Elbliccelték: az oktatásról sem volt hajlandó vitázni a Fidesz

A szakemberek szerint is túlterheltek a diákok. Nehéz az oktatási rendszeren keresztül kitörni a szegénységből.

Ráadásul a munkaadók nem ezt a tudást tartják fontosnak, hanem az olyan készségeket, amelyeknek megszerzésére a tananyag leadása mellett nincs idő. Kitért arra is: a 2013-ban bevezetett életpályamodell kiszámítható jövőt jelentett, de a pedagógusbér csak 2014-ig követte a minimálbért, akkor annak 180 százaléka volt, most viszont csak 135. Az intézményeknek továbbra sincs lehetőségük jutalmazni a kiemelkedően teljesítő pedagógusokat, vagy egyszerűen megfizetni a túlórát.

Orosz Anna (Momentum) az alapján is különbséget tenne, hogy milyen régióban dolgoznak a pedagógusok,

pártja a hátrányos helyzetű térségek nagy kihívást jelentő tanári pozícióiban magasabb fizetést adna. 

A kormányzat nem titkolt célja, hogy a felsőoktatás helyett több diákot irányítson a szakképzésbe, annál is inkább, mert sok szakmában munkaerőhiány lépett fel. A mostani szakképzési rendszer azonban egyirányú utcába tereli a diákokat, így vélekedtek az ellenzéki pártok és a szakképzésről előadást tartó Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.

Nem csak azért, mert el van vágva a továbblépés útja a felsőoktatásba, hanem azért is, mert elavult műhelyekben képeznek embereket szakmákra, de közben nem készítik fel őket arra, hogy életük során új kihívásoknak is meg tudjanak felelni. Mendrey elmondása szerint

az oktatásban nem lehet abból kiindulni, hogy pillanatnyilag lakatosokra van szükség, mert fogalmunk sincs, mit fognak csinálni ezek az emberek tíz-húsz év múlva

– úgy kellene képezni őket, hogy képesek legyenek új kihívásokat is megérteni, de a heti egy nyelv- és egy informatikaóra nem ebbe az irányba mutat.

Kanász-Nagy Máté, az LMP újpesti képviselőjelöltje arról beszélt, hogy pártja a GDP jelenlegi 3,8 százaléka helyett 10 százalékát költené oktatásra. Az elképzelést a jelenlévők közül senki nem osztotta, Dúró Dóra, Arató László (DK) és Szabó Szabolcs (Együtt) is a GDP 6 százalékát látja megvalósítható számnak; Szabó szerint még ebben is van kockázat.

Seifert Tibor egyetemi docens beszélt a felsőoktatásról a konferencián. Elmondta: a felsőoktatási rangsorokban jobban szerepel Csehország és Lengyelország is Magyarországnál, és bár a középmezőnyben helyezkedünk el, a magyar egyetemek hátrébb csúsztak a rangsorokban ahelyett, hogy előbbre kerültek volna. Pozitívumnak nevezte, hogy 2016 óta van felsőoktatási stratégia.

Az egyetemeket felügyelő kancellári rendszerről azt mondta: jogilag még mindig nincs kimunkálva.

A kancellári pályázatok nem nyilvánosak, azt sem lehet tudni, mi alapján neveznek ki valakit, ráadásul felelősségi köre sincs tisztázva,

a kancellárok és a rektorok „kettős irányítása” alakult ki az intézményekben. Seifert Tibor úgy véli, a felsőoktatás érdekérvényesítési képességének csökkenésére utal, hogy „harmadik szintű irányítás” alá esik, vagyis helyettes államtitkár gondoskodik róla, nem államtitkár vagy miniszter.