Népesedés: szegény kisgyermekesek panaszai

A lakosság 36 százaléka él a létminimum alatt, ez az arány tovább nő, ha a nagycsaládokat is beleszámítják.

A rossz statisztikai adatok ellenére a kormánypárti politikusok igen elégedetten nyilatkoznak az eredményekről. Orbán Viktor miniszterelnök azt a kijelentést tette még 2013-ban, hogy a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően „a kisbabáknak kedvük támadt megszületni”. – Ha igaz, hogy a csecsemők is észrevették a magyar gazdaság változását, akkor lehet, hogy a felnőttek is – fogalmazott a kormányfő. Hozzá hasonlóan a gazdaság és a születésszám kapcsolatáról értekezett Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetése kedvező hatással volt a gyermekvállalási kedvre is.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is arról beszélt kedden, hogy tavaly lényegesen javultak a gyermekes családok életkörülményei. Éves meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt úgy fogalmazott: a változás mértékét jelzi, hogy ma másfélszer annyit ér egy átlagos, kétszülős, gyermekes család nettó átlagkeresete, mint 2010-ben. A miniszter szerint a korábbi demográfiai folyamatok eredményeképpen csökken a szülőképes korú nők száma, nem születik több gyermek, de a „kevesebb anya több gyermeket szül”, 2010 óta egyötödével emelkedett a termékenység. Egyre kevesebben szakítják meg terhességüket, összességében a múlt év végéig 53 ezres népességvesztést sikerült elkerülni – állította. Úgy vélte, jelentősen javultak a családokat érintő szolgáltatások is: bölcsődéket építettek, és emelték az ott dolgozók bérét.

Két gyermeket terveznek

A ma egyetemre járó fiatalok 90 százaléka akar megházasodni, és jóval több gyermeket szeretne annál, amennyi jelenleg valójában megszületik – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom készített. A fiatalok a megfelelő társ megtalálását és a szülői szerepre való érettséget tartják a gyermekvállalás legfontosabb feltételeinek. Mindössze 4,5 százalék azok aránya, akik úgy vélik, soha nem szeretnének gyermeket vállalni, 11,3 százalék pedig bizonytalan – a gyermektelenséget tervezők közt többségben vannak a nők, a bizonytalanok közt pedig a férfiak. A gyermeket biztosan vállalók leginkább a kétgyermekes családmodellt preferálják, csaknem kétszer annyian vannak, mint a legalább egy gyermeket tervezők. Nagycsaládot, vagyis három vagy több gyermeket csak a megkérdezett egyetemisták 18 százaléka szeretne. A gyermekvállalás időzítésében komoly eltérések vannak: a hallgatók több mint fele a 25–30 év közötti életkort tartja ideálisnak az első gyermek megszületéséhez, de a férfiak későbbre teszik ezt a korszakot, 30–35 év közé. (K. Á.)