– Miért csak kevesen, 1500-an mentek el a vasárnapi demonstrációjukra? A tavalyi kockás tüntetések ennél jóval nagyobb tömeget mozgattak meg.
– Nem igaz, hogy kevesen voltunk, egészen jól megtöltöttük a Kossuth teret, becslésem szerint akár ötezer tüntető is jelen lehetett. Persze az oktatási rendszer minőségét látva megértem, ha több újságírónak is kihívást jelent a számolás, hiszen volt olyan lap, amely csak pár száz demonstrálóról tudósított. (Az esemény Facebook-oldalán mindenesetre ezren jelezték részvételüket – a szerk.)
Régebben viszont valóban többen jöhettek el, és ebben ott van a megfélemlítés is: elég arra az iskolaigazgatóra gondolni, akit a kockás inges részvétel miatt rúgtak ki állásából, mások pedig kritikus hangvételük miatt nem kapnak munkát az oktatási szektorban.
Kockázatot vállalt Balla István komáromi tanár is, aki a nyilatkozatstop ellenére felszólalt a vasárnapi tüntetésen, pedig csak élt alkotmányos jogával.
– Ha már a létszámnál tartunk, a Független Diákparlament január 19-i rendezvényén nem vett részt a Tanítanék, pedig közös célokért küzdenek. Miért hagyták ki a diáktüntetést?
– Nem csatlakoztunk, mert azt akartuk, hogy tényleg a fiatalok akciója maradjon. Amúgy is sokan vádoltak minket azzal, hogy magunk előtt toljuk, kihasználjuk a diákokat. Ez nincs így, de az oktatási rendszer problémáit ők is, mi is átérezzük.
– Beszéljünk a vasárnapi tüntetésen bejelentett oktatási minimumról. Mit tartalmaz a csomag?
– Alapvetően a Tanítanék és nyolc ellenzéki párt által elfogadott alapelvekről van szó. Talán a legfontosabb közülük, hogy csökkenteni kell a kötelező tanulói óraszámokat – ma egy diák nagyon leterhelt, heti 38-39 tanórája van. Ehhez képest a reális, elvárható szám heti 30 óra lenne, hiszen a gyerekeknek otthon is kell tanulniuk, készülniük az órákra. Idő kell ahhoz is, hogy egy hobbiban is kiteljesedjenek, valamiben, ami igazán róluk szól.
Emellett a jelenleginél sokkal önállóbb, szegregáció- és diszkriminációmentes oktatást szeretnénk, ahol a pedagógusok, a szülők és a diákok konszenzusa nélkül nem hozhatnak átfogó döntéseket, és nem központi irányítás határoz mindenről.
– A tüntetésen arról is beszéltek, hogy a kritikus gondolkodásra, az egyéni ítélőképesség erősítésére kell tanítani a diákokat. Hogyan lehet ezt tanítani?
– A gondolkodás fejlesztése nyilván nem lehet külön tananyag, az iskolai képzés egészét kell áthassa – és
az sem kizárt, hogy a jelenlegi keretek elavultak. Biztos, hogy klasszikus tanórákban kell gondolkodnunk az egyéni képességekre épített képzés helyett?
A finnek és az észtek túlléptek ezen, és több magyarországi iskola is elvetette a frontális oktatás kereteit. Azt is mondhatjuk, hogy most ketrecben próbálunk gondolkodni, egy rossz ketrecben.
– Miben változtatnának a tanárok helyzetén?
– Elsősorban nálunk is a túlterhelés jelent problémát. A korábbi 22-ről 26-ra emelték a kötelező heti óraszámunkat, ami mellett még helyettesítünk, dolgozatot javítunk, és felkészülünk a következő napra – ráadásul az órai papírmunka mellett rengeteg otthoni adminisztráció is vár ránk: minősítés, önértékelés, portfóliókészítés, úgyhogy a 26 órát bátran megszorozhatjuk 1,6-del. Mindezt úgy, hogy valaki pont annyi fizetést kap, mint a heti 22 óra után.
– A kormány szerint már tettek lépéseket, zajlik a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. Kérik a Tanítanék vagy a civil oktatási platform, esetleg az érdekképviseletek tanácsát, segítségét?
– Valójában nincs szó valódi felülvizsgálatról. Egyedül Palkovics László oktatási államtitkár beszél a NAT revíziójáról, miközben Csépe Valéria miniszteri biztosként új alaptanterv előkészítésén dolgozik egy olyan szakértői csapattal, amelyről keveset tudunk.
Hogyan lehetne új és hatékony terveket kidolgozni, ha még a régi alaptanterv hibáival sincsenek tisztában az érintettek? Ami pedig a terveikből, ötleteikből kiszivárgott, az csak szépségtapasznak tűnik egy düledező rendszeren.
– Milyen szépségtapaszra gondol?
– Például a felvetésre, hogy a gyerekek olvassanak alsó tagozaton inkább Harry Potter-könyveket, mint Jókait. Jól hangzik,
de Harry Potter sem segít, ha az alsó tagozatos diák olvasni sem tud,
mert funkcionális analfabétának számít. Az új NAT valószínűleg a régi romjaira épül majd, és nem hoz igazi változást.
– Csépe és csapata kért segítséget önöktől vagy a Civil Közoktatási Platformtól az új oktatási rendszer kidolgozásához?
– Semmilyen felkérést nem kaptunk. Jellemző, hogy a közoktatási platform önként részt vett volna a munkában.
Csak minimális állami támogatást kért ahhoz, hogy összeállítsa a saját terveit, gyakorlatilag terembérletre kellett volna némi pénz. Azt sem kapta meg.
– A vasárnapi tüntetésen január végéig adtak haladékot a kormánynak, hogy döntsön az oktatási minimum tervéről – ha nem történik meg, újabb tüntetés jöhet. Mikor várható a következő megmozdulás, kik a szervezők?
– Hadd jegyezzem meg, hogy az ultimátumot nem a Tanítanék, hanem a Független Diákparlament szónoka jelentette be – ha lesz is újabb tüntetés, azt ők szervezik. Persze mi is követjük az eseményeket.
– Az oktatási minimum tervét csak a Fidesz–KDNP és a Jobbik nem támogatta. Miért nem? Kaptak valamiféle magyarázatot rá?
– A többiek mellett a kormánypártokat is megkerestük az elképzeléseinkkel, nem reagáltak. A Jobbik viszont végig részt vett az ellenzéki pártok oktatásról szóló egyeztetésein. Az pedig közel sem biztos, hogy nem támogatják a terveinket, az ellenzéki erők erről csak februárban írnak alá megállapodást.
