A júniusi mutatókhoz képest úgy látszik, mostanra némileg javult a várólistás betegek helyzete, bár a gerincstabilizáló műtétek esetében jelenleg is átlagosan közel egy teljes évet (336 napot) kell várnia egy páciensnek a beavatkozásra – derült ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunk által megismert friss adataiból. A listán most 664 beteg várakozik gerincstabilizáló műtétre. Nekik az állapotukkal járó fájdalmakat egyedül az operáció enyhítheti, ám erre egyelőre, hiába minden igyekezet, nem kerülhet sor egyhamar. A nyár elején egyébként még 467 nap volt a várakozási idő, és ez 686 embert érintett. A betegek száma tehát nem csökkent jelentősen, és a jelek szerint a várakozási időben tapasztalt javulás is csak rövid távon mutatkozik meg. Tavaly júliusban ugyanis csupán néhány nappal volt hosszabb (354 nap) a várakozási idő. Valószínű tehát, hogy a többévnyi drasztikus csökkenés után elérte határait a rendszer, az úgynevezett várólista-csökkentő program hatására komoly visszaesés már nem valószínű.
Nem mindegy egyébként az sem, hogy mely régióban szeretné valaki elvégeztetni a műtétet, ugyanis az országon belül jelentős különbségek vannak. Míg a Dél-Alföldön listázott 23 betegnek például nyolc nap az átlagos várakozási idő gerincstabilizáló műtétre, addig ugyanez a Dél-Dunántúlon lévő 235 páciensnek már 556 nap, a Nyugat-Közép-Magyarországon pedig 247 nap telik el a beavatkozásig. A legtöbben egyébként az utóbbi régióban várnak a műtétre, 343 betegnek lenne erre szüksége.
A legfrissebb adatok szerint a térdprotézist igénylők sem járnak jobban. Esetükben is közel egy év, pontosabban 345 nap az átlagos várakozási idő, de erre a beavatkozásra a gerincstabilizáló műtétnél már jóval több, 5788 beteg várakozik. Júniusban még hatezernél is többen szerepeltek a listán, tehát minimális javulás azért tapasztalható.
Hasonlóan hosszú időbe – átlagosan 293 napba – telik, míg valaki csípőprotézist kaphat, mivel erre is több ezren: 5036-an várakoznak. Itt már nincsenek olyan drasztikus régiós eltérések a várakozási idő hosszában, ahogy az a gerincstabilizáló beavatkozásoknál tapasztalható. Azonban így is harmadannyit kell várniuk a betegeknek például a Dél-Alföldön, mint a Dél-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon.
A legtöbben azonban – ahogy a korábbi években mindig – a szürkehályog-műtétre várakoznak: jelenleg 11 864 embernek lenne szüksége erre a beavatkozásra. A várólisták viszont legalább rövidebbek, átlagosan 94 nap telik el a műtétig. Tavaly júliusban ez még 104 napba telt, a várakozók száma akkor 11 377 volt. A legtöbben a Nyugat-Dunántúlon szorulnak rá a műtétre, éppen ezért ott 142 nap is lehet a várakozási idő. Ezek a régiós különbségek egyébként több más műtét esetében is tapasztalhatók, ilyen például a szív elektrofiziológiai vizsgálata (egyfajta katéteres beavatkozás), az implantátumos hasfali és a lágyéksérvműtét is.
A NEAK a honlapján legutóbb augusztus 1-jén közölt összesített adatokat a várólistákról. A nyilvántartás alapján akkor 27 501 beteg várt műtéti ellátásra. Ez minimális javulást jelent a júniusi számokhoz képest, amikor is 27 590-en szerepeltek a listán. Ez a szám egyébként öt évvel korábban még több mint 70 000 volt, tehát hosszú távon javulás tapasztalható, bár jelentős csökkenés már nem valószínű.
A várakozási idő nem egyedül a listán szereplők számától függ. Befolyásoló tényező lehet az elérhető orvosok száma és leterheltsége, a tárgyi feltételek, a műtőhasználati korlátok, a finanszírozási problémák is.
A 2015-ben megkezdett várólista-csökkentő program egyik fontos eleme, hogy azok a kórházak, amelyeknek nagyobb stábjuk és műtői kapacitásuk van, költségnövekedés nélkül átvehetnek betegeket azoktól a várólistát vezető intézményektől, ahol a kapacitáshiány miatt nincs lehetőség olyan gyorsan elvégezni a beavatkozásokat. Ezzel a betegek is jól járhatnak, hiszen a NEAK nemcsak a kórházakat segíti, hanem az utazást vállaló betegeket is. Ha ugyanis a műtétet egy lakhelytől távol eső intézményben végzik, akkor utazási támogatás jár, sőt ha indokolt, akár a kísérő utazási költségeit is megtérítik.
Arról, hogy pontosan mely régióban milyen hosszú a várakozási idő, online tájékozódhatnak a betegek. Fontos különbséget tenni azonban a várólista és az előjegyzési lista között, ahogy ezt a NEAK honlapja is teszi. A várólistánál a jelentkezési sorrend határozza meg, miképpen követik egymást a betegek, míg az előjegyzési listáknál a beteg a beavatkozást egy konkrét orvosnál vagy intézetben szeretné elvégeztetni.
