Nem magától találta ki az ÁSZ, hogy meg kell bírságolni a Jobbikot

A párt közzétette a jelentést, amely nem túl hosszú, de tele van furcsaságokkal és félreértésekkel.

A Jobbiknak a főtitkári kísérőlevél szerint tizenöt napja van írásban reagálni a tervezetre, vagyis december 21-éig kapott határidőt. Az ÁSZ döntése ellen nincs fellebbezési lehetőség, legfeljebb az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni a törvényt, amelyre hivatkozik.

A hatóság közleményben reagált a jelentéstervezet nyilvánosságra kerülése után: „Az Állami Számvevőszék továbbra is várja a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének hivatalos észrevételeit, amellyel cáfolni tudja az ÁSZ jelentéstervezetében szereplő megállapításokat. Az ÁSZ mindenben betartja a vonatkozó törvényi előírásokat, és alkotmányos kötelezettségeinek megfelelve, a jogállam keretei között, a becsületes adófizető állampolgárok érdekét képviseli.”

A Jobbik nevében Schön Péter gazdasági igazgató reagált az ÁSZ közleményére.

Az ellenzéki párt, mint az eddig ellenőrzések során mindig, a mostani ellenőrzés során is teljes mértékben együttműködött az Állami Számvevőszékkel

- szögezte le. Majd hosszan részletezte, hogyan próbáltak együttműködni az arra kevéssé nyitott ÁSZ-szal.

Eszerint, a Jobbik az adatszolgáltatás első körében a kért dokumentumokat feltöltötte az erre szolgáló internetes felületre, majd a 2017. szeptember 21-i személyes egyeztetésen kért plusz dokumentumokat is feltöltötte a 2017. szeptember 25-ei határidőre. Ezt az ÁSZ szeptember 26-án meg is köszönte. „A második körös adatbekérés határidejét pedig maga az ÁSZ zárta le határidő előtt, miután egy 2017. szeptember 28-án 15:18-kor elküldött e-mailben jelezte, hogy másnap reggel 9-re kimegy a Villányi úti irodába, miközben tudta, hogy a Gazdasági Igazgató szabadságon van" - hívta fel a különös eljárásra a figyelmet a jobbikos igazgató. Hozzátette: Az Állami Számvevőszék szóvivője maga is elmondta az elmúlt napokban a magyaridok.hu-nak adott interjúban, hogy az adatszolgáltatás határideje október 3-án járt le, ennek ellenére tájékoztatásuk szerint már szeptember 29-én lezárták azt.

A Jobbik szerint ezért nem igaz a számvevőszéki jelentés azon megállapítása, amely szerint nem tettek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ebből következnek ugyanis a 2015-2016-os évre vonatkozó megállapítások. „Minderről az Állami Számvevőszékkel folytatott írásos bizonyítékokkal rendelkezünk, amelyeket a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátottunk" - közölte Schön Péter.

A jelentésben szereplő, az Állami Számvevőszék által a Jobbik folyó 2017-es gazdasági évére tett megállapítások szintén nélkülöznek minden alapot. Bár az ÁSZ nem tisztázta az ellenőrzés jogi hátterét, az a párt részére utólag megküldött Ellenőrzési Programban sem szerepelt, ennek ellenére a Jobbik megpróbált együttműködni a Számvevőszékkel, két alkalommal is megkísérelte átadni részükre a kért adatokat, amelyeket azonban az ÁSZ nem volt hajlandó átvenni.

„Az Állami Számvevőszék ezek után a jelentésben nem tisztázott forrásból,

a jelentésben nem részletezett dokumentumok alapján állapított meg hasraütésszerűen egy tiltott támogatást.

A jelentésből az sem derül ki, hogy pontosan milyen jogi személyekkel kapcsolatban és milyen számítások alapján tette megállapításait. A megállapítások így szakmailag értékelhetetlenek, megalapozatlanok és jogellenesek.

A Jobbik egyetért a pártok gazdálkodásának ellenőrzésével, azonban ragaszkodik ahhoz, hogy mindez egy politikai befolyásoltságtól mentes, független eljárásban történjen, ne lehessen az ellenőrzést politikai célokra, politikai pártok ellehetetlenítésére felhasználni." - szól a közlemény.

Eközben már több jogász is figyelmeztetett, köztük Schiffer András egykori LMP-s vezető, ügyvéd, hogy az egész jogi procedúrának álcázott politikai akció megalapozatlan, s minden valószínűség szerint alkotmányellenes.

