A raboknak sem jó, hogy kitiltották a civileket a börtönökből

A pszichológus szerint sokkal előnyösebb, ha a fogvatartottak nem az államot képviselő szakemberek előtt nyílhatnak meg.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) elismerte, hogy szerződést bontottak négy szervezettel, valamint az Adj Hangot Egyesülettel, ám ez – álláspontjuk szerint – nem azt jelenti, hogy a civil szervezetek ki vannak tiltva a bv-intézetekből. Lapunk kérdéseire korábban közölt mondataikat küldték el újra; ebben azt is hangsúlyozták, hogy az említett szervezetek egy részével már tárgyalnak az új szerződések megkötéséről. Az országos parancsnokság nem nevesítette, mely szervezetekkel tárgyalnak, de a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy „a megállapodások aktualizálása” csak a Vöröskeresztet és a Máltai Szeretetszolgálatot érinti majd. Jelenleg is tárgyalnak az új feltételekről, így egyelőre nem tudni, miben változnak majd a szervezetek lehetőségei. A bv szerint mindenesetre „az egyházi szervezetekkel és más partnerekkel továbbra is folyamatos és hatékony szakmai együttműködést” folytatnak.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az elküldött szervezetek közül az Adj Hangot Egyesület – a múlt évre vonatkozó beszámolója szerint – 12 millió forintos támogatást kapott attól a Norvég Civil Alaptól, amely ellen 2013-ban hadjáratot indított a kormány. A pénzt rádiós felszerelések vásárlására költötték. A Helsinki Bizottságot pedig a kormány fő ellenségének számító Soros György is támogatta. Utóbbi szervezetnek állításuk szerint azzal indokolta a BVOP a szerződésbontást: nélkülük is biztosíthatónak látják, hogy ne sérüljenek a fogvatartottak jogai.

Fliegauf Gergely szerint ugyanakkor a civil szervezetek jelenlétét csak részben képes pótolni az ombudsmani hivatalnak az a két főosztálya, amelyek a börtönállapotokkal foglalkoznak.

A hatósági főosztály ugyanis a fogvatartottak egyéni beadványait kezeli, a megelőző mechanizmus főosztály pedig emberi jogi szempontok szerint monitorozza a fogva tartási helyeket. Ellenben bíróság előtt – a Helsinki Bizottsággal ellentétben – egyikük sem képviseli a fogvatartottak érdekeit. – Személyes véleményem szerint pszichológiai szempontból előnyösebb a raboknak, ha olyan szervezetnek nyílhatnak meg, amelynek semmi köze sincs az államhoz – fogalmazott a több évtizedes börtönpszichológusi szakértői múlttal is bíró Fliegauf Gergely, aki ugyanakkor nem tudta megállapítani, hogy jogsértésnek minősül-e a civil jogvédő szervezetek teljes hiánya. A Helsinki Bizottság mindenesetre nem kerül ki egészen a börtönök ellenőrzési rendszeréből, a szervezet ugyanis tagja az ombudsman által létrehozott Civil Konzultációs Testületnek. – Eddig is kikértük a Helsinki Bizottság véleményét, amikor például arról kellett dönteni, melyik intézményt látogassuk meg, vagy hogy pontosan milyen szempontok szerint vizsgálódjunk – mondta Fliegauf Gergely.