„Németh Szilárd mélyen alulmúlta még saját magát is”

Fodrászszalonokat emlegetve ugrott össze a nemzetbiztonsági bizottságban a fideszes politikus az LMP-s hölgyekkel.

Demeter „minősíthetetlennek” és „kritikán alulinak” nevezte Németh Szilárd szavait, ezért nem is kívánt reagálni a „személyeskedésre”.

Demeter Mártát később Simicskó bírálta, a miniszter szerint ugyanis csak azokba az adatokba adhatnak betekintést, amelyek nem sértik az ország nemzetbiztonsági érdekeit. „Így is már dolgozik a minisztériumban tucatnyi ember, aki az ő kérdéseire válaszol” – mondta Demeterről hozzátéve, annak örülnek, hogy az ellenzéki képviselő ilyen aktív,

„de annak nem, hogy ha ezt ellenséges titkosszolgálatok felhasználják velünk szemben”.

Bár a miniszter szavait könnyen lehetett volna úgy értelmezni, hogy Demeter Márta összejátszik ilyen titkosszolgálatokkal, a tárcavezető tisztázta: „én nem azt mondom, hogy ön mögött valaki áll és ezért kérdezi”, hanem szerinte ha a politikus feltölti a honvédelmi tárcától kapott adatokat egy nyílt honlapra, azt bárki elolvashatja.

Simicskó István az elmúlt időszak eredményei között említette, hogy szeptember végére már 772 fővel többen maradtak a honvédségnél, mint amennyien távoztak. Emellett ez év végig ezer fővel fog nőni az új, területvédelmi elven szervezett tartalékos rendszer, közülük eddig 600-an tették le az esküt. Simicskó ígéretet tett arra, jövő év márciusáig az összes katona új gyakorlóruházatot kap.

Kiderült az is,

a kormánynak 2017 végéig kell jeleznie a NATO felé, hogy milyen ütemezéssel kívánják megvalósítani azt, hogy 2024-re a kormány már a GDP két százalékát költse a védelmi kiadásokra.

A honvédség szeretne többcélú katonai szállítógépeket beszerezni, hiszen nemrégiben problémát okozott, hogy magyar állampolgárok rekedtek külföldön és nem tudták őket hazaszállítani. Emellett szükséges a helikopterflotta megújítása is. A jelenlegi eszközök felmérése után arra jutottak: „ami még használható, azt ne dobjuk ki”, vagyis

a meglévő orosz technika egy üzemidő-hosszabbítást követően még 7-8 évig használható.

A miniszter szerint ettől függetlenül nem mondtak le az új gépek beszerzésének lehetőségéről. Kiderült az is, jelenleg ezer magyar katona teljesít szolgálatot külföldi missziókban.

A honvédelmi minisztert többek közt arról kérdezték, hogy az eredetileg az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen a Közel-Keletre küldött magyar katonák nem szorulhatnak be az iraki kurd kormányerők és a kurd pesmergák közötti konfliktusba. A tárcavezető válaszában leszögezte, hogy nyomon követik a kurdisztáni helyzet alakulását, a magyar katonák abban a térségben vannak, ahol nem fenyegeti őket konkrét harci tevékenység. Szerinte ha most váratlanul a magyar katonák kivonulnának onnan, akár ronthatnának is a helyzeten. A korábbi két Gripen-baleset kapcsán Simicskó elmondta: az egyik esetben a svédek vállalták a felelősséget, a másikban nem.

Miután a miniszter beszámolójában meg sem említette a kormány kedvenc kampánytémáját, a „Soros-tervet”, ezért erre vonatkozóan külön is kapott kérdést. Simicskó szerint van Soros-terv, és ha az ember „csak lát a világban”, akkor abból sok mindent le lehet szűrni. Példaként Macedóniát említette, ahol „az új kormány Soros úr segítsége után azt ígérte, hogy lebontja a kerítést és befogad több tízezer migránst”. „Nekem ehhez képest nincs mit hozzátennem” – mondta a miniszter, aki szerint teljesen mindegy, hogy ezt „tervnek” nevezik, „elképzelésnek” vagy „stratégiának”, mert van egy ilyen folyamat a világban.