– Nem véletlen, hogy 1870 óta most a legalacsonyabb a 15 éven aluliak aránya Magyarországon, hiszen ha valaki gyereket vállal, szembe kell néznie az elszegényedés veszélyével – mondta lapunknak Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Annak kapcsán kérdeztük a politológust, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint hazánkban még soha nem volt ilyen alacsony a gyermek- és ilyen magas az időskorúak száma. – A népesedési tendenciákat nagyon nehezen lehet kormányzati döntésekkel befolyásolni – mutatott rá a szakember, aki szerint azt is látni kell, hogy az Orbán-kabinet politikája nem kedvez a gyermekeseknek. Példaként említette, hogy a családi pótlék 2008 óta, tehát lassan tíz éve nem emelkedett, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a családi adókedvezmény pedig inkább a jómódú családoknak jelent segítséget.
– Ha egy család mindkét keresője minimálbért kap, akkor gyermekvállalás esetén az állami hozzájárulás nem kompenzálja az egyik szülő kieső bérét. Ha pedig a szülőknek magasabb a jövedelmük, még nagyobb anyagi veszteség éri a családot – mondta az elemző.
A Policy Agenda minden évben kiszámolja a létminimum összegét – miután a KSH már nem teszi meg –, vagyis azt a legkisebb jövedelmet, amely egy család szerény szükségleteinek fedezésére kell. Tavaly ez az összeg egyszemélyes háztartás esetében 88 ezer forint volt, míg két felnőtt és egy gyermek által alkotott család esetében – egy főre vetítve – csaknem 71 ezer forint. – Azt mutatják az adatok, hogy Magyarországon a lakosság 36 százaléka él létminimum alatt; de ez a magas arány tovább nő, ha a gyermekes családokat nézzük. Körükben minden második ember él úgy, hogy még szerény szükségleteiket sem tudják kielégíteni – mutatott rá Kiss Ambrus. Úgy vélte, megoldást az jelenthetne, ha az állami juttatások fedezni tudnák a kieső keresetet, valamint ha a kiszámítható, hosszú évtizedeken keresztül működő családpolitikai rendszer volna Magyarországon.
Egyébként a KSH adatai szerint 1870 óta folyamatosan csökken a 15 éven aluliak aránya a teljes népességhez viszonyítva. Ez az adatsor alátámasztja Dupcsik Csaba szociológus véleményét is, miszerint a kormányok – bár mindegyik megpróbálkozik vele – nem tudják lényegesen befolyásolni a népesedési folyamatokat. Korábban a kutató azt mondta lapunknak, a népesedési programokból utópiák lesznek, mert annyira bonyolult a kérdés, hogy nem várható el egy néhány évben gondolkodó politikustól, hogy megfelelő döntéseket hozzon. A mindenkori kormányok ennek ellenére rendszeresen hirdetnek a népesség csökkenését megállítani próbáló projekteket, legutóbb például az Orbán-kabinet, 100 milliárd forint értékben.
