További olajár-emelkedés várható az elkövetkező hónapok folyamán. A nyersolaj drágulása akár a hazai üzemanyagárak észrevehető mértékű emelkedését is előidézheti – tudtuk meg az Equilor Befektetési Zrt. vezetőelemző-helyettesétől. Kovács Bálint elmondta: az olaj jegyzésárának növekedése számos okra vezethető vissza. Ezek közé tartozik, hogy a dollár gyengült a többi valutával szemben, illetve az, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a vele szövetségre lépő országok szigorúan betartják a közösen vállalt olajkitermelési önkorlátozást. Ez utóbbi miatt ugyanis a korábbinak hozzávetőleg a felére csökkentek a globális olajkészletek, ami komoly árfelhajtó tényező. A szakember várakozásai szerint az év közepére akár hordónkénti 75–78 dolláros szintre is felkúszhat az Európában referencia típusnak tekintett Brent olajtípus ára a mostani 70 dollár körüli szintről.
Elemzők szerint a nemzetközi jegyzésárak növekedése az elkövetkező hónapokban akár literenként 10–15 forintos emelkedést is hozhat a hazai üzemanyagárakban. A benzin literje jelenleg átlagosan 365 forint, a gázolajé pedig 371 forint. A hajtóanyagárak között azonban literenként akár 50 forint különbség is előfordulhat egyes töltőállomásoknál.
Németh Dávidnak, a K&H Bank vezető elemzőjének az összefoglalójából kiderül, hogy ha nem lesz tartós az olaj drágulása, az üzemanyagok árnövekedése csak átmenetileg húzhatja felfelé a magyar inflációt. A szakértő hozzátette: fontos azonban, hogy az év első hónapjaiban még az olajdrágulás, ezzel összefüggésben az üzemanyagár-emelkedés ellenére is csökkenő hazai inflációra van kilátás, mégpedig az év elején életbe lépett különböző forgalmiadó-csökkentések miatt. – Korábban arra számítottunk, hogy az első negyedévben akár két százalék alá eshet a pénzromlás, ám pont a mostani olajdrágulás miatt inkább két százalék körüli szint várható az év elején. Az első negyedév után pedig gyorsulhat az infláció, s az év végén elérheti a három százalékot – tette hozzá a szakember.
Németh Dávid szerint ugyanakkor az olajár-emelkedés elsősorban a nemzetközi konjunktúrának köszönhető. Az egyre fokozódó kereslet mára meghaladta a kínálatot, ennek következtében az amerikai olajkészletek is csökkenésnek indultak. Az elemző is úgy látja, hogy az euró–dollár-árfolyam alakulása is segítette az olajjegyzések emelkedését. A szakember úgy véli, a legfontosabb kérdés, hogy tartósan magasban marad-e az olaj ára, vagy csak átmeneti drágulásról van szó. – Elképzelhető, hogy a következő hónapokban felfut majd az amerikai palaolaj-kitermelés, ez egyrészt megállíthatja a drágulást, sőt árcsökkenést generálhat. Emellett az olajtermelő országok szervezete, az OPEC is dönthet úgy az idén, hogy növeli a kínálatot, ami szintén az olcsóbb olaj irányába hat. A mostani kilátások alapján az a legvalószínűbb, hogy a 60 dolláros szint közelébe eshet vissza a Brent árfolyama – fogalmazott Németh Dávid. Az olaj áremelkedésének gátat szabhat az is, ha az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed úgy határoz, hogy megemeli az irányadó kamatsávot. A piac által várt ülést szerdán tartják majd. Ha valóban emelkedik a kamat, az erősíti majd a dollárt, minden bizonnyal az áremelkedés ellen hatva az olajpiacon.
Emlékezetes: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete tavaly november végén döntött úgy, hogy a korábban kijelölt idén március helyett ez év végéig meghosszabbítja kitermelési korlátozását. Az OPEC-tagállamok megállapodásához csatlakoztak a kartellen kívüli nagy olajexportőr országok is. Így visszafogják a kőolajtermelést például az óriási mennyiséget exportáló Oroszországban is, felverve ezzel az árakat.
