Ingyen dolgoztatta a diákokat a polgármester

A fideszes faluvezető éttermei jártak jól: az általa alapított iskola tanulói olykor ebédszünet nélkül robotoltak nála.

Az egyik diák azt mesélte, hogy egy szalagtűző ünnepség idején választás elé állították őket: vagy lehúznak 12 órát az étteremben, vagy a téli szünetben kell dolgozniuk. A polgármester szerint viszont minden szabályt betartottak, betartanak. Csak azoknak a tanulóknak kellett maradni a kiírt munkaidőn túl, akik késtek. Mint mondta, ha az üzlet folyamatosan nyitva tart, a diákok foglalkoztathatók szünetekben is. – Milyen vendéglátós lesz abból, aki sem hétvégén, sem ünnepnapokon nem akar dolgozni? – kérdezett vissza.

Figyelemre méltó, hogy a tanulók pénzügyi visszaélések gyanúját is megfogalmazták. Például azt, hogy a Kanári-szigetekre szervezett három hónapos szakmai gyakorlatra utazó tanulóknak járó pénzt nem fizették ki. 2015-ben 15 tanulónak 300 eurót ígértek havonta, de végül csak 100 eurót kaptak. Bóta József érdeklődésünkre azt mondta, nem tartottak meg egy fillért sem, és mivel későn tudták megvenni a repülőjegyeket, 100 euró maradt költőpénznek.

Nem mellékes körülmény, hogy a szakember a vendéglátás mellett a politikai életbe is belekóstolt. 2010-ben lett először polgármester a szülőfalujában, Szihalomban, 2014-ben újraválasztották. 2015-ben az ő keze is maga felé hajlott, amikor saját cégével szerződött a szihalmi Kemencés fesztivál étkeztetésének lebonyolítására. Igaz, az 1,9 millió forintos szerződést a felesége és az alpolgármester szignálta. A faluvezető szerint viszont szó sincs visszaélésről. Nem volt más jelentkező a megbízásra, ráadásul – állítja – a rendezvény ráfizetéses volt cégének.

Egyébként a Bóta József által alapított iskola problémái az után kerültek felszínre, hogy a kormány néhány éve deklarálta: a centralizált szakiskolai képzésben nincs helye az alapítványi magániskoláknak. Ekkor – információink szerint – az iskola már 30 millió forinttal tartozott az államkincstárnak, mert nemlétező diákok után is felvette az állami normatívát. A Magyar Pünkösdi Egyház Kelet humánszolgálata az adósság tudatában vette át az intézményt úgy, hogy öt évig fenntartók maradhatnak. Bóta Józsefnek az iskolai befolyásán viszont ez alig változtatott: igazgató maradt, és a bankszámla fölött is ő rendelkezett. Fél év múltán azonban újabb adósságokra derült fény. Végső soron a humánszolgálat ezért keveredett máig tartó vitába az igazgatóval; ezenkívül felelőtlen gazdálkodás miatt feljelentést tettek. Bóta Józsefet időközben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eltiltotta a cégvezetéstől.

2016 tavaszán a pénzügyi gondok miatt már majdnem csődbe jutott az iskola. Bóta József ekkor ismét érdekes lépésre szánta el magát. Mert bár az alapítványnak már semmi köze nem volt az iskolához, az igazgató 40 ezer forintos hozzájárulást szedett be a felvételiző nyolcadikos tanulóktól. Kérdésünkre ezt azzal magyarázta, hogy szerinte a fenntartó humánszolgálat nem utalta a iskolának járó teljes összeget, így a pénzre szükség volt az iskola fennmaradásához. Ám birtokunkba került a szolgálat átutalási listája, miszerint mind a normatívát, mind a működési támogatást megkapta az iskola, még 2016 augusztusában is. Ennek azért van jelentősége, mert a Szent Lőrinc-iskola tanárai, dolgozói arra a hónapra nem kaptak fizetést. Holott a humánszolgálat arra a hónapra is teljesítette fizetési kötelezettségét. Sőt, még többet is: egy közel 9 millió forintos adótartozást tőlük vontak le 2016 őszén, pedig akkor már nem a szolgálat volt a fenntartó.

Érdekes azonban, hogy a fizetésük elmaradása miatt bajba került tanárok hiába fordultak Nyitrai Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselőhöz, még csak választ sem kaptak tőle. Helyi források szerint ez nem véletlen: a képviselő közel áll a polgármesterhez. Bóta József viszont tagadja, hogy barátok volnának. Információink szerint mindenesetre a szintén vendéglátós-politikus egyik étterme többször volt a helyszíne egri fideszesek találkozójának.

A Szent Lőrinc-középiskola ma már az államhoz tartozik. Az viszont, ahogy beterelték helyi szakképzési centrumba, rámutat: nem válogatott az állam az eszközökben, amikor egy-egy intézményt kiszemelt. A Szent Lőrincet annak ellenére akarta kötelékében tudni a szakképzési centrum, hogy a „Keri” révén volt vendéglátóipari középiskolája. Pedig a Kelet humánszolgálat még az általuk kifizetett tartozásokkal is tovább működtette volna az iskolát, de egyetlen vendéglátós diák felvételére sem kaptak keretszámot. Így aztán a fenntartói jog szeptembertől az államé lett. Érdekes módon ekkor már nem volt akadálya a vendéglátóipari osztályok indításának. Nem mellékes viszont, hogy a centrum lényegében egy vagyontalan iskolát kapott: annak ugyanis épülete, kollégiuma és tankonyhája sincs a mai napig. Eközben Bóta József befolyása az iskolára még ekkor is alig csökkent. A vidéki diákokat továbbra is a tulajdonában álló kollégiumban szállásolták el, és az ő vendéglátóhelyein tartották a szakmai gyakorlatokat. Igazgatónak pedig a lányát nevezték ki. Ezt a tanévet viszont már nem az ő irányításával kezdte meg az iskola, és a kollégiumot sem használja már a szakképzési centrum. A szakmai gyakorlatokat viszont továbbra is Bóta József éttermeiben, kávézójában tartják. A szakember szerint a vállalati gyakorlati tanműhelyek a jó szakképzés kulcsai. Nem csoda, ha a körülményektől függetlenül Bóta József üzletei mindig profitálnak az iskolából.