Akár már a jövő héten megkezdődhet a budapesti aláírásgyűjtés a Római-part védelmében, tudta meg a Magyar Nemzet azután, hogy a Kúria keddi döntésével – felülvizsgálva a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) korábbi elutasító határozatát – hitelesítette az Együttnek és a Párbeszédnek az ügyben benyújtott népszavazási kérdését. Ez népszavazási törvény értelmében azt jelenti, hogy ha visszaérkezik az FVB-hez a jogerős döntés, akkor a testületnek öt napon belül ki kell adnia egy pecséttel ellátott aláírásgyűjtő ívet. Azokat sokszorosítva megkezdődhet az aláírásgyűjtés. A Fővárosi Közgyűlés erre vonatkozó rendelete alapján a választópolgárok tíz százalékának, azaz több mint 138 ezer embernek kézjegye szükséges ahhoz, hogy kötelezően ki kelljen írni a népszavazást. Összegyűjtéséhez azonban nem több mint harminc napjuk van a kezdeményezőknek.
A kérdés a következő: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV. 5.) számú határozatát?” Ez az az áprilisi határozat, amelyet most szeptemberben megerősítettek, s amely kimondja a mobilgát part menti nyomvonalát, amit a Római-part természetközeliségét féltők elutasítják. A tiltakozó civilek szerint annak ellenére, hogy a fővárosi képviselők azt is elfogadták, hogy készüljön nyomvonalvizsgálat a beljebb, a kerítések vonalához közeli területre is, – a természet védelme és a csillaghegyi öblözetben élő 55 ezer ember biztonsága szempontjából – legmegnyugtatóbb megoldás csakis a Nánási út és a Királyok útja vonalában kiépítendő fővédmű lenne. Ezzel szemben Tarlós István fidesz–KDNP-s főpolgármester és a kormánypárti többség azért ragaszkodik a part menti változathoz, mert a legtöbb szakvélemény azt támogatta, s szerintük nehezen lenne magyarázható, hogy a több tízmilliárd forintos árvízvédelmi beruházás miért nem védheti meg a 70 hektáros hullámtérben jogszerűen épült ingatlanokat.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke, az egyik kezdeményező lapunknak elmondta: ahogy lehet, haladéktalanul hozzákezdenek az aláírások gyűjtéséhez. – Annak ellenére, hogy Tarlós István főpolgármester legutóbb azt ígérte, hogy „nem vétózza meg” azt sem, ha a jogszabálynak megfelelően a Fővárosi Közgyűlés egynegyede, azaz kilenc képviselő kezdeményezné a népszavazást, maradunk a biztosnál – mondta Pataki Márton. Szerinte ugyan a főpolgármesteri ígéretnél nem kellene aláírásokat gyűjteni, de kétséges, hogy a referendumot valóban kiírná-e a többség. A politikus kiemelte: érvényes és eredményes népszavazással nem mehetne szembe a Fidesz, az igenek győzelme pedig csakis egyet jelenthetne: hogy a Nánási úti nyomvonalon kellene megépülnie az árvízvédelmi műnek, amelynek szükségességét senki sem vitatja.
Mint kiderült, az ellenzéki pártok közül többen is összefognak, s az Együtt és a Párbeszéd aktivistái mellett az MSZP, a DK és az LMP aktivistái is gyűjteni fogják az aláírásokat.
A szocialista Horváth Csaba szerint ahogyan a Momentumnak meglett a szükséges aláírás az olimpia ügyében, úgy lesz itt is. – A kialakult helyzetért Tarlós István és Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere különösen felelős. A III. kerületben ugyanis minden hivatalos eljárás nélkül meg lehetett volna kérdezni a „népet” már évekkel ezelőtt, s nem most derülne ki, hogy az ott élők alig 16 százaléka támogatja, zömük viszont elutasítja a Római-part tönkretételét – fogalmazott Horváth Csaba. Az MSZP-s politikussal egyetért a DK-s Gy. Németh Erzsébet is.
Hasonlóképpen vélekedik az LMP-s Csárdi Antal, és üdvözölte a Kúria döntését. Szerinte nem kellett volna ide eljutni, ha a főváros lefolytatja azokat a szakmai vitákat, amelyek elmaradtak; ehelyett az ellenvéleményeket mondó professzorokat, szakembereket kigúnyolják, lenézik és semmibe veszik.
– Hét év telt el, és még mindig megoldatlan a csillaghegyi öblözet árvízvédelme, holott a főpolgármester régóta azt hangoztatja, hogy neki két beruházás fontos: a 3-as metró és az árvízvédelmi mű – válaszolta kérdésünkre a jobbikos Tokody Marcell. Emlékeztetett: a népszavazást, azt, hogy döntsenek a budapestiek, kiemelten fontosnak tartják. Ugyanakkor a Jobbik felhívta a figyelmet arra, hogy nem csupán a vita maradt el, hanem a lehetséges nyomvonalak egyenrangú vizsgálata is. Így kétséges, hogy a nép mi alapján dönt majd, s félő, hogy az ügy egyértelműen a politika áldozata lesz, a Jobbik ezért nem is fog gyűjteni aláírásokat.
Tarlós István a Magyar Nemzetnek a Kúria döntése után azt mondta: végül is örül, hogy így alakultak a dolgok, legalább vége lehet annak a „töméntelen rosszindulatú, hazug, félrevezető magyarázatoknak, amelybe az árvízvédelem ügyét fullasztották”. – Vajon az ellenzők miért nem azt kérdezik meg, hogy a Nánási úton épüljön a védmű, miért nem egyenesek? – tette föl a kérdést. Budapest főpolgármestere szerdán sajtótájékoztatón fejti ki részletesebben az álláspontját.
Lányi András író, filozófus, környezetvédő, a Római-part védelmére készített alternatív tervtanulmány szerkesztője kérdésünkre csak annyit mondott: amennyiben lesz népszavazás, mindenkinek el kell mennie, akiknek fontos Budapest élhetősége, fontos a természet, fontosak az emberek.
