Bár korábban szó volt arról, hogy több, jelenleg fizetős védőoltás is ingyenes vagy támogatott lehet, úgy tűnik, végül csak a bárányhimlő elleni vakcinát teszik térítésmentessé. Illetve egyes egészségügyi dolgozók a kanyaró elleni oltást kaphatják meg önköltség nélkül – tudta meg a Magyar Nemzet.
Bár szeptember végén Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még arról beszélt: a bárányhimlő-védőoltás mellett az agyhártyagyulladást okozó meningococcus B elleni – egyébként százezer forintnál drágább – vakcina is ingyenes lehet, s tárgyaltak a rotavírus és a hepatitis A elleni oltás támogatásáról is, úgy tűnik, ezek kérdése már nincs napirenden. Legalábbis amikor érdeklődtünk az ingyenes védőoltások körének bővítéséről, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tájékoztatásában már szóba sem kerültek a fent említett vakcinák.
Mindössze a bárányhimlő kapcsán közölték: a Nemzeti immunizációs program keretében kötelezővé teszik. Mint írták, a bárányhimlő elleni vakcinák beadása a jelenlegi védőoltási naptárba úgy illeszthető be a legjobban, ha az oltási sorozat két részletének beadása 15 és 18 hónapos életkorban, egy másik kötelező oltással egy időben történik.
Megtudtuk azt is: az egészségügyi dolgozók számára kötelező lesz a kanyaró elleni immunstátus felmérése, vagyis megnézik, hogy immunis-e az érintett a betegségre. A szűrővizsgálat eredményétől függően a fogékony munkavállalók oltást is kapnak.
Nemrégiben ezzel kapcsolatban lapunknak Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt: a romániai kanyarójárvány miatt a Romániával határos megyékben vizsgálták, hogy a korábbi védőoltások mennyire nyújtanak védelmet a felnőttek számára. Kiderült, hogy az egészségügyi dolgozók több mint tíz százaléka nem védett. Az államtitkár akkor kiemelte: fontos lenne elérni, hogy legalább számukra ingyenes és kötelező legyen az oltás és az érintetteknek jó hír, hogy úgy tűnik, ez jövőre megvalósulhat. Az elvégzett szűrést egyébként kiterjesztenék az egész országra. Érdekes, hogy bár az Emmi az eredményei közt említette, hogy 2017 januárjától az agyhártyagyulladást okozó meningococcus C típusa elleni oltás ingyenesen elérhetővé vált a két éven aluli gyerekeknek, de arról már nem szóltak, hogy például a jóval drágább, a kisgyermekes családoknak óriási terhet jelentő meningococcus B elleni oltásokat kívánják-e támogatni a jövőben legalább részlegesen.
Lapunknak egy anyuka például arról beszélt: ő karácsonyra azt kérte családjától, hogy ahelyett, hogy gyermekének ajándékot vennének, inkább a meningococcus B elleni vakcina árába adjanak bele a barátok, rokonok. Elmondta, bár gyermeke még kétéves sincs, eddig közel kétszázezer forintot költött a különféle, oltási rendben nem szereplő vakcinákra.
A vakcina darabja ugyanis harmincezer forint körül mozog. Egy kisgyermek esetében pedig 120 ezer forintba kerül, mivel 12 hónapos kor előtt négy vakcinára van szükség. Később elegendő két oltás is, de a gyermekorvosok szerint nem érdemes olyan sokáig várni, mert a statisztikai adatok szerint 4 és 12 hónapos kor között regisztrálják a megbetegedések felét.
A baktériumnak egyébként öt típusa létezik, fertőzés esetén mindegyik egyformán veszélyes, hazánkban viszont a B és a C törzs okozza az évi 30-50 fertőzésből a legtöbbet: háromnegyedét a B, és csupán 17 százalékát a C, ami ellen most ingyen oltanak.
Itthon egyébként a betegek akár negyede is életét veszti – ez sokkal magasabb, mint az európai nyolcszázalékos arány –, ami adódhat abból, hogy nagyon nehéz idejében felismerni a betegséget. A gennyes agyhártyagyulladás tünetei ugyanis kezdetben nagyon hasonlítanak egy sima vírusfertőzés tüneteire, épp csak a rosszabbodás gyorsasága feltűnő. Órák alatt végzetessé válhat a betegség.
A meningococcus B mellett arról sem adott információt az Emmi, hogy tárgyalnak-e a rotavírus elleni vakcina támogatottá tételéről. A 39 ezer forintos oltás esetében ugyanis jelenleg kifejezetten alacsony az átoltottság. A szülők egy része úgy gondolja: ha elkapja is a betegséget a gyerek, ez nem halálos vírus. Pedig a kiszáradás igenis súlyos veszélyt jelenthet. A hasmenéssel, hányással járó járvány miatt évente mintegy kétezer fertőzött szorul sürgősségi vagy kórházi ápolásra. A vírus ellen pedig nem létezik gyógyszer.
Az Emmi a bárányhimlő kapcsán egyébként lapunknak megjegyezte: bár a betegség általában enyhe lefolyású fertőzés, immunhiányos csecsemőknél életveszélyes lehet. „Cseppfertőzéssel terjed és nagyon ragályos, 15-16 éves korára a lakosság 95 százaléka átesik rajta” – írták. Hozzátéve, hogy felnőttkorban a lefolyása sokkal súlyosabb, akár életveszélyes szövődményeket is okozhat.
Hazánkban a bárányhimlő adja a bejelentett fertőző betegségek felét. Az évi megbetegedések száma 28 800 és 52 600 között változott 1998 és 2016 között, míg a kórházban ápolt betegek aránya 0,7 és 1,7 százalék között mozgott.
A minisztérium szerint azokban az országokban, ahol az oltási rendbe illesztették a bárányhimlő elleni vakcinát, az éves megbetegedések száma nyolcvan-kilencven, a kórházi ápolások száma nyolcvan, míg az orvoshoz fordulásoké hatvan százalékkal csökkent. Tehát igen örvendetes, hogy végre kötelezővé teszik a vakcinát. A tárca egy 2017-es hazai elemzésre hivatkozva arra is felhívta a figyelmet: az átlagos megbetegedési számtól függően 1,8-1,9 milliárd forint kiesést okozhat a bárányhimlő. Ennek harmadát a direkt költségek, vagyis közvetlenül az egészségügyi ellátás költségei teszik ki, míg kétharmadát a munkából kiesett napok száma. Hogy pontosan mikortól lesz kötelező a védőoltás, arra a minisztérium válasza nem tért ki.