Hasonló következtetésre jutott Lövétei István alkotmányjogász is, aki a közelmúltban a Lánchíd Rádióban fejtette ki, hogy a Jobbik Alkotmánybírósághoz fordulhat az Állami Számvevőszék döntése miatt.

A döntés miatt számos közéleti személyiség tiltakozott, köztük Bod Péter Ákos, Jeszenszky Géza, Illés Zoltán és Lányi András.

„A rendszerváltozáskor kialakult nyugatias jogállami minta az elmúlt huszonhét év során erodálódott. Ez a folyamat a Gyurcsány-kormány idején felgyorsult,

a Fidesz alatt pedig a társadalom csekély ellenállása miatt a folyamatok elszabadultak”

– így nyilatkozott lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egykori ipari és kereskedelmi miniszter, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. Más tekintélyes közéleti személyiségekkel együtt a jogállam mai állapotáról kérdeztük, egyebek között a Jobbikra kirótt 660 millió forintos büntetés kapcsán.

Bod Péter Ákos számos visszás döntés közül a „trafikmutyit” emelte ki számára meghatározóként, amikor a kormány „állami javakat osztogatott” kontroll nélkül. Az Állami Számvevőszéknek a Jobbikot érintő eljárásánál szinte senki sem azt nézi, hogy épp a Jobbikról van szó, hanem a jogállamiságon esett csorbát látja – tette hozzá. Szerinte az emberek sejtik, hogy gond van a pártfinanszírozási rendszerrel, az ez elleni tiltakozással el akarják kerülni, hogy az ÁSZ a kormányzati bosszú eszközévé váljon.

„Hová lett a fair play?” – ez a kérdés jutott eszébe többször az elmúlt évtizedben Jeszenszky Géza volt külügyminiszternek. Lapunkkal megosztotta, hogy amikor a kommunista rendszer megszűnt, a számára leginkább visszatetsző jelenség az állandó hazudozás volt, a szavak és a valóság ellentéte. A rendszerváltozás után szerinte sokáig nem hitte el a lakosság, hogy

a demokrácia mennyire sebezhető, hogy a közvélemény milyen könnyen félrevezethető,

„hogy a nép eltűri, lenyeli akaratának és érdekeinek semmibevételét”.

„Állítólag erősen sportbarát kormányunk van, de sportszerű-e a jogszabályokat visszamenő hatállyal megváltoztatni, vagy leállítani a nyomozást az első pillantásra gyanús vagy egyenesen törvénysértő ügyekben?” – tette fel a kérdést.

„Szoros összefüggést látok a politikát eluraló erkölcstelenség és a jogállamiság leépülése között”

– jelentette ki Illés Zoltán, a második Orbán-kormány környezetvédelemért felelős államtitkára. Elfogadhatatlannak nevezte a fékek és ellensúlyok rendszerének leépüléséhez vezető eseménysort, ami az elmúlt években jellemezte a közéletet. Úgy véli, a jelenlegi folyamatok „normális emberek gyülekezetében elfogadhatatlanok”. Tarthatatlannak nevezte, hogy a politika eljutott arra szintre, hogy egy ember nevével is úgy játszanak, „ami egy állattal szemben is méltatlan” – utalva Pócs János fideszes képviselőre, aki egy „Ő volt a soros!!!” kétértelmű feliratú, megperzselt sertésről osztott meg fotót. Szerinte az emberek látják a politikusok gátlástalanságát és nagyzolását, ezért nem lesz fenntartható ez a politikai kurzus.

A Fidesz nem csinált titkot abból, hogy a hatalmi ágak szétválasztását a hatékony irányítást hátráltató tényezőnek tartja – válaszolta megkeresésünkre Lányi András író, filozófus. A jelenlegi államberendezkedést továbbra sem diktatúrának, hanem „állami abszolutizmusnak” tartja, amely szerinte tetten érhető abban, hogy népszavazást indítani hazánkban gyakorlatban csak a kormánypárt képes. Kérdésünkre elmondta, hogy

a Jobbik elemi ellehetetlenítése zajlik, ám váratlan ellenzéki összefogás körvonalazódik.

Szerinte a többi párt is láthatja, ha most felszámolják a Jobbikot, bárki lehet a következő, így a tiltakozás jól megfontolt érdekük. A civil életet övező apátia viszont olyan nagy, hogy az elégedetlenség nem tud politikai formát ölteni. „2010-ben a választók kétharmada hitte, valódi változásra számíthat, de kiderült, hogy csak még durvább visszaélések történnek” – fogalmazott Lányi András.

A jelentéstervezetet ide kattintva lehet olvasni.