Mellbőség, borosta, szeméremszőrzet – ez dönt a menekültek sorsáról

Szakértők vizsgálják, hogy egy migráns kiskorú vagy felnőtt, tőlük is függ, mi lesz a sorsuk. Csakhogy a kormeghatározás módszerei pontatlanok.

Úgy hírlik, Kim Dzsongun 34 éves, de titkolja a korát. Jobban szeretné, ha születési dátumát 1984-ről átírnák 1982-re, mert így nagyapjánál éppen 70, apjánál 40 évvel lenne fiatalabb. Ami sokkal jobban hangzana. Mindez Európából nézve édes mindegy, legalábbis a szakértők biztosan nem fognak lelkiismereti kérdést csinálni abból, hogy megtippeljék, Észak-Korea teljhatalmú vezére hány éves, pláne hogy vizsgálni sem tudják. Annyi biztos, hogy nagykorú. Az Európába érkező menekültek és migránsok már más lapra tartoznak: ha koruk nehezen meghatározható, akkor sorsuk gyakorlatilag a szakértők kezébe kerül. Az ő véleményüktől függ ugyanis az, hogy miként bánnak velük, szögesdrótok közé vagy gyermekotthonba kerülnek, és egyáltalán: könnyen kiutasíthatók-e. A gond csak az, hogy a kormeghatározás módszerei még megfelelő alkalmazás mellett is pontatlanok, nálunk pedig sok esetben nyoma sincs a szakszerűségnek. Pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a menedékkérő hány évesnek bizonyul.

A kormeghatározást az teszi különösen fontossá, hogy a fejlődő országokban nem is működik olyan anyakönyvi rendszer, mint mifelénk. Vagy működik, de nem megfelelően. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF adataiból például kiderül, hogy a szubszaharai Afrika szülöttjeinek 64 százalékát nem is regisztrálják, Dél-Ázsiában pedig 65 százalék ez az arány. Afganisztánban szintén igen esetleges az okiratok elkészítése és kiadása, és hogy egyáltalán működik-e okmányiroda. Magyarán az Európába érkezők közül sokan eleve nem rendelkeznek olyan okmánnyal, amelyből születési dátumuk kiderülne. A menedékkérők számos esetben olyan országokból is jönnek, amelyekben volt anyakönyvi hivatal, illetve okmányiroda, de sok éve lebombázták őket, az eredeti iratok pedig tényleg megsemmisültek. Mások olyan kisebbségnek a tagjai, akik szülőhazájukban eleve nem juthatnak ilyen dokumentumokhoz. Ez viszont senkit nem érdekel.

„A jogszabályok a 18. életévnél nagyon markánsan húzzák meg a vonalat: egészen más jogok, ellátások és szolgáltatások járnak azoknak, akik ennél fiatalabbak, mint azoknak, akik ennél idősebbek” – mondja Lehel Balázs, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) budapesti irodavezetője. Például aki 18 év felett van, de személyazonosságát, illetve tartózkodásának jogszerűségét az előállításkor nem tudja igazolni, az harmadik országbeli állampolgárként idegenrendészeti őrizetbe kerülhet. A nagykorú migránsok, illetve menedékkérők állami részről könnyebben kezelhetők, mert számukra sok eljárási garanciát nem kell biztosítani. Ellenben aki egyértelműen kiskorú, az semmiképp nem kerülhet idegenrendészeti őrizetbe. Előírás az is, hogy rájuk vonatkozik a gyermekvédelmi törvény. Ha nincs velük kísérő, akkor elvileg a kísérő nélküli kiskorúak fóti otthonába kerülnek. A gyakorlat viszont nem mindig ez. Vannak ugyanis olyanok, akik kiskorúak, de amiatt mondják magukat nagykorúnak, hogy a rokonokkal, illetve ismerősökkel maradhassanak. Még akkor is, ha ez idegenrendészeti őrizettel jár. Emellett sokan próbálnak szándékosan kiskorúnak tűnni, mert úgy gondolják, a nekik fenntartott létesítményekben nagyobb a szabadság, onnan könnyebb lesz továbbutazni. Másrészt a 18 év alatti életkor az esetleges bűncselekmények megítélésekor is kulcskérdés.

Fontos, hogy 2017 márciusában olyan jogszabályváltozások is történtek, amelyek miatt a 14 és 18 év közötti menedékkérők a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére kikerültek a gyermekvédelmi törvény hatálya alól. Így csak eseti gyámot kapnak, számukra a gyermekvédelmi gyám kijelölése nem kötelező, valamint a menedékjogi eljárásuk végéig a szerb határon kialakított tranzitzónákban kell maradniuk. Azaz fiatalabb társaikkal ellentétben ők nem kerülnek át a fóti gyermekotthonba.

