Átlag alatti a magyar diákok teljesítménye az úgynevezett együttműködő problémamegoldás terén – derül ki az iskolások képességeit összegző nemzetközi program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelynek kedden tette közzé újabb kötetét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
Az MTI összegzése szerint a kollaboratív problémamegoldó készségeket most vizsgálták először, a felmérésben 32 OECD-tagállam és 20 partnerország több mint 125 ezer 15 éves diákja vett részt.
A világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a legmagasabb pontszámot Szingapúr (561) érte el, amelyet Japán (552) és Hongkong (541) követ, de az élbolyban van Dél-Korea, Kanada, Észtország és Finnország is. A lista végén Tunézia (382), Brazília (412) és Montenegró (416) áll.
Az OECD-átlag kereken 500 pont; a magyar diákok 472 pontot értek el.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált térségbeli országok közül Csehország, Észtország, Horvátország és Szlovénia megelőzte Magyarországot, amely Bulgáriánál, Litvániánál és Szlovákiánál teljesített jobban.
Az adatok azt mutatják, hogy például az ausztrál, japán, dél-koreai és amerikai diákok sokkal jobban teljesítenek az együttműködő problémamegoldás terén, mint ahogy az a természettudományos tantárgyak, a szövegértés és a matematika terén elért pontszámaik alapján várható lenne, Magyarországon azonban épp ellenkező a helyzet.
Az OECD-országokban a diákok 7,9 százaléka nyújtott csúcsteljesítményt, a leggyengébben teljesítők aránya pedig 5,7 százalék volt. Magyarország esetében ez a két szám 3,3 százalék, illetve 8,7 százalék.
A lányok mindenhol sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, az OECD-átlagot tekintve 29 ponttal többet értek el a fiúknál. A legnagyobb különbségek Ausztráliában, Finnországban, Lettországban, Új-Zélandon és Svédországban voltak megfigyelhetőek, a legkisebbek pedig Kolumbiában, Costa Ricában és Peruban. Az eredmény ellentétben áll az egyéni problémamegoldást vizsgáló 2012-es PISA-felméréssel, amelyben általában a fiúk nyújtottak jobb teljesítményt.
Az elért teljesítmény Magyarországon kimagaslóan erős összefüggést mutatott a diákok és az iskolák társadalmi-gazdasági helyzetével. Kiderült, hogy az iskolák között meglehetősen nagyok a különbségek, az egyes oktatási intézményeken belül azonban már kiegyensúlyozottabb a helyzet.
A párizsi székhelyű szervezet tagországaiban a bevándorló hátterű tanulók átlagosan 36 ponttal rosszabbul tejesítettek, mint a többiek.
A dokumentumban kiemelték: a legjobb tanár-diák viszonyról Japánban, Dél-Koreában, Costa Ricában és Mexikóban számoltak be, a legrosszabbról pedig Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban és Hollandiában. Utóbbi öt országban a tanulók közül sokan úgy látják, hogy nem kapnak elegendő támogatást a tanáraiktól, akik gyakran tisztességtelenül járnak el velük szemben.
A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.
A 24.hu a felméréssel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy „a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is gyengébben teljesíttek a magyar diákok, mint 2012-ben.” A portál a Case Solvers fejlesztő cég elemzését közli, amely megemlíti, hogy tavaly az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatási államtitkársága a többi között módszertani sajátosságokkal (például hogy a tesztet számítógépen kellett kitölteni) magyarázta a rossz eredményeket. „A PISA-tanulmány is kiemeli, hogy befolyásolhatta az eredményeket, hogy mennyire mozognak otthonosan a diákok a számítógép-használatban. Ebben a sereghajtók között vagyunk: az összes vizsgált ország közül csak Litvániában és Hongkongban nagyobb probléma a diákok számítógépes ismereteinek hiánya”, írják.
Kifejtik: „a legjobb kollaboratív problémamegoldók képesek a csapatdinamikára felhívni a figyelmet, biztosítják, hogy a csapattagok a megbeszélt szerepeik szerint tevékenykedjenek, és feloldják az egyet nem értéseket, illetve konfliktusokat, miközben hatékony utakat keresnek és monitorozzák a haladást egy megoldás felé. Az OECD szerint egy mai 15 évesnek erre mind képesnek kell lennie.” A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet, hogy az együttműködés indirekt oktatására szolgáló legjobb módszerek a magyar oktatásban sem ismeretlenek. Ilyen a hagyományos órákba csempészett csapatmunka, vagy az egyéni házi feladat helyett feladott nagyobb projektmunka. A csapatsportok és az együtt zenélés is segítenek a kooperatív készségek elsajátításában, bár az adatok szerint a vártnál kisebb mértékben, szögezi le az elemzés.
Emmi: Az oktatás átalakításának eredményei legkorábban 2018-ban mutatkoznak majd meg
Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA-felméréseken mutatkoznak majd meg – hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.
Az államtitkárság kiemelte: a PISA-eredmények megítélésekor fontos tudni, hogy több nemzetközi (PISA, PIRLS, TIMSS) és egy európai szinten is elismert hazai mérés, az országos kompetenciamérés eredményei állnak rendelkezésre, ha az oktatási eredményekről szeretne valaki visszajelzést kapni.
Mint írták, politikájuk és szakpolitikájuk hatékonyságát semmiképpen sem egyetlen mérés alapján elemezik, mert az szakszerűtlen és észszerűtlen lenne. Ezért a háromévenkénti PISA-mérést, amely kevesebb mint 6 ezer tanuló egyszeri teljesítményén alapul, és kizárólag a 15-16 éves korosztályt méri, nem lehet önmagában meghatározónak tekinteni – rögzítették.
Kifejtették: a Trends in International Mathematics and Science Study vizsgálat (TIMSS) kimutatása szerint a vizsgált tudásterületeken a magyar diákok eredményein javulás tapasztalható. A tantervi kérdésekre lényegesen jobban reflektáló TIMSS-ben messze a nemzetközi átlag feletti eredményt tudhat maga mögött a magyar oktatási rendszer.
Továbbá felhívták a figyelmet, hogy az Európai Bizottság a napokban tett közzé jelentést a magyar oktatási rendszerről, és megállapította, hogy javultak a gyermekek és a pedagógusok esélyei a magyar oktatási rendszer változásaival. Az Education and Training Monitor 2017 kiadvány szerint Magyarországon az uniós átlagon meghaladó a pedagógus bérek emelkedése, az életpályamodell és a pedagógushallgatóknak meghirdetett kormányzati ösztöndíjak vonzóbbá tették a pedagóguspályát, ami a tanárképzésre jelentkezők számában is látszik.
A jelentés pozitívumként emeli ki többek között, hogy Magyarország az uniós átlagnál többet fordít oktatásra, továbbá a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatára vonatkozó döntést, a gyermekek korai fejlesztésére, valamint a tanulói teljesítmények növelésére született kormányzati intézkedéseket. is elismeri.
Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol a kora gyermekkori nevelésben való részvétel 3 éves kortól kötelező. A vizsgált időszakban Magyarországon a 4-6 évesek óvodai részvétele 95,3 százalékos volt, amely meghaladta az uniós átlagot (94,8 százalék). A roma gyerekek 91 százaléka jár óvodába, amely a legmagasabb arány a régióban. A magyar oktatási rendszer átalakítása tehát pozitív folyamatokat indított el és bíznak benne, hogy ez az olyan jellegű teljesítmény mérésekben is megjelenik, mint a most közzé tett 2015-ös PISA-teszt – zárul az államtitkárság állásfoglalása.
