Harminchat honatya, az Antall-kormány több minisztere tartozik azok közé, akik a rendszerváltás utáni első Országgyűlés képviselői közül szerepeltek az 1990 előtti állambiztonság nyilvántartásában – derül ki Ungváry Krisztián új könyvéből, A szembenézés hiányából, amelyet az Index szemléz hétfői cikkében. A 36 személynek csak a töredéke végzett érdemi hálózati munkát. Többen megtagadták az együttműködést, mint Csurka István és Torgyán József. Később mégis megpróbálták ellenük felhasználni ezt. Az ő esetükből következtet Ungváry Krisztián arra, hogy már Antall József is „zsarolási adatbankként” használta az anyagot. Legalábbis erre utal szerinte, hogy borítékban osztogatta az embereknek az átvilágításuk eredményét, miközben az iratokat nem tette megismerhetővé a nyilvánosság számára. Szerinte a feltáratlan akták ma is zsarolási potenciált jelentenek.
A történész lapunknak azt mondta: a 36-os lista biztosan nem teljes, ennél többen is lehetnek, akiknek állambiztonsági múltjuk volt az első rendszerváltás utáni parlamentben, hiszen az adatoknak csak egy része van meg. A mostani lista azokat a neveket tartalmazza, amelyeket ma az Állambiztonsági Levéltárban meg lehet találni, a levéltárba pedig csak az iratok egy része került be. Szerinte akár még ugyanennyi beszervezett személy is lehetett, vagy éppen kétszer ennyi; erről csak találgatni lehet. Ungváry Krisztián azt mondja: a könyve valójában arról szól, hogy adják át az iratokat oda, ahová valók – a levéltárnak.
„Nem ügynöklistát kell bemutatni, hanem iratnyilvánosságot kell teremteni. Az, amit most publikáltam, azért is fontos, mert nemcsak neveket közöltem, hanem leírtam, hogy az érintettek milyen módon szerepeltek a nyilvántartásban, és ez mit jelenthet. A kizárt ügynököket is sorra vettem, akik olyan bátrak voltak, hogy a beszervezéskor visszautasították az együttműködést – mondja Ungváry, aki nem tervezi, hogy a kutatásait az 1994 utáni parlamentek átvilágításával folytatja. – Nem én fogom pótolni azt a munkát, ami a közéleti szereplők átvilágítása kapcsán elmaradt. Amíg az iratok nem nyilvánosak, az átvilágítás amúgy is csak torz eredményt hozhat.”