Persze aki 30 fölötti, már nehezen játssza el a kiskorút, és ez fordítva is igaz: aki látványosan gyerek, az nem tudja eladni magát felnőttnek. Az életkori folyosó tehát viszonylag szűk, viszont a menedékkérők olyan környezetből jönnek, amely nagyban befolyásolja a biológiai fejlődésüket, hiszen nem feltétlen jutnak megfelelő tápanyagokhoz, orvosi és fogászati ellátáshoz, illetve olyan élményeken vannak túl, amelyek hatnak a biológiai öregedésre. Az érettségi szintjük azért is más, mert másra kényszeríti őket az élet. Például már 14 évesen családfenntartók lehetnek.

„A jelenlegi tudományos módszerek nagyon pontatlanok. Vannak köztük olyanok, amelyek a fizikai tényezőket, így például a csontosodást vizsgálják, és olyanok is, amelyek a személyiségfejlődéssel kapcsolatosak. Más módszerek az antropológiai fejlettséget nézik, és vannak olyanok is, amelyek a pszichoszociális tényezőket helyezik előtérbe. A legújabbak a dns-vizsgálatra alapozott módszerek” – magyarázza Szilárd István belgyógyász és társadalom-orvostani szakorvos, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára. A professzor, aki az orvostudományi kar migrációs egészségügyi programjait vezeti, kiemeli, hogy az UNICEF felmérte valamennyi módszer pontosságát, az eredmények pedig lehangolók. A hibahatár nagyon tág, még a dns-vizsgálaton alapuló eljárás – amelynél a dns öregedésének jeleit nézik – is tévedhet plusz-mínusz 2 évet. Tehát aki azt szerezné bizonyítani, hogy 18 év alatti, azt a dns-vizsgálat mutathatja 16 évesnek és 20 évesnek is. Ez magyarázza azt, hogy a német és a brit orvosi társaság is állásfoglalást adott ki, miszerint nem használható olyan módszer, amelynek eredménye bizonytalan, hiszen az arra alapozott döntés alapvetően befolyásolja az emberek sorsát. A menekültek kormeghatározását célzó kötelező orvosi vizsgálatot emiatt nem is ajánlják.

A problémával egész Európa küzd, az ellentmondások hatalmasak. A fő gond, hogy a gyermekjogi egyezmény életkort határoz meg, az viszont nem állapítható meg pontosan. Emiatt a bírói gyakorlat is az, hogy ha a kor kérdéses, akkor a menedékkérő javára döntenek – ezt az európai bírónők egyesülete is kimondta, amikor tavaly tavasszal épp Budapesten tartotta tanácskozását.

A magyar törvények szerint kort – legalábbis elméletileg – csak igazságügyi orvos szakértő határozhat meg, gyerekorvos vagy egyéb szakorvos nem végezhet ilyen vizsgálatot. Ennek oka, hogy nekik ebben sem jártasságuk, sem felkészültségük nincs, ami az eleve bizonytalan módszereket még hiteltelenebbé teszi. A kirendelt igazságügyi szakértő jellemzően a kéztőcsont röntgenképe alapján mond véleményt, az alapján határozza meg azt, hogy a magyar standardok szerint a vizsgált személy mennyi idős.

Az elmélet és a gyakorlat ugyanakkor nem egyezik, komoly joghézag van. „A törvény csak azt rendeli el, hogy kormeghatározásra akkor van szükség, ha az életkor kérdésében kétség merül föl. Azt viszont nem konkretizálják, hogy a kétség mit jelent. A döntés innentől kezdve nagyon szubjektív: a rendőr, illetve a határőr dönt, szakértőt pedig csak akkor kér, ha indokoltnak látja” – hívja fel a figyelmet Lehel Balázs. Hozzáteszi, a felelősséget ők sem szívesen vállalják, így a nem látványosan egyértelmű esetekben inkább életkor-meghatározást kérnek. Bár ez sem egyértelmű, mert az eljárásra szolgáló idő nagyon rövid, sok esetben könnyebb a döntést gyorsan meghozni.

