– Nem véletlen, hogy 1870 óta most a legalacsonyabb a 15 éven aluliak aránya Magyarországon, hiszen ha valaki gyereket vállal, szembe kell néznie az elszegényedés veszélyével – mondta lapunknak Kiss Ambrus, a Policy Agenda elemzője. Annak kapcsán kérdeztük a politológust, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint hazánkban még soha nem volt ilyen alacsony a gyermek- és ilyen magas az időskorúak száma. – A népesedési tendenciákat nagyon nehezen lehet kormányzati döntésekkel befolyásolni – mutatott rá a szakember, aki szerint azt is látni kell, hogy az Orbán-kabinet politikája nem kedvez a gyermekeseknek. Példaként említette, hogy a családi pótlék 2008 óta, tehát lassan tíz éve nem emelkedett, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) és a családi adókedvezmény pedig inkább a jómódú családoknak jelent segítséget.
– Ha egy család mindkét keresője minimálbért kap, akkor gyermekvállalás esetén az állami hozzájárulás nem kompenzálja az egyik szülő kieső bérét. Ha pedig a szülőknek magasabb a jövedelmük, még nagyobb anyagi veszteség éri a családot – mondta az elemző.
A Policy Agenda minden évben kiszámolja a létminimum összegét – miután a KSH már nem teszi meg –, vagyis azt a legkisebb jövedelmet, amely egy család szerény szükségleteinek fedezésére kell. Tavaly ez az összeg egyszemélyes háztartás esetében 88 ezer forint volt, míg két felnőtt és egy gyermek által alkotott család esetében – egy főre vetítve – csaknem 71 ezer forint. – Azt mutatják az adatok, hogy Magyarországon a lakosság 36 százaléka él létminimum alatt; de ez a magas arány tovább nő, ha a gyermekes családokat nézzük. Körükben minden második ember él úgy, hogy még szerény szükségleteiket sem tudják kielégíteni – mutatott rá Kiss Ambrus. Úgy vélte, megoldást az jelenthetne, ha az állami juttatások fedezni tudnák a kieső keresetet, valamint ha a kiszámítható, hosszú évtizedeken keresztül működő családpolitikai rendszer volna Magyarországon.
Egyébként a KSH adatai szerint 1870 óta folyamatosan csökken a 15 éven aluliak aránya a teljes népességhez viszonyítva. Ez az adatsor alátámasztja Dupcsik Csaba szociológus véleményét is, miszerint a kormányok – bár mindegyik megpróbálkozik vele – nem tudják lényegesen befolyásolni a népesedési folyamatokat. Korábban a kutató azt mondta lapunknak, a népesedési programokból utópiák lesznek, mert annyira bonyolult a kérdés, hogy nem várható el egy néhány évben gondolkodó politikustól, hogy megfelelő döntéseket hozzon. A mindenkori kormányok ennek ellenére rendszeresen hirdetnek a népesség csökkenését megállítani próbáló projekteket, legutóbb például az Orbán-kabinet, 100 milliárd forint értékben.
A rossz statisztikai adatok ellenére a kormánypárti politikusok igen elégedetten nyilatkoznak az eredményekről. Orbán Viktor miniszterelnök azt a kijelentést tette még 2013-ban, hogy a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően „a kisbabáknak kedvük támadt megszületni”. – Ha igaz, hogy a csecsemők is észrevették a magyar gazdaság változását, akkor lehet, hogy a felnőttek is – fogalmazott a kormányfő. Hozzá hasonlóan a gazdaság és a születésszám kapcsolatáról értekezett Matolcsy György jegybankelnök, aki szerint az egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetése kedvező hatással volt a gyermekvállalási kedvre is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is arról beszélt kedden, hogy tavaly lényegesen javultak a gyermekes családok életkörülményei. Éves meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottsága előtt úgy fogalmazott: a változás mértékét jelzi, hogy ma másfélszer annyit ér egy átlagos, kétszülős, gyermekes család nettó átlagkeresete, mint 2010-ben. A miniszter szerint a korábbi demográfiai folyamatok eredményeképpen csökken a szülőképes korú nők száma, nem születik több gyermek, de a „kevesebb anya több gyermeket szül”, 2010 óta egyötödével emelkedett a termékenység. Egyre kevesebben szakítják meg terhességüket, összességében a múlt év végéig 53 ezres népességvesztést sikerült elkerülni – állította. Úgy vélte, jelentősen javultak a családokat érintő szolgáltatások is: bölcsődéket építettek, és emelték az ott dolgozók bérét.
Két gyermeket terveznek
A ma egyetemre járó fiatalok 90 százaléka akar megházasodni, és jóval több gyermeket szeretne annál, amennyi jelenleg valójában megszületik – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom készített. A fiatalok a megfelelő társ megtalálását és a szülői szerepre való érettséget tartják a gyermekvállalás legfontosabb feltételeinek. Mindössze 4,5 százalék azok aránya, akik úgy vélik, soha nem szeretnének gyermeket vállalni, 11,3 százalék pedig bizonytalan – a gyermektelenséget tervezők közt többségben vannak a nők, a bizonytalanok közt pedig a férfiak. A gyermeket biztosan vállalók leginkább a kétgyermekes családmodellt preferálják, csaknem kétszer annyian vannak, mint a legalább egy gyermeket tervezők. Nagycsaládot, vagyis három vagy több gyermeket csak a megkérdezett egyetemisták 18 százaléka szeretne. A gyermekvállalás időzítésében komoly eltérések vannak: a hallgatók több mint fele a 25–30 év közötti életkort tartja ideálisnak az első gyermek megszületéséhez, de a férfiak későbbre teszik ezt a korszakot, 30–35 év közé. (K. Á.)
