Magyarázzák a Hit Gyülekezeténél, miért kell a Fideszre szavazni

Az „álegyházból” immár szövetségessé előlépett gyülekezet vezetése kommunikációs offenzívát indított.

MN
2018. 01. 19. 14:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Két érdekes interjú is megjelent pénteken, amelyek szorosan kapcsolódnak a Hit Gyülekezete politikai szerepvállalásához. Az egyik a 24.hu-n Németh Sándorral, a karizmatikus-evangéliumi egyház vezető lelkészével; a másik pedig a Hit Gyülekezetének lapjában, a Hetekben, amelyben Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója igazítja el az olvasókat a Fidesz és a kormány világnézetével kapcsolatban.

A Fidesz eredetileg ellenséges viszonyban volt a Hit Gyülekezetével, amelyet a konzervatív oldalon üzleti alapon működő szektának tartottak, de az elmúlt években megindult az enyhülés. A gyülekezet gond nélkül válhat elismert egyházzá, majd a tulajdonukban álló, ellenzéki médiumként működő ATV-ben megjelentek az állami hirdetések. Emlékezetes Németh Sándor találkozója Andy Vajna kormánybiztossal, a TV2 tulajdonosával és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval, és az is feltűnő volt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szólalt fel a Szent Pál Akadémián.

„Megbocsátottam neki” – mondta Semjénről a 24.hu-nak Németh Sándor, és azt is elárulta, hogy szeret „teológiai és spirituális dolgokról” beszélgetni az őket korábban „családellenes álegyháznak” minősítő kereszténydemokrata politikussal. A vezető lelkész utólag úgy magyarázza az első Orbán-kormány idején történteket is, hogy a gyülekezet „1998-as üldözését nem a Fidesz indította el”, hanem korábban, ráadásul liberális politikusok jóváhagyásával, mert szabadulni akartak tőlük.

Mekkora erőt képvisel a hitgyüli?

A 2011-es népszámláláson 18 220 ember vallotta magát a Hit Gyülekezete hívének, amivel már akkor a legdinamikusabban növekvő egyház voltak. Ennél ma már biztosan sokkal nagyobb a létszám, 2016-ban több mint 34 ezer ember ajánlotta fel adója 1 százalékát az egyháznak, vagyis ennél biztosan többen vannak, hiszen a diákok vagy a nyugdíjasok nem fizetnek adót. A korábbi tapasztalatok szerint a gyülekezet tagjai egységesen, fegyelmezetten szavaznak, de az egyház jelentősége ennél is nagyobb: az ATV tulajdonosaként közvetve komoly politikai befolyásuk van, különösen az ellenzéki pártok viszonyaira lehetnek nagy hatással.

Az SZDSZ-szel ápolt korábbi kapcsolatukat –a kilencvenes években a gyülekezet konkrétan arra buzdította a híveit, hogy a pártra szavazzanak – természetes szövetségnek nevezte, mert a liberalizmusban látták a vallásszabadság garanciáját. Ez azonban elmúlt, a vezető lelkész szerint nem az ő hibájukból, hanem mert a liberálisok a tízparancsolat ellentétét akarják rákényszeríteni a társadalomra:

„nem mi változtunk meg, mi az abortuszról, a homoszexuális kapcsolatokról, az eutanáziáról, a drogliberalizációról ugyanazt mondtuk, mint korábban.”

Ebből a szempontból is érdekes a Hetekben megjelent Schmidt Mária-interjú, amelyben a történész-üzletasszony egyebek mellett a nyíltan meleg, ugyanakkor szélsőjobboldali Milo Yiannopoulos budapesti – májusra halasztott – fellépését is megmagyarázza. Mint ismert, a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a V4-országok részvételével szervezett konferenciát, ahová eredetileg előadóként hívták meg az alt-right ismert alakját, de a botrány miatt kihátráltak az ügyből.

 

A történész-üzletasszony szerint egyébként Milo Yiannopoulos „provokatív személyiség”, de pont ezért hívták meg.

– Nem gondolom, hogy csak olyanokat kellene meghallgatni, akikkel az ember mindenben egyetért. Én sem értek egyet mindenben minden meghívottal, sőt számtalan kérdésben akarok is velük vitatkozni. De ha csak a saját gondolatainkat akarjuk hallani, ahhoz fölösleges konferenciákat rendezni, sőt, fölösleges demokráciában élni – magyarázkodik Schmidt. Szerinte Yiannopoulos valóban „vitatható kijelentéseket” tett a beleegyezési korhatárról, de pedofíliát nem követett el. 

A két interjú több ponton is hasonló témát érint. Egy ponton Schmidt arról beszél, hogy „Németország nagyon súlyos árat fog fizetni, ha nem engedi a politikát a felszínre”, vagyis továbbra is a szőnyeg alá próbálja söpörni a bevándorlás okozta feszültségeket. Németh Sándor ugyanakkor arról értekezik, hogy ő bibliai alapon arra jutott, Nyugat-Európában megvannak a feltételei újabb totalitarizmusok létrejöttének, és 

„be kell látni, hogy Európa és Németország fog még negatív történelmi szerepet játszani”.

Németh Sándor szerint minden enyhülés ellenére a Fidesz távolságtartóbb velük, mint azt sokan gondolják. Azt mondta: a választások előtt kiadnak majd útmutatást a híveknek a szavazásról, de abban nem szerepel majd konkrét párt, hanem „spirituális, bibliai, pragmatikus szempontokat figyelembe véve értékrendet” állítanak az emberek elé, akik ez alapján majd eldöntik, kire szavaznak. 

Schmidt Mária viszont igyekezett segíteni a híveknek a döntésben, amikor a Hetekben – konkrét kérdésre – arról beszélt, mi a tétje az április 8-i választásnak: „Az, hogy stabil kormánya marad-e az országnak. Az ellenzék szörnyű állapotban van, a hitelességi és kormányzóképességi együtthatójuk a számegyenes negatív tartományába esik.” Emellett szerinte az is a tét, hogy „meg tudjuk-e védeni az érdekeinket „a Nyugat neogyarmatosítási kísérleteivel szemben”. 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.