A budapesti vezetők Bécsben tanulmányozták, hogyan kell a menekülteket integrálni

A Nemzetközi Migrációs Szervezet Ausztriába vitte tanulmányútra a főváros küldötteit.

Bécsi, linzi és salzburgi tapasztalatokat is felhasználva nyílt meg Budapest belvárosában még tavaly októberben egy migrációs ügyfélpont, amelyet a fővárosi önkormányzat és az ENSZ égisze alá tartozó Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) partnerségi megállapodásban idén június 30-ig közösen üzemeltet. Egy belügyminisztériumi szakportálon tavaly májusban megjelent pályázati felhívás szerint az IOM szervezésében a Főpolgármesteri Hivatal, a Budapest Esély Nonprofit Kft. (fővárosi tulajdonú társaság), a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (a fővárosi önkormányzat hajléktalanellátó szervezete), a Belügyminisztériumhoz tartozó Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint egy integráció területén tevékenykedő civil szervezet munkatársai tavaly június 26–30. között tanulmányúton vettek részt Bécsben, Linzben és Salzburgban. „A tanulmányút tapasztalatai és az elkészítendő integrációs akcióprogram iránymutatásai alapján egy migrációs ügyfélpont kialakítására is sor kerül” – olvasható a pályázati felhívásban. Az osztrák út tapasztalatait is felhasználva pedig az IOM elkészít egy helyi integrációs akciótervet is a fővárosi önkormányzat számára. Tarlós István főpolgármester lapunknak azt mondta, ezt az integrációs akciótervet valamikor tavasszal tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.

A tanulmányút a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott Migránsok a városban: helyi integrációs szolgáltatások fejlesztése Budapesten című projekthez kapcsolódott. A Belügyminisztérium támogatásával, a fővárosi önkormányzat és az IOM együttműködésében megvalósuló projekt kiemelt célja volt, hogy „fejlessze a budapesti integrációs stratégia kidolgozásához és migrációs ügyfélpont működtetéséhez szükséges kapacitásokat a harmadik országbeli állampolgárok integrációjának javítása érdekében”. A tanulmányutat azért Bécsbe, Linzbe és Salzburgba szervezték, mert ez a három osztrák város releváns tapasztalatokat szerzett migrációs ügyfélpontok felállításában. A tanulmányút során a szállást, az étkezést és a napidíjat az IOM biztosította.

Sikeres volt az út, mert tavaly októberben meg is nyílt a budapesti migrációs ügyfélpont, amelynek feladata „a Budapesten tartózkodó legális migránsok és nemzetközi védelemben részesülők számára tájékoztatás nyújtása a jogaikról, kötelezettségeikről, az itt-tartózkodáshoz és a mindennapi élethez szükséges tudnivalókról (közlekedési, ügyintézési információk, ünnepek, viselkedési szokások, szabályok)” – olvasható a főváros önkormányzatának hivatalos oldalán. Az ügyfélpont munkatársai tájékoztatást nyújtanak például az oktatási, egészségügyi rendszerről, a munkaerőpiacról, a szociális ellátásokról, illetve a migránsokat támogató szervezetekről, szolgáltatásokról.

Arról elfelejtették tájékoztatni a lakosságot, hogy bécsi minta alapján nyílt migrációs ügyfélpont Budapesten. Ellenben Bécs városát évek óta rossz példaként mutatja be a kormánypropaganda. Az állami médiához tartozó Híradó.hu terjedelmes cikket közölt tavaly novemberben arról, hogy már minden második bécsi migrációs hátterű. A 888.hu, a Ripost.hu és a Lokál.hu pedig nem felejtett el aprólékosan beszámolni róla: napozó nőre támadt egy migráns Bécsben; metróban akartak robbantani a migránsok; a Westbahnhof környékén migránsbandák keserítik meg a helyiek és a turisták életét.