Magyarország súlyos vitában áll az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságával (LIBE) az illegális bevándorlás ügyében – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a testület ülésén Brüsszelben. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság bejelentette: az Európai Bírósághoz fordult a civil törvény, a felsőoktatási jogszabály-módosítás (azaz a lex CEU), illetve a menekültkvóták elutasítása miatt Magyarország ellen.
Szijjártó Péter leszögezte: a kormány elutasítja az illegális bevándorlást, a kötelező betelepítési kvótákat, és továbbra is harcolni fog a magyar emberek érdekeiért és biztonságáért. A külügyi tárca vezetője a jogállamiság magyarországi helyzetéről rendezett meghallgatáson kifejtette: a magyarok és az EP jelentős részének álláspontja a legtöbb kérdésben rendkívül távol esik egymástól, mert teljesen mást gondolunk nemzetről, hagyományok tiszteletéről, határvédelemről és biztonságról.
A LIBE tanácskozásán Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő, az ügy jelentéstevője azt állította: az EP azon a véleményen van, hogy Magyarországon a jogállamiság, a demokrácia és az alapjogok sérültek. A menedékkérők, kisebbségek jogain túl a gyülekezési szabadságot, a bírói függetlenséget, a civil társadalom helyzetét is ide sorolta. A magyar helyzeten tesztelnék, hogy az unió hogyan reagál, ha egy tagállam sérti az uniós alapértékeket – mondta, hangsúlyozva, hogy a munkát pártatlanul, kooperatívan, bizonyítékokra támaszkodva kell lefolytatni.
Több felszólaló liberális képviselő fenyegetőzött az úgynevezett 7-es cikkellyel, illetve az az alapján indítandó eljárás végén Magyarország uniós szavazati jogának megvonásával, továbbá az uniós támogatások leállításával. Közülük egy hölgy egyenesen úgy fogalmazott:
„Itt az ideje, hogy az EP kirúgja a Fideszt”.
– Nem igaz, hogy a magyarokat üldözzük, ellenben Orbán Viktor kormányfőnek valójában nincs többsége, 2014-ben a választók többsége nem a pártját támogatta, ráadásul nem hallgat az ellenzékre sem – egyebek között ilyen kijelentéseket tett a liberális politikus, aki az egyik legsúlyosabb problémaként a nők helyzetét említette. Ezzel kapcsolatban egy terhes migráns nő „embertelen” kálváriájáról beszélt, aki csak akkor kapott teljes ellátást, amikor megindult nála a szülés. Egy másik képviselőnő elítélve hazánk migráns- és kvótaügyben képviselt álláspontját, arra emlékeztetett: „Názáreti Jézus szülei is menekültek voltak”.
A magyar uniós képviselők is hozzászóltak. A fideszes Gál Kinga értetlenségének adott hangot, ugyanis szerinte „Magyarországon nem bántalmaznak tüntetőket, nem tartóztatnak le ellenzéki politikusokat, nem gyilkolnak meg újságírókat”. Párttársa, Járóka Lívia elutasította, hogy kettős mércét alkalmaznak az országgal szemben. Az erdélyi Sógor Csaba is Magyarország védelmére kelt, míg a szocialista Szanyi Tibor kérdésekbe csomagolta bírálatát: „Helyes gondolkodás-e az, amikor a magyar kormány – mind hazai, mind nemzetközi szinten – úgy állítja be az ő tevékenységét érintő bírálatokat, mintha 500 millió európai ember támadna a tízmilliós Magyarországra?” A menekültügy kapcsán az MSZP-s politikus megjegyezte, hogy több több tízezer kísérő nélküli gyermek is érkezett erre a kontinensre. Majd Szijjártó Péterhez fordulva azt kérdezte: Magyarország nevében tudna-e olyan felajánlást tenni, hogy fogadjunk be 1300 egyedülálló kisgyereket?
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint „az uniós alapértékek veszélyben vannak, a kormány szisztematikusan meggyengítette a fékek és ellensúlyok rendszerét”. A szervezet vezetője bírálta a „civiltörvényt”, azt, hogy csak a külföldi támogatásokat tartják nyilván. Ugyanakkor a menekültekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Magyarországnak támogatnia kellene a jogszerűen itt tartózkodók beilleszkedését. Ezt nem teszi, ellenben a nemzeti konzultációval is erősíti a nagyfokú idegenellenességet. Ezért mennek el innen a menekültként elismertek”.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a médiában tapasztalható „hatalmas kormányzati túlsúlyt” kifogásolta. Bár elismerte, hogy 2010 előtt is hasonló volt a tendencia, akkoriban azért még ellenzéki lapokban is megjelenhettek állami hirdetések. Ma ez elképzelhetetlen. – A nemzeti konzultáció pedig egy vicc, nem párbeszéd – fogalmazott Polyák Gábor, aki Európa segítségét kérte a sajtószabadság érdekében.
A kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója, Szánthó Miklós szerint nincs szükség Európa segítségére, ellenben támadására sem. Kiemelte: a hazánkat pellengérre állítók homályos fogalmakkal dobálóznak, de senki nem mondja meg, mit értenek alapjogok, demokrácia, szabadság, egyenlőség alatt.
Szijjártó Péter a bizottsági ülésen válaszolt az elhangzottakra: „Senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista lenne, de az elmúlt évek ellenőrizetlen 1,5 milliós migrációs hulláma igenis terrorfenyegetést, terrorveszélyt hozott”.
„Magyarország erős Európai Unióban érdekelt, márpedig ehhez arra van szükség, hogy a jövőről szóló vitákat a józan ész alapján folytassák le” – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. A brüsszeli meghallgatáson sokadszorra elismételte: a kormány betart minden magyar és nemzetközi jogszabályt. Hozzátette azt is, hogy biztos abban, hogy akárcsak korábban a Tavares-jelentést, a mostanit is már rég megírták az eljárás lezárása előtt.
„Brüsszel és a Soros-birodalom ma újabb támadást indított Magyarország ellen” – reagált némileg kiszámítható módon a történtekre Budapestről Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Judith Sargentini az ülés végén azonban jelezte: még nincs itt az ideje, hogy szavazzanak Magyarország sorsáról, arra jövő márciusban, majd szeptemberben kerülhet sor.
