Sokan azt hiszik, hogy ritka Magyarországon az emberkereskedelem; valójában a latencia, azaz a rejtve maradó esetek száma a magas – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a napokban egy, a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett konferencián. A tárca és civil szervezetek (nemzetközi rövidítéssel NGO) által közösen megtartott, az emberkereskedelemről szóló rendezvényen felszólaltak többek között rendőrök, magyar és amerikai bírók, egy FBI-ügynök, valamint egy lelkész is.
Völner nyitóbeszédében felidézte: volt olyan eset nemrég, hogy egy elkövető egy pohár borért adott el valakit rabszolgának – ahogy ezt sok helyen hívják: csicskának. Az államtitkár a legsötétebb bűncselekmények egyikének nevezte az emberkereskedelmet, mivel az emberi mivoltuktól fosztja meg a legkiszolgáltatottabbakat. Kiemelte, több civil szervezet és egyház is részt vesz az ilyen tettek elleni harcban, és őket ezért köszönet illeti. (Ez már csak azért is érdekes, mert a kormány hadjáratot folytat a civilek egy része ellen. Az NGO-k méltatására szinte minden előadó kitért, de Soros György vagy a hozzá köthető pénzekből támogatott civil szervezetek neve nem hangzott el.)
– A civil jelenlét annál is inkább fontos, mert az emberkereskedelem sokkal inkább társadalmi, mint jogi probléma – erről már Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár beszélt, aki úgy véli: „a társadalom elutasítja az emberkereskedelmet, de megtűr olyan jelenségeket, mint a prostitúció, amely gerjeszti az ilyen típusú bűncselekményeket”.
Vízkelety szerint a legfontosabb elvágni a bűnözők pénzügyi csatornáit, a piszkos vagyont pedig az államnak az áldozatokra kell fordítania. Ezt erősítette meg Richard B. Hoskins ügynök is az FBI-tól. Tapasztalatai azt mutatták, az elkövetők jobban félnek az adóhatóságtól, mint a szövetségi nyomozóktól. Merthogy az utóbbiak munkája önmagában nem elegendő az áldozatokkal kapcsolatban: szükséges a profi áldozatsegítés, amelynek fontosságát hangsúlyozta az ügynök és az államtitkár is.
Az Egyesült Államok belbiztonságának volt munkatársa, William Flanagan előadásából kiderült, nem csak az ország területén belüli emberkereskedelmi ügyekkel gyűlt meg a bajuk. Ismertetett egy esetet: egy amerikai pedofil férfi Romániába és Moldovába járt kisfiúkat vásárolni. Előfordult, hogy az áldozatot a saját bátyja „szállította” a bűnözőnek – árulta el a hallgatóság nagyobb megdöbbenésére.
– Az efféle aljas üzelmek szempontjából az államok három csoportra oszthatók: forrás-, tranzit- és célországokra – magyarázta az Országos Rendőr-főkapitányság ezredese, Németh Ágnes, kitérve rá, hazánk forrásország, ahonnan a sértettek főként Nyugat-Európába kerülnek. A bűnmegelőzési főtiszt közölte, az ember – a fegyver és kábítószer mellett – a legjövedelmezőbb árucikk az alvilágban.
Németh elmondta, az emberkereskedelem két főbb csoportja a szexuális és a nem szexuális célú. Nem véletlenül ez a felosztás fő szempontja, a magyarországi ismert esetek hetven százaléka tudniillik előbbi halmazba tartozik; mindenekelőtt a prostitúcióról van szó. E halmaz áldozatainak kilencvenöt százaléka nő, akiknek ötöde kiskorú. A másik csoport nagyobb része rabszolga lesz, a már említett csicskatartás kategóriába tartozik.
A Nemzeti Nyomozó Irodánál szolgáló kollégája, Szabó Szonja alezredes rámutatott, egy új élet vagy egy színlelt szerelem ígérete miatt sokan önként szaladnak az emberkereskedők karjaiba, és amíg túl késő nem lesz, nehéz velük elhitetni, valójában mi vár rájuk. – Különösen azokkal, akiket például otthon rendszeresen bántalmazott vagy megerőszakolt egy hozzátartozójuk – jegyezte meg.
Demkó Balázs egri görögkatolikus szervezőlelkész magával ragadó felszólalásában arra intett, javítani kell az intézetben nevelkedő fiatalok helyzetét, és a társadalomnak be kell fogadnia őket, különben továbbra is nagyon sok áldozat kerül ki közülük. Nem csak az emberkereskedők, más bűnözők is rendszeresen használják ki a magukra hagyottakat.