egyetlen eszközeként a pénzügyi juttatások minél hatékonyabb kihelyezését számon tartani.
Kiemelte, hogy az előző uniós pénzügyi ciklushoz képest lényegesen jobban áll az ország a források felhasználásában. Miközben a 2007–2013-as pályázati pénzek kifizetésének heti átlaga 5,8 milliárd forint volt, a 2012–2020-as forrásokból már hetente 24 milliárdot juttatnak el a vállalkozásokhoz. Arra is rámutatott, hogy megdőltek azok az elemzői állásfoglalások, amelyek szerint pusztán átmeneti a pozitív hatása a magyar kormányzati intézkedéseknek a gazdaságra – írja az MTI.
A bürokráciacsökkentésről, amely szintén fontos meghatározója egy ország versenyképességének, Csepreghy Nándor közölte, a kormányzati ciklusban fontos, de csak részeredményeket értek el. Az intézményrendszer átalakításának a munkáját a 8 csúcsminisztérium létrehozásával és a járási rendszer kialakításával befejezték – jegyezte meg. Az átszervezett infrastruktúra jól vizsgázott a miniszterhelyettes szerint, hiszen míg például 2010-ben az ügyek mindössze 44 százalékát rendezték 8 napon belül az állami hivatalok, addig mára már ez az arány 85 százalék.
A kormány célja a vidék felzárkóztatása, amelyet többek között a Modern városok programon keresztül kívánnak megvalósítani – húzta alá Csepreghy Nándor, aki azt is hozzátette, hogy a következő szűk öt évben 3400 milliárd forintot juttatnak el a fővároson kívüli területekre.
Csepreghy Nándor szerint fontos, hogy a régió a jövőben is egységesen lépjen fel a térségi országok gazdaságát érintő ügyekben, ugyanis, mint mondta, számítani kell arra, hogy fel fognak erősödni a nyugat-európai üzleti érdekeket szolgáló erők a nemzeti érdekképviselettel szemben. „Nem szeretnénk, hogy Közép-Európa gazdasági és demográfiai hátországa legyen a magországoknak” – mutatott rá. Csak olyan típusú gazdasági kooperáció fogadható el a térség országai számára – folytatta –, amely mindkét fél érdekét szolgálja. A 150-200 milliós lakossággal rendelkező régió tud olyan erőt képviselni, hogy alkupozícióba juthasson a magországokkal szemben – tette hozzá az államtitkár.
