Kispaládon választási csalásra használták az ukrán-magyar kettős állampolgárokat

A választók 2014-ben cetliket kaptak olyan nevekkel, akikre szavazniuk kellett – derítette ki a Célpont.

MN
2018. 02. 17. 15:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Választási csalással, az ukrán-magyar kettős állampolgárok szavazataival nyerte meg a választást 2014-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kispalád polgármestere – derítette ki a Hír TV Célpont című műsora. Huszonöt éve Áder János azt mondta, hogy a Fidesz nem támogatja a választójog kiterjesztését, mivel a választások tisztasága sokkal nehezebben volna ellenőrizhető. A Fidesz azóta ezen a téren is 180 fokot fordult, Áder jóslata pedig valóra vált.

A helyiek nyilatkozatai szerint az önkormányzati választáson szervezetten vitték szavazni a Kispaládra bejelentkezett, ám ténylegesen nem a településen élő kettős állampolgárokat, akik közül ráadásul többen nem is magyarok voltak, hiszen még magyarul sem tudtak. A választási törvényt megsértve a szavazókör folyosóján cetliket kaptak olyan nevekkel, akikre a polgármester érdekében szavazniuk kellett.

A településnek 2010-ben 536 lakosa volt, köztük 382 szavazásra jogosult. Még abban az évben, azután, hogy az új Országgyűlés közel kilencvennyolc százalékos többséggel megszavazta az egyszerűsített honosításról szóló törvényt, megindult az átjelentkezés is. A 2014-es önkormányzati választásokon 382 helyett már 724 választásra jogosult lakott Kispaládon. 2010-ben Magyar Sándorné kihívó nélkül 286 szavazattal nyert, a következő választáson már 387 szavazatot kapott, ellenfele, Ábri Norbert pedig 224-et. Tehát több mint 600-an szavaztak, noha a falubeliek állítása szerint csak alig 400-an laknak a háromutcás Kispaládon. A számok csak növekednek, tavaly már 1347-en mondhatták magukat kispaládinak. Papíron van olyan ingatlan, amelyben száznál is többen laknak.

Úgy tűnik, az elvándorlás a keleti végeken nem okoz gondot, mivel arrafelé mintegy harminc település hasonló képet mutat. Az ukrán határhoz mentén fekvő Szabolcs-Szamár-Bereg megyei falvak lélekszáma több ezer fővel nőtt, melyek között Kispalád a leginkább kimagasló a 151 százalékos növekedésével.

Tavaly Sankó József úgy nyilatkozott a Hír TV-nek, hogy „az egész azzal kezdődött, még a 2014-es önkormányzati választás előtt, hogy Magyar Sándorné azt mondta: megkérdezte a rendőrségen, hogy be lehet-e jelenteni az ukránokat. Így tettem én is, mire a polgármester asszony megígérte, hogy bejutok képviselőként testületbe.” Egyszerű okból ez nem így történt, hiszen amikor „a magyarul is tudó ukránoknak” mondott emberek szavazni mentek, Sankó József nevét nem mondták nekik, aki végül nem is jutott be a testületbe.

Tilki Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője szerint nem is létezik az egész ügy, hiszen ha létezne, már feljelentést tett volna valaki. Úgy tűnik azonban, mégis létezik az ügy, hiszen tavaly év végén nyomozás indult közokirat-hamisítás gyanújával. A helyiek elmondása szerint körzetükben az idei választásra is elkezdődött már a kettős állampolgárok mozgósítása Tilki újraválasztásáért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.