Jobbik: Egy bocsánatkérés nem elég, távozzon a román kormányfő!

Szijjártó lépjen: Magyarország rendelje haza bukaresti nagykövetét – szólította fel a minisztert Szávay István.

Reggel fél tízkor Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke tartott sajtótájékoztatót Románia budapesti nagykövetsége előtt.

Ismeretes, a román kormányfő csütörtökön úgy fogalmazott, nem akarja figyelmen kívül hagyni a témát, hogy „az autonómiakövetelések az egység helyett a folyamatos harcot generálják”, és ha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor „azok is lógni fognak, akik kitették. A székelyek autonómiájáról szó sem lehet”.

Szávay István a sajtótájékoztató után lapunknak azt nyilatkozta, a Jobbik a leghatározottabb tiltakozását fejezi ki Mihai Tudose szavai ellen. A sajtótájékoztatót a kezében székely zászlóval, a nyakában kötéllel tartotta meg – mint mondta, ezzel egyrészt tiltakozásukat akarta kifejezni, másrészt a Jobbik szolidaritását mindazokkal szemben, akik azért küzdenek, hogy Erdély magyarjai egyenlő állampolgárként élhessenek.

Hozzátette, hogy a román kormányfő nyilatkozata azt is jelzi: Románia primitív soviniszta magyarellenes kampánnyal készül a „nagy egyesülés” 100. évfordulójának megünneplésére. Kiemelte, hogy ez két szempontból is szomorú: egyrészt a Jobbik lassan másfél éve kéri, követeli a magyar kormánytól, hogy készüljön fel az évfordulóra, Magyarországnak legyenek válaszai arra a propagandára, amelyet Románia majd ezzel kapcsolatban ki fog fejteni – a magyar kormány viszont nem hajlandó erre. Másrészt a székely autonómiaküzdelmek nem jelentenek mást, mint amit a románok 1918-ban, a gyulafehérvári határozatban megígértek – azonban ahelyett, hogy beváltanák, még „halállal és kötéllel fenyegetik azokat, akik békésen küzdenek a székely önrendelkezésért és autonómiáért” – szögezte le.

Kitért arra is: az Európai Unió az elmúlt években – számos alkalommal egyébként jogosan – rendszeresen kritizálta a magyarországi jogállamiság helyzetét, ezért úgy vélik, az EU-ban egy ilyen kijelentés sem maradhat válasz nélkül. Kiemelte, hogy a párt szerint a bocsánatkérés nem elég, a román miniszterelnöknek azonnal távoznia kell. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert pedig Szávay a Jobbik nevében arra szólította fel, hogy haladéktalanul rendelje haza Magyarország bukaresti nagykövetét mindaddig, amíg Románia le nem vonja a megfelelő konzekvenciákat.

Végül Szávay István azt is elmondta, üdvözlik, hogy a három erdélyi magyar párt az autonómiaigények összehangolásáról egyeztetett.

Ugyancsak pénteken Molnár Gyula közölte: nincs helye az európai közéletben annak, aki kisebbségek fellógatásáról beszél. „Magyarország és Románia is ugyanannak a közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amely többek között azért jött létre, hogy a Mihai Tudose gondolataihoz hasonlók ne nyerhessenek ismét teret Európában. Mihai Tudose hátat fordított a közös értékeinknek, és a szavai minden magyart, minden európait megsértettek. Felelős politikus nem beszélhet Európában kisebbségek fellógatásáról következmények nélkül. Mihai Tudosénak nincs helye többé az európai közéletben” – fogalmazott az MSZP elnöke.

Péntek délutánra felébredtek a KDNP-sek is, és az MTI-ben kiadtak egy rövid nyilatkozatot. Felháborítónak és rendkívül szomorúnak minősítették azt, hogy „egy európai ország vezetője ilyen felelőtlenül és minősíthetetlen stílusban nyilatkozik”. Hozzátették, ha valóban az hangzott el, amiről a média beszámolt. Ők egy bocsánatkérést szeretnének elérni a román kormányfőtől.

Porcsalmi Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke nyilatkozata visszavonására és bocsánatkérésre kérte csütörtökön a román kormányfőt.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke pedig pénteken a Radio France Internationale-nak az MTI összefoglalója szerint azt mondta, az Európai Unióban nem maradhat tisztségben az a miniszterelnök, aki olyan kijelentést tesz, mint Mihai Tudose román kormányfő. Kelemen ugyancsak kijelentette, hogy a miniszterelnök bocsánatkéréssel tartozik, és vissza kell vonnia a kijelentését. Nem maradhat következmények nélkül az a szerda esti kijelentése, amikor egy zászlóállítási kísérletre adott válaszával példázta, hogy miként viszonyul a székelyföldi autonómiatörekvésekhez – fűzte hozzá.

