Politikai acsarkodás áldozata lehet a 3-as metró akadálymentesítése

Döntött a Kúria: az MSZP és más ellenzéki pártok jövő hétfőtől gyűjtik a népszavazási aláírásokat. A Fidesz ellenkampányt indít.

Február 5-én, hétfőn kilenc párt: a szocialisták, a DK, az LMP, az MLP, a Momentum, a Moma, az Együtt, a Párbeszéd és a Szolidaritás Mozgalom fővárosi politikusai, valamint a hozzájuk csatlakozó civil szervezetek megkezdik az aláírásgyűjtést a 3-as metró akadálymentesítéséért – közölte a Magyar Nemzettel a kezdeményező Horváth Csaba (MSZP). Az ellenzéki fővárosi képviselő által még tavaly benyújtott kérést kedden jogerősen hitelesítette a Kúria az eredeti szöveggel, aminek a következő napokban az ügy szempontjából rendkívül fontos szerepe lehet: „Akarja-e Ön, hogy a 2017–2020 között történő budapesti M3-as metróvonal felújításával egyidejűleg valósuljon meg ezen metróvonal valamennyi megállójának teljes értékű akadálymentesítése, az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározottak szerint?” Az idézett jogszabály az építési törvény, amely rendelkezik az épített környezetben, valamint a közösségi közlekedésben elvárt akadálymentesítésről, magyarul a mozgáskorlátozottak, a kisgyermekesek és az idősek számára fontos lehetőségek megteremtéséről. 

A Kúria az után döntött a hitelesítésről, hogy a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) által tavaly december közepén jóváhagyott kérdést egy „magánszemély” megtámadta.

– Egy „Fidesz-közeli ügyvéd” sem tudta megakadályozni, hogy megvalósuljon, amit a budapestiek akarnak – mondta kérdésünkre Horváth Csaba, aki biztos abban, hogy rövid idő alatt összegyűjtik a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírást. Ahhoz, hogy a Fővárosi Közgyűlés dönthessen a referendum kitűzéséről, a fővárosi választópolgárok tíz százalékának érvényes aláírását kell bemutatni. A szocialista politikus szerint hiába gáncsoskodnak a kormánypártok: a kérdést úgy fogalmazták meg, hogy a jogszabály értelmezéséből nem következik más, minthogy a felújítás alatt álló 3-as metrón – a munkálatokkal egyidejűleg, azaz 2017 és 2020 közötti időszakban – végre kell hajtani az akadálymentesítést, ha érvényes és eredményes lesz a népszavazás. – A teljes körűség pedig a jelenlegi műszaki ismeretek szerint nemigen enged más lehetőséget, mint a liftépítést – magyarázta a kezdeményező, aki megismételte: a 20 állomás akadálymentesítéséhez szükséges 20 milliárd forint többletköltséget a városvezetés nem kényszerítette ki a kormánytól, most a budapestiek fogják ezt megtenni. 

Budapest Fidesz–KDNP-s vezetése ellenkampányt indít. – Száz fideszes ezer helyen fogja elmondani, hogy Horváth Csaba átverte az embereket – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester. Kijelentette, hogy az esetleges népszavazásból nem következik semmi: nem kell liftet építeni, az akadálymentesítésre nincs határidő, és ezt a Kúria döntésének indoklásában le is vezeti. – A jogszabályok nem tesznek különbséget, hogy az akadálymentesítés teljes körűnek vagy teljes értékűnek legyen-e tekintendő, s ez a megvalósítás módja tekintetében mozgásteret ad – fejtegeti a Kúria, utalva arra, hogy például egy fogyatékos személy közlekedését az indulási helytől a célállomásig hálózat működtetésével is lehet biztosítani. A főpolgármester szerint ez a saját álláspontját erősíti, amely szerint az akadálymentesítés megoldható alacsonypadlós buszok közlekedésével is. 

– Miközben a főváros vezetése megfeszített erővel küszködik, hogy felújítsa a 3-as metrót, amelyet elődei elmulasztottak, az ellenzék ennek megakadályozásán dolgozik – egyszerűsítette le a helyzetet Budapest vezetője. Elmondta: továbbra is tárgyalásokat folytatnak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (MEOSZ), s februárra beterjesztik a Fővárosi Közgyűlésnek, amiben megállapodtak. – Annyi már biztos, hogy a 3-as metró 20 állomása közül 12-ben a hatályos tervek szerint lift épül. Ezt egészítjük ki a következő ülésen a Kálvin térrel, s a fennmaradó 7 megállót 2020. december 31-ig ütemezve akadálymentesítjük – hangsúlyozta Tarlós István. Szerinte így végképp okafogyottá válik a kezdeményezés, amellyel Horváth Csaba csak ismét önmagát teszi nevetségessé. 

Az ügyben Tokody Marcell (Jobbik) mindvégig azt hangsúlyozta: mind a kormányoldal magyarázkodását, mind Horváth Csaba kezdeményezését hiteltelennek tartja.

Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke pedig még január 23-án közleményt adott ki arról, hogy Tarlós Istvánnal folytatott tárgyalásai alapján megállapodhatnak a 3-as metró teljes akadálymentesítéséről. A főpolgármester által a Magyar Nemzetnek bejelentett új javaslatairól pedig kiemelte: folyamatos marad az egyeztetés, ugyanakkor a metróvonal fennmaradó hét állomásának akadálymentesítésére annak ellenére várják a kormánytól a forrást, hogy elfogadják: szükség esetén készülnek alternatív műszaki megoldásokat is tartalmazó javaslatok. 

Kovács Ágnes még karácsony előtt arra szólította fel a pártokat: ne használják fel a fogyatékos emberek helyzetét politikai haszonszerzésre. Az új helyzetben a MEOSZ lapunk megkeresésére azt közölte: Amennyiben a fővárossal zajló egyeztetések révén a teljes vonal akadálymentesítése még a metrófelújítás ideje alatt megvalósulna, a magyar állam eleget tenne vállalt kötelezettségeinek. Sőt, szerintük okafogyottá válhatna egy esetleges népszavazás is, amelynek költségeit éppen a 3-as metró teljes körű akadálymentesítésére lehetne fordítani. Az érdekképviselet ezért ismét Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul, mert szerintük az ügy országos jelentőségű. – A mozgássérült-emberek ellátása Budapest-központú, számos szolgáltatást – például az egészségügy, a rehabilitáció, az oktatás területén – csak itt tudnak igénybe venni. Mindezen okok miatt a hiányzó költségek biztosítása állami feladat – szögezte le a MEOSZ.

Tarlós István: Buta kérdés, értelmetlen válasz

Fedezet nélkül kötelezettséget nem lehet vállalni – ismételte meg sokadszorra a népszavazási kezdeményezésről tartott keddi rendkívüli sajtótájékoztatóján a főpolgármester. Hozzáfűzte: a szocialisták bután tették fel a kérdést, amelyre hiába válaszolna a döntő többség igennel a népszavazáson, értelmetlen lenne. Tarlós István szerint ugyanott tartanánk, mint most. Felvetésünkre, hogy valójában a MEOSZ által is szorgalmazott állami fedezet kikényszerítéséről, a kormányzatra gyakorolt politikai nyomásról  szó, Budapest vezetője megjegyezte: elképzelhető, de akkor azt kellene mondani, nem pedig az embereket hergelni. (Sz. Zs.)