Már tavaly novemberben azt gyanította a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy jelenleg nincsenek meg a tiszta, szabad választás feltételei Magyarországon. A Nemzeti Választási Iroda hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott adatok alapján pedig még inkább úgy látszik: választási visszaélésekre csábít a rendszer.
Pálffy Ilona, a választási iroda elnöke elmondta, 96 pártot és 13 nemzetiségi önkormányzatot vettek nyilvántartásba az országgyűlési választásra. Négy évvel ezelőtt még „csak” 71 pártot regisztráltak, de a kamupártok így is több egyéni választókerületben befolyásolták érdemben a győztes kilétét.
Az április 8-ai választásra hétfőn kezdték átadni a jelölteknek az ajánlásgyűjtő íveket. Hétfőig 68 jelölőszervezet több mint 392 ezer ajánlóívet igényelt a választási irodáktól – mondta Pálffy Ilona. A választáson indulni szándékozó jelölteknek március 5-éig kell összegyűjteniük az 500 érvényes ajánlást. Ezt elsőként Gyopáros Alpár, a Győr-Moson-Sopron megyei 3. választókerületében induló Fidesz-jelölt teljesítette. Többes ajánlási rendszer van, vagyis a választópolgár több párt jelöltjét is ajánlhatja.
Azt viszont lapunk kérdésre Pálffy Ilona megerősítette: nem tudják ellenőrizni, hogy az aláírások, a választópolgárok adatai eredetiek-e. Nem tudják megakadályozni, hogy a 96 párt kereskedjen egymás között az aláírásokkal annak érdekében, hogy minél több párt egyéni jelöltjének összejöjjön az induláshoz szükséges 500 ajánlás. Már 2014-ben is gyanús volt, hogy két hét alatt teljesen ismeretlen pártok képesek voltak annyi egyéni jelöltet indítani, hogy országos listát is állítottak. Az sem tűnik szabályosnak, hogy a Szolnokhoz közeli Csataszögön a polgármester kérésére közmunkások gyűjtötték hétfőn az aláírást a Fidesz jelöltjének, Kállai Máriának, amint a HVG.hu beszámolt róla.
Vannak arra utaló jelek is, hogy újra divat lett az etnobiznisz. „Már csaknem 50 ezren regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal” – mondta Pálffy Ilona. Négy évvel ezelőtt 35 ezren szerepeltek a nemzetiségi névjegyzékben. Eddig a legtöbben a német nemzetiségi választók közül regisztráltak (21 ezren), illetve a romáknál (20 ezren), de azt sem tudja senki sem ellenőrizni, hogy valaki például tényleg német-e. A választási iroda elnöke felidézte: négy évvel ezelőtt 22 ezer szavazat, vagyis a normál országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyede kellett a kedvezményes mandátumhoz. Ez nem egy pluszmandátum volna az új parlamentben, hanem a pártok kapnának eggyel kevesebbet.
Nagyon sok szavazat érkezhet az április 8-ára kiírt országgyűlési választáson a külhoni magyaroktól is. Jelenleg 347 ezer olyan, határon túli választópolgár szerepel a névjegyzékben, akinek nincs magyarországi lakcíme: ők levélben szavazhatnak. Négy éve még csak 193 ezren regisztráltak a határon túlról. A külképviseleti névjegyzékbe viszont még csak 8600-an vetették fel magukat, legtöbben (1387-en) Londonban akarnak szavazni.
Pálffy Ilona azt is elmondta, hogy már járt Magyarországon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), és azt kérték tőlük, minél több választási megfigyelőt küldjenek. Már több nagykövetség is jelezte, hogy küld megfigyelőt a választásra. A Jobbik tegnap azt közölte: mind a 10 ezer szavazókörbe delegál szavazatszámlálót. Ez négy éve nem sikerült az ellenzéki pártoknak, az LMP például mindössze 95 főt tudott delegálni, míg a Fidesz 17,5 ezret.
