Pilz Olivér: Egy rossz ketrecben próbálunk gondolkodni

Központi irányítás helyett gondolkodó, kritikára is képes diákokra van szükség – mondja a Tanítanék Mozgalom miskolci képviselője.

– A tüntetésen arról is beszéltek, hogy a kritikus gondolkodásra, az egyéni ítélőképesség erősítésére kell tanítani a diákokat. Hogyan lehet ezt tanítani?
– A gondolkodás fejlesztése nyilván nem lehet külön tananyag, az iskolai képzés egészét kell áthassa – és

az sem kizárt, hogy a jelenlegi keretek elavultak. Biztos, hogy klasszikus tanórákban kell gondolkodnunk az egyéni képességekre épített képzés helyett?

A finnek és az észtek túlléptek ezen, és több magyarországi iskola is elvetette a frontális oktatás kereteit. Azt is mondhatjuk, hogy most ketrecben próbálunk gondolkodni, egy rossz ketrecben.

– Miben változtatnának a tanárok helyzetén?
– Elsősorban nálunk is a túlterhelés jelent problémát. A korábbi 22-ről 26-ra emelték a kötelező heti óraszámunkat, ami mellett még helyettesítünk, dolgozatot javítunk, és felkészülünk a következő napra – ráadásul az órai papírmunka mellett rengeteg otthoni adminisztráció is vár ránk: minősítés, önértékelés, portfóliókészítés, úgyhogy a 26 órát bátran megszorozhatjuk 1,6-del. Mindezt úgy, hogy valaki pont annyi fizetést kap, mint a heti 22 óra után.

– A kormány szerint már tettek lépéseket, zajlik a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. Kérik a Tanítanék vagy a civil oktatási platform, esetleg az érdekképviseletek tanácsát, segítségét?
– Valójában nincs szó valódi felülvizsgálatról. Egyedül Palkovics László oktatási államtitkár beszél a NAT revíziójáról, miközben Csépe Valéria miniszteri biztosként új alaptanterv előkészítésén dolgozik egy olyan szakértői csapattal, amelyről keveset tudunk.

Hogyan lehetne új és hatékony terveket kidolgozni, ha még a régi alaptanterv hibáival sincsenek tisztában az érintettek? Ami pedig a terveikből, ötleteikből kiszivárgott, az csak szépségtapasznak tűnik egy düledező rendszeren.

 – Milyen szépségtapaszra gondol?
 – Például a felvetésre, hogy a gyerekek olvassanak alsó tagozaton inkább Harry Potter-könyveket, mint Jókait. Jól hangzik,

de Harry Potter sem segít, ha az alsó tagozatos diák olvasni sem tud,

mert funkcionális analfabétának számít. Az új NAT valószínűleg a régi romjaira épül majd, és nem hoz igazi változást.

– Csépe és csapata kért segítséget önöktől vagy a Civil Közoktatási Platformtól az új oktatási rendszer kidolgozásához?
– Semmilyen felkérést nem kaptunk. Jellemző, hogy a  közoktatási platform önként részt vett volna a munkában.

Csak minimális állami támogatást kért ahhoz, hogy összeállítsa a saját terveit, gyakorlatilag terembérletre kellett volna némi pénz. Azt sem kapta meg.

– A vasárnapi tüntetésen január végéig adtak haladékot a kormánynak, hogy döntsön az oktatási minimum tervéről – ha nem történik meg, újabb tüntetés jöhet. Mikor várható a következő megmozdulás, kik a szervezők?
– Hadd jegyezzem meg, hogy az ultimátumot nem a Tanítanék, hanem a Független Diákparlament szónoka jelentette be – ha lesz is újabb tüntetés, azt ők szervezik. Persze mi is követjük az eseményeket.

– Az oktatási minimum tervét csak a Fidesz–KDNP és a Jobbik nem támogatta. Miért nem? Kaptak valamiféle magyarázatot rá?
– A többiek mellett a kormánypártokat is megkerestük az elképzeléseinkkel, nem reagáltak. A Jobbik viszont végig részt vett az ellenzéki pártok oktatásról szóló egyeztetésein. Az pedig közel sem biztos, hogy nem támogatják a terveinket, az ellenzéki erők erről csak februárban írnak alá megállapodást.