Kelemen Hunor sérelmezte, hogy a román politikai pártok nem határolódtak el Mihai Tudose kijelentésétől. „Ilyen körülmények között azt is hihetnénk, egyetértenek Mihai Tudose miniszterelnökkel, ez pedig nagy baj” – idézte az RMDSZ-elnököt a szövetség hírlevele. Kelemen Hunor azt is megjegyezte, hogy semmi új nincs abban, amit az autonómiaelképzelések összehangolásáról a Magyar Polgári Párttal (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közösen elfogadott állásfoglalásban hétfőn megfogalmaztak. Az autonómiaformák elérésének célja évtizedek óta része az RMDSZ programjának.

Tőkés László azt mondta, a román kormányfőnek távoznia kell tisztségéből a „brutális hungarofób megnyilatkozása” miatt. Az európai parlamenti képviselő megengedhetetlennek tartotta, hogy az ország egyik első embere „vörös (véres) posztóként” lobogtassa meg a székelyek nemzeti szimbólumát, és a magyarság jogos és törvényes autonómiakövetelései kriminalizálása által a magyarság ellen uszítsa a többségi román társadalmat.

„A lelkiismereti és vallásszabadság erdélyi kikiáltásának 450. évfordulóján felháborodással tiltakozunk a román kormányfőnek a maga nemében csak az antiszemitizmushoz hasonlítható, brutális hungarofób megnyilatkozása ellen” – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének közleményében. Tőkés László is úgy vélte, a helyzeten a bocsánatkérés sem segíthet, és a kormányfőnek le kell mondania. A politikus felkérte ugyanakkor Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt, hogy a lemondás elmaradása esetén a szövetség 24 órán belül függessze fel a kormánykoalíció parlamenti támogatására vonatkozó megállapodását.

Az EMNP elnöksége szintén lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, és közölte: elvárja a román politikai élet szereplőitől, hogy egyértelműen határolódjanak el Mihai Tudose nyilatkozatától. A párt szerint a miniszterelnök „náci ideológiákkal rokon” kijelentése elfogadhatatlan és alkalmas arra, hogy félelmet keltsen a magyar nemzeti közösségben. Leszögezte: ennek ellenére nem hátrál meg az autonómiáért folytatott békés demokratikus küzdelemben. Az EMNP közölte: nemzetközi fórumok segítségét kéri ahhoz, hogy Mihai Tudose kijelentése ne legyen következmények nélküli, az itt élő magyarság pedig megerősödhessen önrendelkezési küzdelmében.

Hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalásban erősítette meg Kolozsváron az erdélyi magyarság negyed évszázada megfogalmazott autonómiaigényét. A közösségi autonómiák megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.

„Száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltak után készek vagyunk egy új kezdetre: az ország fejlődése, a közös jövőnk érdekében találjunk együtt megoldásokat a közösségeinket megosztó kérdésekre. Céljaink nem sértik a románok jogait, de azt is tudjuk, hogy törekvéseinket csakis a többség támogatásával tudjuk megvalósítani – ehhez ajánlunk partnerséget és kérünk tiszteletet” – írta közös nyilatkozatában Kelemen Hunor az RMDSZ, Biró Zsolt, az MPP és Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke.

A Mediafax hírügynökség később azt írta: határozottan elutasította a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt elnöke a közös nyilatkozatban megfogalmazott autonómiakövetelést. Ludovic Orban szerint a kezdeményezés gyakorlatba ültetése teljességgel esélytelen.

Razvan Rotaru, a bukaresti kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Párt Botosani megyei parlamenti képviselője szerdán országos népszavazás kiírását kérte Klaus Johannis államfőtől az autonómia ügyében.

 „Eljött az ideje, hogy intézményes választ adjunk, egyszer s mindenkorra lezárva az autonómia témáját, amellyel minden évben előhozakodnak azok, akik a magyar nemzetiségűek képviselőiként állítják be magukat” – jelentette ki.

Az erdélyi magyar lapok és portálok arra világítanak rá, hogy nem lehet biztosan tudni, milyen zászlóállítási kísérletre és kikre utalt a miniszterelnök a magyar közösségben rendkívüli felháborodást kiváltó kijelentésében – írja az MTI.

A Krónika internetes oldalán közölte a miniszterelnök nyilatkozatának a hangfelvételét, és arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök nem említette a székely zászlót és a székelyeket. A Krónika szerint a román miniszterelnök sokkal inkább a karhatalmi erők helyi vezetőit figyelmeztette, hogy ne engedjék a magyar vagy székely zászló kitűzését.

A Főtér.ro portál valószínűsíti, hogy a miniszterelnök a magyar országzászló tavaly novemberi kitűzésének meghiúsuló sepsiszentgyörgyi kísérletére utalt. Ekkor az MPP történelmi kiállításon állította fel a város központjában 75 évvel korábban felavatott országzászló-emlékműnek a makettjét. A szervezők a karhatalmi erők felszólítására végül elálltak attól, hogy a makett zászlórúdjára felvonják az országzászlót. A végül csak meglengetett lobogón piros-fehér-zöld alapon két angyal tartja a magyar Szent Korona országainak a címerét.