Kósa Lajos sejlik fel az ukrán munkaerő importja mögött

Hadházy Ákos utánanézett az NGM-től közel félmilliárdot kapó cégnek, és egy kiterjedt hálózatra bukkant.

Az ukrán munkaerő toborzására adott állami százmilliók nyoma Kósa Lajos tárca nélküli miniszterig vezet – állítja Hadházy Ákos, az LMP társelnöke, aki a csütörtöki „korrupcióinfón” számolt be a részletekről. Közvetve, de történet elvezet Czeglédy Csaba korábbi szocialista politikus büntetőügyéig is, akinek a bűnösségét a kormánypártok példátlan módon országgyűlési határozatba foglalták már az első bírósági tárgyalás előtt.

A történet kiindulópontja az a támogatási szerződés, amelyről a Magyar Nemzet már korábban beszámolt: egy debreceni cég, a Horizon2020 Nonprofit Kft. tavaly júniusban – alig néhány héttel a bejegyzése után – 450 millió forint támogatást kapott a Nemzetgazdasági Minisztériumtól ukrán munkavállalók „Magyarországon történő foglalkoztatásának elősegítése” címén. Ez már önmagában is pikáns, de a cég egy kiterjedt hálózat tagja, így kapcsolódik össze – közvetve – Kósa családjával.

Mint azt Hadházy Ákos kiderítette, Kósa Lajos felesége, Porkoláb Gyöngyi idén márciusban megvásárolt egy céget, a Tócó-Pece Kft.-t, amelynek ügyvezetői a politikus lányai lettek. A cégnyilvántartás szerint a vállalkozás fő tevékenysége „üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás”, de a társaság valójában évek óta nem végzett semmilyen tevékenységet, bevétele nem volt. A mérleg szerint a saját tőkéje 115 millió forint, eszközök címén pedig szerepeltet a beszámolóban közel 140 millió forintot, vagyis egyáltalán nem üres.

A céget egy olyan személytől – Fiák Istvántól – vették meg, aki egy iskolaszövetkezeteket, szociális szövetkezeteket, nyugdíjas-szövetkezeteket és munkaerő-kölcsönző cégeket tömörítő, kiterjedt céghálózat egyik tulajdonosa. A hálózat központi tagja a Meló-Diák Alföld Iskolaszövetkezet, és ezen keresztül kapcsolódik a csoporthoz az ukrán munkaerő „elősegítésére” 450 milliót kapó a Horizon2020 is: a cég ügyvezetője és közvetett tulajdonosa, Mátyás László a Meló-Diák igazgatósági tagja, korábban pedig a szövetkezet elnöke is volt.

Kósa egészen biztosan korábbról ismeri Mátyás Lászlót és Fiák Istvánt is, hiszen tavaly együtt vettek részt egy beszélgetésben Tusványoson, aminek témája pont az iskola- és szociális szövetkezetek volt. A Népszava azt is kiszúrta, hogy Fiák a Kósa vezette korcsolyaszövetség elnökségi tagja, a RomNet korábbi cikke szerint Fiák István ügyvédi irodája közel tízmillió forintért írt tanulmányt a Farkas Flórián vezetésével működött, botrányos Híd a munka világába projekt megbízásából. 

Hadházy szerint a dolog ott kezd különösen zavarba ejtővé válni, amikor kiderül, hogy a cégcsoporthoz tartozó egyik munkaerő-közvetítő cég, az HSA Jobfair Kft. – tulajdonosa Mátyás László – és két szociális szövetkezet is ugyanabba a tiszatardosi házba van bejegyezve, mint az idén augusztusban létrehozott, Keleti Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet. Ez a foglalkoztatási forma gyorsan terjed, és szintén Kósa Lajoshoz köthető: ő az, aki önálló képviselői indítványként benyújtotta a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvényt.

„Van tehát egy Kósához közeli cég, amely félmilliárdot kap ukrán munkaerő betelepítésére, egy Kósa által beadott törvény a nyugdíjas-szövetkezetekről és egy Kósához közeli céghálózat, amelynek egyik tagja már az elnevezésében is kiabál arról, mintha ukrán nyugdíjasok betelepítéséről szólna a buli” – fogalmazott Hadházy. A nyugdíjas-szövetkezeti tagságnak ugyanis nem feltétele a magyar állampolgárság, tehát akár ukránok is beléphetnek, hiszen már amúgy is szervezetten zajlik ukrán nyugdíjasok Magyarországra költöztetése, legalábbis papíron.

Az a cég, amely részt venne egy ilyen üzletben, Hadházy szerint kétszeresen is jól járna: a munkavállalóknak elég lenne minimálbért fizetni, hiszen a többit a magyar állam állja nyugdíj formájában, illetve a nyugdíjas-szövetkezeti tagokat óriási járulékkedvezménnyel lehet foglalkoztatni. A nyugdíjas tagok foglalkoztatása – amit hivatalosan személyes közreműködésnek hívnak, és nem számít munkaviszonynak – után ugyanis nem kell szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást fizetni, nem vonnak le nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot sem, csak a 15 százalékos szja-t. 

A Kósa mögött álló cég- és szövetkezeti csoport ismeretében – mondja Hadházy Ákos – kicsit más megvilágításba kerülhet a Czeglédy-ügy is, főleg az időzítés miatt. Nem biztos ugyanis, hogy a politikai lejáratás volt a fő célja a szocialista politikus ellen indult, kiemelt politikai és médiafigyelmet kapott eljárásnak, hanem lehet, hogy ki kellett vonni a forgalomból azt az embert, aki belelátott a folyamatokba, és aki esetleg a saját cégeivel versenytárs lehetett volna a piacon.