„Miért nem lehetünk mi illiberális barátok?” (Why can’t we be illiberal friends?) címmel hosszú cikkben elemzi a magyar–amerikai kapcsolatok elmúlt időszakát a világ egyik vezető külpolitikai folyóirata, a Foreign Policy. A lap felidézi, hogy Orbán Viktor volt az első a vezető politikusok közül, aki egyértelműen állást foglalt Donald Trump elnökségének kívánatos volta mellett – még akkor, amikor minden előrejelzés Hillary Clinton sikerét jelezte előre.
Ezek után joggal gondolhatták Budapesten, hogy Trump meglepetésszerű győzelme gyors javulást hoz a magyar–amerikai kapcsolatokban is. A Foreign Policy felidézi Orbán Viktor első nyilatkozatait Trump megválasztása után, amikor a magyar kormányfő azt mondta, hogy beszélt telefonon az új elnökkel, nagyon jól megértették egymást, már csak azért is, mert mindkettőjüket „fekete bárányként” kezelték – a magyar miniszterelnök ezzel magyarázta a megválasztott elnöknek azt is, hogy nem hívta meg Barack Obama Washingtonba.
Csakhogy az azóta eltelt időszakban nemhogy fehér házi meghívó nem jött, ismét kifejezetten hűvössé vált a két ország kapcsolata. Ebben nagyon nagy szerepe volt a CEU-ügynek és az arra adott kemény amerikai reakcióknak, de a lap felidézi a sajtószabadság helyzetét érintő kemény amerikai kritikákat is.
Korányi Dávid, az Atlantic Council elemzője, a Bajnai-kormány helyettes államtitkára azt mondta, a magyar fél abszolút elkalkulálta az amerikai reakciókat a CEU-törvényre és a sajtószabadság korlátozására. „Az amerikai kormányzat működésében az intézményi értékrendnek sokkal erősebb szerepe van, mint azt gondolták, ezek az értékek pedig stabilak például a szólásszabadságot illetően” – mondta Korányi.
Panyi Szabolcs, az Index újságírója arról beszélt, Gorka Sebestyénnel is rosszul jártak Orbánék. Panyi felidézi, hogy a 2000-es évek végén Gorka úgy távozott Amerikába, hogy előtte összeveszett Orbánékkal, és ez a viszony azóta sem javult láthatóan. Így Trump egyik közeli – igaz, azóta már menesztett – magyar lobbistája sem segített.
A Foreign Policy szerint mindezek még nem zárják ki, hogy a két nacionalista, illiberális vezető egyszer jó viszonyt alakít majd ki, de az biztos, hogy Trumpnak jelenleg sokkal nagyobb léptékű kihívásokkal kell szembenéznie, mint hogy a magyar–amerikai kapcsolatokkal törődjön.
A teljes cikket a Foreign Policyn olvashatja.