„Mi például azt tapasztaljuk, hogy az itthon alkalmazott életkor-meghatározó módszerek nem felelnek meg azoknak a kritériumoknak, amelyek elvileg rendelkezésére állnak, és amelyek az uniós iránymutatások közt szerepelnek” – mondja Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza. A szakember, aki főleg kísérő nélküli menedékkérő gyerekeket képvisel a menekültügyi eljárásban, úgy látja, a vizsgálat rendszerint nagyon gyors és felületes. Alapvetően azt nézik, hogy például van-e valakinek mellkasszőre, bajuszkezdeménye és borostája, adott esetben szőre a nemi szerve körül. Utóbbi végképp megalázó, sérti az emberi méltóságot. Volt egy olyan kirívó eset is, ahol a péniszméretet is figyelembe vette a szakértői vélemény, illetve lányoknál a mellkasbőséget. Ezek szintén sértik az emberi méltóságot és a gyerekek alapvető jogait.

A külső jegyek mellett jellemzően a fogazatot vizsgálják, mást viszont nem nagyon. Tehát még azokat a módszereket sem alkalmazzák, amelyek nem túl pontosak, de elviekben használni kellene őket. A vizsgálatot a tranzitzónában katonaorvos végzi, aki nem igazságügyi orvos szakértő. A nem megfelelő vizsgálatok miatt akár 14 évnél fiatalabb gyerekek is a tranzitzónában rekedhetnek, ott börtönkörülmények közt akár hónapokig fogva tarthatják őket. Ráadásul felnőtt férfiak között, kiszolgáltatott helyzetben. Pedig aki szüleitől elszakított kiskorúként érkezik, az jogosult lenne arra, hogy gyermekotthonban lakjon – a jelenlegi konstellációban 14 év alatt a menedékjogi eljárás folyamán is van erre lehetőség, a 14 év felettiek esetében pedig akkor, ha státust is kapnak –, nevelésbe vegye a gyámhivatal, iskolába járhasson, a 18. életévét betöltve pedig részt vehessen utógondozói ellátásban is. Így könnyebben lehet integrált tagja a társadalomnak. Akit nem ismernek el kiskorúnak, az mindettől elesik.

A megoldás a szakemberek szerint az lenne, ha a nyugati világra kitalált kormeghatározási metódusokat aszerint pontosítanák, hogy akkor is alkalmazhatók legyenek, ha valaki mondjuk Afganisztánban, háborús környezetben nőtt fel, nem tudott megfelelően táplálkozni, igazából gyerekkora sem volt. Olyan ajánlásaik, amelyek ilyen helyzetben használhatók lehetnek, csak a nagy nemzetközi szervezeteknek vannak. Például az UNICEF-nek és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO), de regionális gyermekvédelmi projektje részeként hamarosan az IOM is kiad ilyet. Viszont egyik sem egyetlen vizsgálatban látja a megoldást. Azt, hogy egyetlen igazságügyi szakértőtől nem várható csoda, senki nem kérdőjelezi meg. A szakemberek egy dologban biztosan egyetértenek: abban, hogy a jelenleg alkalmazott módszerek nagyon bizonytalanok.

„A magyar igazságügyi szakértői gyakorlatban a kormeghatározás ez idáig eleve nem volt megszokott dolog, általánosságban véve nincs is jelen” – hangsúlyozza Agárdi Tamás, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke. Az igazságügyi pszichológus szakértő, klinikai írásszakértő kiemeli, hogy a napi gyakorlatban egyedül a klinikai írásszakértésben kerülhet elő ilyesmi, méghozzá akkor, amikor névtelen leveleket kell vizsgálni. Ilyenkor a rendőrség részéről érkező fő kérdés az, hogy a fenyegetésnek milyen szándéka lehet, mennyire kell komolyan venni. Ebben az életkornak is szerepe lehet, abból ugyanis elviekben következtetni lehetne a veszély valódiságára. Viszont az írásképből ez nem derül ki, ahogyan a pszichológiai vizsgálatokból sem. „Ezen sokan csodálkoznak, de az igazságügyi klinikai pszichológia, és korábban a grafológia két dolog meghatározását nem vállalja, illetve vállalta megalapozottan. Az egyik az életkor, a másik a nem. Ennek oka az, hogy a biológiai életkor és a biológiai nem két olyan adat, amely gyakran nem esik egybe az anyakönyvi életkorral és nemmel” – emeli ki az elnök. Hozzáteszi, hogy az orvos szakértők és az antropológus szakértők a kérdéssel főképp akkor találkoznak, amikor ismeretlen holttest kerül elő, a személyazonosság megállapítását segítő első lépcső pedig a kormeghatározás. A magyar orvos szakértők például rengeteget segítettek a délszláv háború után feltárt tömegsírok feltárását követően. De ez esetben is csak közelítésről lehetett szó, nem arról, hogy meghatározzák, valaki kiskorú vagy sem.