A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) több mint 1,2 millió forinttal tartozik egykori sportgazdasági vezetőjének, Kovács Brigittának – így szól a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (FKMB) keddi, nem jogerős részítélete.
A nő azért indított pert volt munkáltatója ellen, mert szerinte az akkori elnök, Gömöri Zsolt 2015-ös botrányának kirobbanása idején jogellenesen bocsátották el, továbbá nem fizették ki a túlóráit, nem váltották meg a ki nem vett szabadságát, és egyéb sérelem is érte.
A régóta húzódó perben már született egy részítélet arról, hogy jogellenes volt-e a kirúgás. Abban az FKMB Halász Krisztián vezette tanácsa kimondta, hogy Kovács Brigittát jogsértően küldték el. Miközben az ügy egyéb kérdéseivel – sérelemdíj, kárösszegek – kapcsolatban folyt tovább a per elsőfokon, ez első részítélet a paralimpiai bizottság fellebbezése nyomán másodfokra, a Fővárosi Törvényszékre került. A törvényszék megváltoztatta, és kimondta, hogy Kovács Brigitta eltávolítása mégsem ütközött jogszabályba. Ez pedig már jogerős lett.
Az elbocsátás törvényessé nyilvánítása alapvetően fordította új irányba az elsőfok által párhuzamosan tárgyalt fennmaradó kérdések ügyét. Attól kezdve ugyanis az FKMB számára
lehetetlenné vált, hogy a kirúgással kapcsolatosan követelt összegeket ítéljen meg,
hiába látta korábban jogellenesnek.
A túlóradíjak és a szabadságmegváltás ki nem fizetése azonban ettől független, és a sérelemdíj-követelés egy része sem az elbocsátáshoz kapcsolódik. A hétfőn meghozott, második részítélet ennek megfelelően mondta ki, hogy Kovács Brigittának jár 709 ezer forint a ki nem vett szabadságokért, továbbá 0,5 millió forint sérelemdíj a lelki megpróbáltatásokért, melyeket pszichológus szakértő igazolt. A túlmunka ellenértékéről még tart a vita, így az az utolsó, harmadik részítélet tárgya lesz.
Az ügyben viszont jöhet még újabb csavar:
Kovács a Kúriához fordul a kirúgása törvényességét megállapító döntés felülvizsgálatát kérve. Ha a legfelső bírói fórum végül mégis neki ad igazat, akkor ismét megnyílik az esélye, hogy az addigra már másodfokon tárgyalt pénzösszegek körében az elbocsátással kapcsolatos nagyjából 2 millió forintot is megítéljék részére.
Gömöri Zsolt egykori elnök pere egyébkét novemberben kezdődött. Azzal vádolják, hogy jelentős értékre üzletszerűen elkövetett sikkasztást követett el, amikor 2009 és 2014 között 15 millió forintot utalt az MPB-től a saját érdekeltségébe tartozó cégeknek. A férfi tagadta bűnösségét, és tárgyalásán szóvá tette azt is, hogy a gazdasági vezető, Kovács Brigitta, aki ugyancsak aláírta a vádbeli utalásokat, nem ül mellette a vádlottak padján.
A Gömöri-botrány elindítójaként emlegetett Kovács Brigitta a kirúgásának hivatalos indokai szerint belső iratokat szolgáltatott ki a sajtónak, és jogszerűtlen utalásokat ellenjegyzett.
