Már tavaly novemberben azt gyanította a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), hogy jelenleg nincsenek meg a tiszta, szabad választás feltételei Magyarországon. A Nemzeti Választási Iroda hétfői sajtótájékoztatóján elhangzott adatok alapján pedig még inkább úgy látszik: választási visszaélésekre csábít a rendszer.
Pálffy Ilona, a választási iroda elnöke elmondta, 96 pártot és 13 nemzetiségi önkormányzatot vettek nyilvántartásba az országgyűlési választásra. Négy évvel ezelőtt még „csak” 71 pártot regisztráltak, de a kamupártok így is több egyéni választókerületben befolyásolták érdemben a győztes kilétét.
Az április 8-ai választásra hétfőn kezdték átadni a jelölteknek az ajánlásgyűjtő íveket. Hétfőig 68 jelölőszervezet több mint 392 ezer ajánlóívet igényelt a választási irodáktól – mondta Pálffy Ilona. A választáson indulni szándékozó jelölteknek március 5-éig kell összegyűjteniük az 500 érvényes ajánlást. Ezt elsőként Gyopáros Alpár, a Győr-Moson-Sopron megyei 3. választókerületében induló Fidesz-jelölt teljesítette. Többes ajánlási rendszer van, vagyis a választópolgár több párt jelöltjét is ajánlhatja.
Azt viszont lapunk kérdésre Pálffy Ilona megerősítette: nem tudják ellenőrizni, hogy az aláírások, a választópolgárok adatai eredetiek-e. Nem tudják megakadályozni, hogy a 96 párt kereskedjen egymás között az aláírásokkal annak érdekében, hogy minél több párt egyéni jelöltjének összejöjjön az induláshoz szükséges 500 ajánlás. Már 2014-ben is gyanús volt, hogy két hét alatt teljesen ismeretlen pártok képesek voltak annyi egyéni jelöltet indítani, hogy országos listát is állítottak. Az sem tűnik szabályosnak, hogy a Szolnokhoz közeli Csataszögön a polgármester kérésére közmunkások gyűjtötték hétfőn az aláírást a Fidesz jelöltjének, Kállai Máriának, amint a HVG.hu beszámolt róla.
Vannak arra utaló jelek is, hogy újra divat lett az etnobiznisz. „Már csaknem 50 ezren regisztráltak a nemzetiségi névjegyzékbe az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal” – mondta Pálffy Ilona. Négy évvel ezelőtt 35 ezren szerepeltek a nemzetiségi névjegyzékben. Eddig a legtöbben a német nemzetiségi választók közül regisztráltak (21 ezren), illetve a romáknál (20 ezren), de azt sem tudja senki sem ellenőrizni, hogy valaki például tényleg német-e. A választási iroda elnöke felidézte: négy évvel ezelőtt 22 ezer szavazat, vagyis a normál országos listás mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám negyede kellett a kedvezményes mandátumhoz. Ez nem egy pluszmandátum volna az új parlamentben, hanem a pártok kapnának eggyel kevesebbet.
