Magyarázzák a Hit Gyülekezeténél, miért kell a Fideszre szavazni

Az „álegyházból” immár szövetségessé előlépett gyülekezet vezetése kommunikációs offenzívát indított.

Két érdekes interjú is megjelent pénteken, amelyek szorosan kapcsolódnak a Hit Gyülekezete politikai szerepvállalásához. Az egyik a 24.hu-n Németh Sándorral, a karizmatikus-evangéliumi egyház vezető lelkészével; a másik pedig a Hit Gyülekezetének lapjában, a Hetekben, amelyben Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója igazítja el az olvasókat a Fidesz és a kormány világnézetével kapcsolatban.

A Fidesz eredetileg ellenséges viszonyban volt a Hit Gyülekezetével, amelyet a konzervatív oldalon üzleti alapon működő szektának tartottak, de az elmúlt években megindult az enyhülés. A gyülekezet gond nélkül válhat elismert egyházzá, majd a tulajdonukban álló, ellenzéki médiumként működő ATV-ben megjelentek az állami hirdetések. Emlékezetes Németh Sándor találkozója Andy Vajna kormánybiztossal, a TV2 tulajdonosával és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóval, és az is feltűnő volt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szólalt fel a Szent Pál Akadémián.

„Megbocsátottam neki” – mondta Semjénről a 24.hu-nak Németh Sándor, és azt is elárulta, hogy szeret „teológiai és spirituális dolgokról” beszélgetni az őket korábban „családellenes álegyháznak” minősítő kereszténydemokrata politikussal. A vezető lelkész utólag úgy magyarázza az első Orbán-kormány idején történteket is, hogy a gyülekezet „1998-as üldözését nem a Fidesz indította el”, hanem korábban, ráadásul liberális politikusok jóváhagyásával, mert szabadulni akartak tőlük.

Mekkora erőt képvisel a hitgyüli?

A 2011-es népszámláláson 18 220 ember vallotta magát a Hit Gyülekezete hívének, amivel már akkor a legdinamikusabban növekvő egyház voltak. Ennél ma már biztosan sokkal nagyobb a létszám, 2016-ban több mint 34 ezer ember ajánlotta fel adója 1 százalékát az egyháznak, vagyis ennél biztosan többen vannak, hiszen a diákok vagy a nyugdíjasok nem fizetnek adót. A korábbi tapasztalatok szerint a gyülekezet tagjai egységesen, fegyelmezetten szavaznak, de az egyház jelentősége ennél is nagyobb: az ATV tulajdonosaként közvetve komoly politikai befolyásuk van, különösen az ellenzéki pártok viszonyaira lehetnek nagy hatással.

Az SZDSZ-szel ápolt korábbi kapcsolatukat –a kilencvenes években a gyülekezet konkrétan arra buzdította a híveit, hogy a pártra szavazzanak – természetes szövetségnek nevezte, mert a liberalizmusban látták a vallásszabadság garanciáját. Ez azonban elmúlt, a vezető lelkész szerint nem az ő hibájukból, hanem mert a liberálisok a tízparancsolat ellentétét akarják rákényszeríteni a társadalomra:

„nem mi változtunk meg, mi az abortuszról, a homoszexuális kapcsolatokról, az eutanáziáról, a drogliberalizációról ugyanazt mondtuk, mint korábban.”

Ebből a szempontból is érdekes a Hetekben megjelent Schmidt Mária-interjú, amelyben a történész-üzletasszony egyebek mellett a nyíltan meleg, ugyanakkor szélsőjobboldali Milo Yiannopoulos budapesti – májusra halasztott – fellépését is megmagyarázza. Mint ismert, a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a V4-országok részvételével szervezett konferenciát, ahová eredetileg előadóként hívták meg az alt-right ismert alakját, de a botrány miatt kihátráltak az ügyből.

A történész-üzletasszony szerint egyébként Milo Yiannopoulos „provokatív személyiség”, de pont ezért hívták meg.

– Nem gondolom, hogy csak olyanokat kellene meghallgatni, akikkel az ember mindenben egyetért. Én sem értek egyet mindenben minden meghívottal, sőt számtalan kérdésben akarok is velük vitatkozni. De ha csak a saját gondolatainkat akarjuk hallani, ahhoz fölösleges konferenciákat rendezni, sőt, fölösleges demokráciában élni – magyarázkodik Schmidt. Szerinte Yiannopoulos valóban „vitatható kijelentéseket” tett a beleegyezési korhatárról, de pedofíliát nem követett el. 

A két interjú több ponton is hasonló témát érint. Egy ponton Schmidt arról beszél, hogy „Németország nagyon súlyos árat fog fizetni, ha nem engedi a politikát a felszínre”, vagyis továbbra is a szőnyeg alá próbálja söpörni a bevándorlás okozta feszültségeket. Németh Sándor ugyanakkor arról értekezik, hogy ő bibliai alapon arra jutott, Nyugat-Európában megvannak a feltételei újabb totalitarizmusok létrejöttének, és 

„be kell látni, hogy Európa és Németország fog még negatív történelmi szerepet játszani”.

Németh Sándor szerint minden enyhülés ellenére a Fidesz távolságtartóbb velük, mint azt sokan gondolják. Azt mondta: a választások előtt kiadnak majd útmutatást a híveknek a szavazásról, de abban nem szerepel majd konkrét párt, hanem „spirituális, bibliai, pragmatikus szempontokat figyelembe véve értékrendet” állítanak az emberek elé, akik ez alapján majd eldöntik, kire szavaznak. 

Schmidt Mária viszont igyekezett segíteni a híveknek a döntésben, amikor a Hetekben – konkrét kérdésre – arról beszélt, mi a tétje az április 8-i választásnak: „Az, hogy stabil kormánya marad-e az országnak. Az ellenzék szörnyű állapotban van, a hitelességi és kormányzóképességi együtthatójuk a számegyenes negatív tartományába esik.” Emellett szerinte az is a tét, hogy „meg tudjuk-e védeni az érdekeinket „a Nyugat neogyarmatosítási kísérleteivel szemben”.