A szabolcsi Kisar település 91 millió forintnyi uniós támogatást kapott óvodaépítésre évekkel ezelőtt, a régi épület bontására az építési vállalkozó emberei helyett azonban a helyi közmunkásokat vonultatták fel, akik ellenkezni nem mertek, mivel attól tartottak, még azt a kis közmunkásfizetést is elbukhatják. Így a közmunkások sokáig nem is tették szóvá az ügyet – derül ki a Hír TV Célpont című műsorából.
A kisari közmunkások emellett abban bíztak, ha megmutatják, hogy a szemétszedésnél bonyolultabb munkákra is alkalmasak, utána talán rendes munkát is kaphatnak, rendes fizetésért. De csalódniuk kellett, nem volt útjuk a munka világába. A kisari vezetők is rájöttek arra, hogy ha valakit lehet törvényesen éhbérért dolgoztatni, akkor minek adjanak nekik rendes fizetést? Így vezet a közmunkaprogram a kilátástalanságba és a rabszolgasorba.
Az önkormányzat, illetve az általa megbízott építési vállalkozó az óvodabontáson sok millió forintot spórolt, aminek sorsáról nem tudni. Az ügyben már másodjára indult büntetőeljárás, mert első körben a NAV azt állapította meg, hogy az okozott kár nem érte el az ötvenezer forintot, így ami történt, nem bűncselekmény. Az első nyomozás során a helyi jegyző is közrejátszott az eljárás blokkolásában: a NAV az összes helyi közmunkást levélben kérte fel nyilatkozattételre, végeztettek-e velük tiltott munkát. A kiküldött kérdőíveket a jegyző úgymond segített kitölteni az embereknek, így 66 közmunkás közül csupán hatan említették, hogy dolgoztak az óvoda bontásán. Hatan büntetést dolgoztak le a közmunkán, de nem a sajátjukat, hanem a közvetlen hozzátartozóikét – egy férfi például a jogosítvány nélkül vezető, majd külföldre költöző fia büntetését dolgozta le az óvodánál.
