Németh Dávid szerint ugyanakkor az olajár-emelkedés elsősorban a nemzetközi konjunktúrának köszönhető. Az egyre fokozódó kereslet mára meghaladta a kínálatot, ennek következtében az amerikai olajkészletek is csökkenésnek indultak. Az elemző is úgy látja, hogy az euró–dollár-árfolyam alakulása is segítette az olajjegyzések emelkedését. A szakember úgy véli, a legfontosabb kérdés, hogy tartósan magasban marad-e az olaj ára, vagy csak átmeneti drágulásról van szó. – Elképzelhető, hogy a következő hónapokban felfut majd az amerikai palaolaj-kitermelés, ez egyrészt megállíthatja a drágulást, sőt árcsökkenést generálhat. Emellett az olajtermelő országok szervezete, az OPEC is dönthet úgy az idén, hogy növeli a kínálatot, ami szintén az olcsóbb olaj irányába hat. A mostani kilátások alapján az a legvalószínűbb, hogy a 60 dolláros szint közelébe eshet vissza a Brent árfolyama – fogalmazott Németh Dávid. Az olaj áremelkedésének gátat szabhat az is, ha az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed úgy határoz, hogy megemeli az irányadó kamatsávot. A piac által várt ülést szerdán tartják majd. Ha valóban emelkedik a kamat, az erősíti majd a dollárt, minden bizonnyal az áremelkedés ellen hatva az olajpiacon.
Emlékezetes: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete tavaly november végén döntött úgy, hogy a korábban kijelölt idén március helyett ez év végéig meghosszabbítja kitermelési korlátozását. Az OPEC-tagállamok megállapodásához csatlakoztak a kartellen kívüli nagy olajexportőr országok is. Így visszafogják a kőolajtermelést például az óriási mennyiséget exportáló Oroszországban is, felverve ezzel az árakat.
