Sokan azt hiszik, hogy ritka Magyarországon az emberkereskedelem; valójában a latencia, azaz a rejtve maradó esetek száma a magas – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a napokban egy, a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett konferencián. A tárca és civil szervezetek (nemzetközi rövidítéssel NGO) által közösen megtartott, az emberkereskedelemről szóló rendezvényen felszólaltak többek között rendőrök, magyar és amerikai bírók, egy FBI-ügynök, valamint egy lelkész is.
Völner nyitóbeszédében felidézte: volt olyan eset nemrég, hogy egy elkövető egy pohár borért adott el valakit rabszolgának – ahogy ezt sok helyen hívják: csicskának. Az államtitkár a legsötétebb bűncselekmények egyikének nevezte az emberkereskedelmet, mivel az emberi mivoltuktól fosztja meg a legkiszolgáltatottabbakat. Kiemelte, több civil szervezet és egyház is részt vesz az ilyen tettek elleni harcban, és őket ezért köszönet illeti. (Ez már csak azért is érdekes, mert a kormány hadjáratot folytat a civilek egy része ellen. Az NGO-k méltatására szinte minden előadó kitért, de Soros György vagy a hozzá köthető pénzekből támogatott civil szervezetek neve nem hangzott el.)
– A civil jelenlét annál is inkább fontos, mert az emberkereskedelem sokkal inkább társadalmi, mint jogi probléma – erről már Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár beszélt, aki úgy véli: „a társadalom elutasítja az emberkereskedelmet, de megtűr olyan jelenségeket, mint a prostitúció, amely gerjeszti az ilyen típusú bűncselekményeket”.
Vízkelety szerint a legfontosabb elvágni a bűnözők pénzügyi csatornáit, a piszkos vagyont pedig az államnak az áldozatokra kell fordítania. Ezt erősítette meg Richard B. Hoskins ügynök is az FBI-tól. Tapasztalatai azt mutatták, az elkövetők jobban félnek az adóhatóságtól, mint a szövetségi nyomozóktól. Merthogy az utóbbiak munkája önmagában nem elegendő az áldozatokkal kapcsolatban: szükséges a profi áldozatsegítés, amelynek fontosságát hangsúlyozta az ügynök és az államtitkár is.