– A Dámócon és Szerepen nemrég történt, összesen hét áldozatot követelő metil-alkohol-mérgezés a vidéki reménytelenségnek és mélyszegénységnek tünete vagy következménye?
– Óvatosan bánnék bármilyen egyedi eset általánosításával, s nemcsak azért, mert nehéz megmondani, mi a vidék, hanem mert legalább három-négymillió emberről beszélünk, és ez önmagában erős sokféleséget jelent. Az elmúlt 30 év kárvallottjainak többsége és a nyomor a vidéki településekre koncentrálódik.
– Ezekben a „depressziós válságövezetekben” – a kifejezést ön is használja A vidék az ezredfordulón című könyvében – az olcsó ital és az olcsó drogok az ott élők problémáinak időleges kezelését szolgálják?
– Kétségtelen, hogy a jelenség a felhalmozódott társadalmi traumák jele. Ugyanakkor a munkanélküliség, a reménytelen élethelyzet a városi közegben is probléma. Viszont ahol koncentráltan van jelen a szegénység, ott az ebből adódó problémák megsokszorozódnak, mert már egy közepes városban is többféle feloldási vagy legalább problémakezelési lehetőség adódik, mint egy apró faluban. Több önkormányzat igyekszik a problémát kezelni. Tipikusan ilyenek a szociális földprogramok, amelyek a gondokat nem szüntették meg, de a legnagyobb bajban lévők egy részének bevonásával a szegénységet tompították, legalább a részt vevő elesettek éhezése mérséklődött. A vidéki szegénység azonban nem csökken. Külső források nélkül a vidék problémáit kezelni lehetetlen. Ehhez ügyes pályázatírókra is szükség van. Sok apró településen azonban egyszerűen nincs, aki ezeket elkészítse.
– Amikor bezár egy faluban a posta, az iskola, majd a bolt is, onnan már nincs visszaút?
– Belső erőből semmiképpen. Akkor fordulhat meg a tendencia, ha új külső források válnak elérhetővé pályázatokból vagy a kiköltöző városiak révén.
– Akkor mi az oka annak, hogy mégsem tűnnek el teljesen az elnéptelenedés határára sodródó aprófalvak?
– Ugyan a válsághelyzetben lévő településekről van elvándorlás, de a városokból kiköltözés is jellemző. Az anyagi okokból a városból kiszorulók oda vándorolnak, ahová a családi szálak kötik őket, és olcsóbb a megélhetés. Illetve: az apró településeken élők egy része nem migrációképes, nincs hová menniük a nyomorgó falvakból.