Pontosan 43 500 erzsébetvárosi választópolgár dönthet a VII. kerületben vasárnapra kiírt voksoláson az úgynevezett bulinegyed sorsáról, az ott található vendéglátóhelyek éjféli zárórájáról. Az erzsébetvárosi önkormányzat lapunknak megküldött legfrissebb adatai és a népszavazási törvény alapján a referendum akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele, tehát legalább 21 751 ember elmegy, és érvényesen szavaz. Ha 50 százaléknál, vagyis 10 875-nél több lesz az azonos válasz a kérdésre, akkor eredményt is hirdethetnek.
Első ránézésre a voksolás a Belső-Erzsébetvárosban, a Károly körút, Király utca, Erzsébet körút, Rákóczi út által határolt területen élő, csaknem 15 ezer ember éjjeli nyugalmáról, a pihenéshez való emberi jogról szól. A VII. kerületben 771 szórakozóhely, kocsma üzemel, csak a Belső-Erzsébetvárosban 530. Közülük 335 éjfél és reggel 6 óra között is nyitva van. A helyzet évek óta tarthatatlan, tavaly óta pedig forrnak az indulatok.
A referendumnak a napokban az Alkotmánybíróság döntése adott zöld jelzést, figyelmeztetve: a hatályos népszavazási törvény egy évig köti a képviselő-testületet, és a vasárnapi eredmények nyomán 180 napon belül elfogadott rendeletet is meg lehet támadni. A helyzetet jellemzi, hogy a határozathoz párhuzamos indoklást fűző Stumpf István alkotmánybíró Krúdy Gyulát idézte a vigalmi negyed, a pesti éjszakai élet megítélésével kapcsolatban. Bármilyen eredmény születik is február 18-án, a vállalkozás és a tulajdon szabadságáról, az ingatlanforgalomról, a turisztikáról, az adóbevételekről, tehát az állami, az önkormányzati és a magánprofitról legalább ugyanolyan súllyal kell beszélni majd a jövőben. A voksolás rendkívüli is lesz, ugyanis az Erzsébetváros középső és külső részén élő tízezrek kifejezhetik szolidaritásukat földijeikkel. A bulinegyed területének jelentős része a budapesti világörökség pufferzónája, amit a Károly körút, a Király utca, a Csányi utca és a Dohány utca határol. Itt nemcsak a műemléki ingatlanok védettsége kiemelt, hanem az is, hogy a szórakozóhelyek, a szeszes italokat árusító üzletek éjfél és reggel 6 óra közötti nyitvatartásához szükséges volt az eddigi szabályozás szerint a kerület jegyzőjének külön engedélye.
Bodó Zoltán, a népszavazáshoz vezető folyamatot lényegében elindító Élhető Erzsébetváros Facebook-csoport tagja is elismerte: a voksolás, illetve az esetleges éjféli zárás elrendelése a kezdete lehet egy új folyamatnak. Az itt élők célja a folyamatos zaj, szennyezés, a bűnözés, a prostitúció és az agresszív buliturizmus megszüntetése, és egyelőre nem érzékelik az önkormányzat köztisztasági, közbiztonsági intézkedéseinek hatását.
Német G. Dániel, a Night Mayor Budapest nevű, elsősorban a szórakozóhelyek tulajdonosainak érdekeit képviselő civil szervezet alapítója Amszterdam, London és Sydney példája alapján elutasítja a tiltást. Szerinte az éjféli záróra káoszt okozna a közterületeken, az önkormányzatnak nincs koncepciója, nem záratja be a jogsértően működő helyeket. Megoldásként az „élni és élni hagyni” elv alkalmazását javasolja.
– Fontos, hogy a lakók minél magasabb részvétel mellett egyértelműen jelezzék az önkormányzatnak, mit szeretnének – mondta a Magyar Nemzetnek Vattamány Zsolt polgármester (Fidesz–KDNP). Szerinte egyáltalán nem mindegy a részvétel, de a várhatóan jelentős többséggel bíró igenek aránya sem. – Természetesen a Belső-Erzsébetvárosban voksolók üzenete sokkal nagyobb súlyú lesz – mondta Vattamány Zsolt.
Stummer János (Jobbik), akinek a javaslatára lett végül népszavazás, sajnálja, hogy a kampányban egyedül Soproni Tamás (Momentum Mozgalom) volt kész a vitára, akinek pártja kerületi helyett fővárosi szinten rendezné a kérdést. A fórum végül elmaradt. Kispál Tibor (MSZP) és Moldován László (LMP) szerint a vezetésnek sokkal korábban és erélyesebben kellett volna hozzákezdenie az áldatlan állapotok fölszámolásához.
