Mindenképpen hátrányos a fogvatartottak helyzetét tekintve, hogy a börtönökben nincsenek jelen civil jogvédő szervezetek – nyilatkozta lapunknak Fliegauf Gergely, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala zárt intézményeket ellenőrző részlegének (OPCAT – nemzeti megelőző mechanizmus főosztály) vezetője.
A szakembert azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy a büntetés-végrehajtás (bv) szerződést bontott a Magyar Helsinki Bizottsággal, amely korábban számos, rabok helyzetét javító intézkedést kezdeményezett. Pedig a civil szervezet munkája nemcsak azért volt fontos, hogy a fogvatartottak emberibb körülmények között éljenek, hanem mert a normális viszonyokkal a rabok társadalomba való visszailleszkedését is segítették.
Ám nemcsak a Helsinki Bizottsággal mondták föl a megállapodást, hanem a karitatív feladatokat ellátó Magyar Vöröskereszttel, valamint a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is. Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnöke lapunknak azt mondta, hogy Tóth Tamásnak, a bv országos parancsnokának kérése volt az 1986 óta érvényben lévő szerződés aktualizálása. A karitatív szervezet elnöke szerint ez teljesen jogos felvetés, mert a megállapodást több alkalommal kellett már módosítani.
Szakított a büntetés-végrehajtás a Börtönrádiót szervező Adj Hangot Egyesülettel is, amely szakértők szerint szintén nagyban hozzájárult a rabok rehabilitációjához.
Fliegauf Gergely például több olyan egykori rabot is ismer, akik annak köszönhették a talpra állásukat a kinti életben, hogy részt vehettek a börtönben készült adások készítésében. – Ha ezt az ingert nem kapták volna meg, a személyiségükben sem történt volna meg a szükséges változás – mondta az alapjogi biztos hivatalának munkatársa. A Börtönrádiót szervezők „bűne” – álláspontjuk szerint – az volt, hogy az egyik műsorral pályáztak egy díjra, a hanganyagot pedig átadták a zsűrinek. Ekkor azonban még nem kértek erre engedélyt, hanem csak amikor a zsűri a nyilvánosság előtt is bemutatta volna a felvételt. A börtönökben egyébként már zajlik a technikai felszerelések elbontása, így Hajdú Judit, az Adj Hangot Egyesület vezetője szerint egyre kevesebb a remény, hogy folytathatják majd a munkát.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) elismerte, hogy szerződést bontottak négy szervezettel, valamint az Adj Hangot Egyesülettel, ám ez – álláspontjuk szerint – nem azt jelenti, hogy a civil szervezetek ki vannak tiltva a bv-intézetekből. Lapunk kérdéseire korábban közölt mondataikat küldték el újra; ebben azt is hangsúlyozták, hogy az említett szervezetek egy részével már tárgyalnak az új szerződések megkötéséről. Az országos parancsnokság nem nevesítette, mely szervezetekkel tárgyalnak, de a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy „a megállapodások aktualizálása” csak a Vöröskeresztet és a Máltai Szeretetszolgálatot érinti majd. Jelenleg is tárgyalnak az új feltételekről, így egyelőre nem tudni, miben változnak majd a szervezetek lehetőségei. A bv szerint mindenesetre „az egyházi szervezetekkel és más partnerekkel továbbra is folyamatos és hatékony szakmai együttműködést” folytatnak.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az elküldött szervezetek közül az Adj Hangot Egyesület – a múlt évre vonatkozó beszámolója szerint – 12 millió forintos támogatást kapott attól a Norvég Civil Alaptól, amely ellen 2013-ban hadjáratot indított a kormány. A pénzt rádiós felszerelések vásárlására költötték. A Helsinki Bizottságot pedig a kormány fő ellenségének számító Soros György is támogatta. Utóbbi szervezetnek állításuk szerint azzal indokolta a BVOP a szerződésbontást: nélkülük is biztosíthatónak látják, hogy ne sérüljenek a fogvatartottak jogai.
Fliegauf Gergely szerint ugyanakkor a civil szervezetek jelenlétét csak részben képes pótolni az ombudsmani hivatalnak az a két főosztálya, amelyek a börtönállapotokkal foglalkoznak.
A hatósági főosztály ugyanis a fogvatartottak egyéni beadványait kezeli, a megelőző mechanizmus főosztály pedig emberi jogi szempontok szerint monitorozza a fogva tartási helyeket. Ellenben bíróság előtt – a Helsinki Bizottsággal ellentétben – egyikük sem képviseli a fogvatartottak érdekeit. – Személyes véleményem szerint pszichológiai szempontból előnyösebb a raboknak, ha olyan szervezetnek nyílhatnak meg, amelynek semmi köze sincs az államhoz – fogalmazott a több évtizedes börtönpszichológusi szakértői múlttal is bíró Fliegauf Gergely, aki ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy jogsértésnek minősül-e a civil jogvédő szervezetek teljes hiánya. A Helsinki Bizottság mindenesetre nem kerül ki egészen a börtönök ellenőrzési rendszeréből, a szervezet ugyanis tagja az ombudsman által létrehozott Civil Konzultációs Testületnek. – Eddig is kikértük a Helsinki Bizottság véleményét, amikor például arról kellett dönteni, melyik intézményt látogassuk meg, vagy hogy pontosan milyen szempontok szerint vizsgálódjunk – mondta Fliegauf Gergely.
