A szakma nagy része fel van háborodva azon, hogy valaki volt annyira erős, hogy külön kért és kapott pluszfinanszírozást a hospice-ellátásra, miközben Magyarországon 600-nál több ágyon folyik ilyen típusú ellátás, és mindenki ugyanazt a tevékenységet végezve, ugyanazt az ellátást nyújtva, ugyanannyi finanszírozást kap – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán. Az egészségügyi államtitkárt a közelmúlt botrányai után egy konferencián faggattuk a hospice-ról, azaz a gyógyíthatatlan betegek életvégi ellátásáról és annak finanszírozásáról.
Kijelentésével a Magyar Hospice Alapítvány által működtetett hospice-ház ügyére utalt, amelyről a sajtóban az utóbbi hetekben jelent meg, hogy forráshiány miatt januárban bezárhat. A botrány miatt végül Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere utasítást adott Ónodi-Szűcsnek, hogy biztosítsa a működéséhez szükséges forrást. Egyébként 50 millió forintra van szükségük, egyelőre azonban nem tudni, hogy mekkora összeget kapnak majd, és rendszeresen-e. Ez az országban az egyetlen fekvőbeteg-ellátást nyújtó, alapítványi működtetésű felnőtt hospice-ház.
Ónodi-Szűcs hangot adott annak a véleményének is, hogy a Magyar Hospice Alapítvány (MHA) gazdálkodásával lehet gond, ugyanis mint mondta: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel kötött szerződés alapján mindenki ugyanazt a normatív támogatást kapja, és van, akinek ez elég, míg másnak nem. Szerinte „ha tetszik, ha nem”, ki kell jönni abból a forrásból, ami adott az ellátók számára. Van, akinek ez sikerül, másnak nem.
Az országban az alapítvány mellett a kórházakhoz csatoltan érhető még el intézményi fekvőbeteg-, élet végi ellátás, ott azonban a teljes finanszírozást az állam biztosítja, hiszen az intézmények fenntartója az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Azonban míg az államtitkár 600 ágyról beszél, addig Muszbek Katalin, az MHA orvos igazgatója arról tájékoztatta lapunkat: országosan mindössze 220 ágy áll rendelkezésre, a WHO ajánlása szerint pedig legalább 500 ilyen ágynak kellene lennie. Mindeközben egyébként évente 32 ezer beteg veszíti életét daganatos megbetegedések miatt.
A hospice helyzetéről kérdeztük Gyura Barbarát, a pécsi gyermekhospice-házat működtető Szemem Fénye Alapítvány elnökét is. Mint mondta, normatív támogatást nem ad nekik az állam, de most kapnak majd 5 millió forintot, ezt a támogatást minden évben megkapják. A működéshez persze ez messze nem elég, de a kicsinek is örülnek. Az országban a pécsi Dóri Házban és a törökbálinti Tábitha házban működik gyermekhospice. Gyurától megtudtuk azt is: nyáron ígéretet kaptak arra az egészségügyi államtitkárságtól, hogy az állam nagyobb szerepet fog vállalni a gyerekhospice-ellátásban, jelenleg is a következő lépésre várnak. – Még minden képlékeny, de nagyon várom, hogy kiderüljön, milyen segítséget nyújt majd az állam – mondta.
A Magyar Hospice-Palliatív Egyesület a múlt héten közleményben jelezte: évek óta szembesülnek azzal, hogy a hazánkban működő – leginkább otthoni ápolást nyújtó – 90 hospice-szolgálat működési forrásai rendkívül szűkösek. Kivétel nélkül mind finanszírozási problémákkal küzdenek, melyre a MHA kampánya is felhívta a figyelmet, és amely rendkívüli társadalmi összefogást eredményezett. Az alapítvány működésének anyagi feltételei szerintük most időlegesen megoldódhatnak, a példás összefogásnak és a területért felelős miniszter döntésének köszönhetően. Azonban minden hospice-szolgálat segítségre szorul. A társadalombiztosító által nyújtott finanszírozás ugyanis szerintük csupán 75 százalékát biztosítja a minőségi ellátásnak. Felkérték a területért felelős minisztert, Balog Zoltánt, hogy az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításának érdekében tegye meg a szükséges lépéseket. Az egyesület tavalyi felmérése szerint itthon 90 betegellátó intézmény és otthoni szolgálat végez hospice-tevékenységet. Működik 17 intézményi bennfekvő részleg, 65 otthoni ellátást biztosító csoport, 4 mobil csapat, ők kórházi támogató csoportként tevékenykednek, illetve van 4 palliatív (élet végi) járóbeteg-ellátó. A hospice-okban összesen 1255 fő dolgozik fő- vagy mellékállásban.
