Nagy várakozásokkal gyűltek össze csütörtökön a csanádpalotai művelődési ház nagytermében a helyi lakosok: a település csődközeli helyzetéről és a várható megszorításokról akartak tájékozódni. – Kifestette az irodáját, de az óvodában a gyerekek ebédjére nincs pénz – sopánkodott a széksorok között egy idősebb asszony. Szavai jól jellemzik, milyen pletykák kezdtek terjedni a pénzhiány hírére a településen.
Mint ismeretes, Csanádpalota a közelmúltban kezdeményezte a bíróságon az adósságrendezési eljárást, ugyanis már a tavalyi évnek olyan költségvetéssel vágtak neki, amiről év közben kiderült, hogy kivitelezhetetlen.
A település 70-90 millió forint közötti számlatartozást halmozott fel, legégetőbb törlesztési kötelezettségeik 72 millió forintra rúgnak.
Még a lakossági fórum napján bejelentette Lázár János miniszter, a térség országgyűlési képviselője, hogy a kormány utóbbi összegnek megfelelő rendkívüli támogatást nyújt a településnek. A felelősséget jórészt a tavaly februárban elhunyt Kovács Sándor polgármesterre hárítja, mondván, az önkormányzat többet költött, mint amennyi pénze volt. A fórumon elhangzottak alapján a valóság azonban sokkal árnyaltabb, mint ahogy a miniszter ismertette.
– Éveken át tartó pénzügyi szabálytalanságok sorozata vezetett ahhoz, hogy az önkormányzat ilyen mértékű tartozást halmozzon fel – ismételte el korábbi nyilatkozatát Nyergesné Kovács Erzsébet, Csanádpalota hét hónapja megválasztott polgármestere. Ő volt, aki Lázár János támogatását élvezte a tavalyi kampányban. Mint kiderült, olyan elemi hibákat vétettek, hogy a településen nem rögzítették az önkormányzati vagyon változásait; a főkönyvet hibásan és hiányosan vezették; sőt, 2017 májusáig több hónapon át nem is könyveltek. Arra is fény derült, hogy
minden számlát egyetlen bankszámláról fizettek, így olyan összegeket is felhasználtak, amelyeket bizonyos feladatokra nem is fordíthatott volna a település.
A lakosok meglehetősen nagy nyugalommal hallgatták a polgármestert, annak tudatában, hogy számíthatnak a kormány támogatására. Ám a veszély egyáltalán nem hárult még el: egyrészt nem tudják, hogy vissza nem térítendő támogatást kap-e a település a kormánytól, másrészt a polgármester, a jegyző és a képviselők beszámolójából kitűnt, hogy egyelőre nem minden problémát tártak fel. Nem mellékes, hogy továbbra is nagy a szakemberhiány a gazdasági osztályon az önkormányzatnál.
Spórolásként a nem kötelező önkormányzati feladatokat szüntethetik meg, vagy lényegesen kevesebbet költenek rá.
Ilyen lehet az ünnepségek költségeinek alapos visszavágása, illetve az óvodai csoportok csökkentése és az idősek otthonának bezárása
– utóbbi hírek kapcsán erős morgolódás támadt a hallgatóságban. Nyergesné azonban gyorsan reagált: „Még vizsgáljuk ezeket a kérdéseket, de az otthon bezárása részemről csak a legvégső esetben történhet meg.” Le is csillapodtak a kedélyek. Később a polgármester azt is elmondta, hogy némi haladékot kaptak az áramszolgáltatótól, ezért még nem kapcsolják ki a közvilágítást.
A lakosok főleg a felmerült pletykákkal foglalkoztak kérdéseikben, például
a polgármesteri iroda felújításáról vagy a polgármester új autójáról és a kifizetett végkielégítésekről érdeklődtek, ezeket következetesen visszautasította Nyergesné.
A felelősök felkutatására meglepő módon nem tért ki egyetlen kérdés sem, amiben érzékelhetően szerepet játszott az elhunyt Kovács Sándor emléke.
Pedig a felelősség kérdése nem csak az önkormányzat törvénytelen működése tekintetében lenne fontos, hanem annak megállapításában is, hogy ki mulasztotta el ellenőrizni a helyi szervek és testületek működését. Ezzel kapcsolatban a legérdekesebb hozzászólást a település gazdasági bizottságának vezetője, a könyvelő végzettségű Vetró Józsefné szolgáltatta. – A képviselőket bizalmi alapon, nem végzettség alapján a lakosság választja, a képviselők pedig az önkormányzati apparátus által elkészített anyagok alapján szavaznak. Higgyék el, nem a kisujjunkból szopjuk ki, amiről döntünk – mondta a képviselő. Egyúttal reagált Nyergesné szavaira. A polgármester a korábbi vezetés hibáira, a külső könyvelő cégre, illetve a képviselő-testület döntéseire hivatkozva hárította el a felelősséget, a képviselők pedig – mint tapasztalható volt – jórészt az önkormányzatra és annak apparátusára tolják át.
– Mindennap esnek ki csontvázak a szekrényből, nincs garancia arra, hogy nem lesz újabb hiány – mondta a fórumot követően Nyergesné arra a kérdésünkre, hogy megállítja-e a 72 millió forintos állami segély az adósságspirált.
Szerinte nem lehet maradéktalanul az önkormányzat apparátusára hárítani a felelősséget, mert ők nem döntéshozók. – Az nem igaz, hogy a képviselők nem tudtak semmiről, csak nem vállalták fel, hogy kellemetlen megszorító intézkedéseket hozzanak – mondta Nyergesné. Állítása szerint nem tudja, hogy mikor kezdődött a rossz folyamat.
– A képviselő-testületben felvetettük, hogy tartsunk egy teljes – a jelenleginél is részletesebb – átvilágítást, nehogy újratermelődjön a hiány, de semmi garanciát nem látunk arra, hogy sikerül ezt elkerülni – mondta lapunknak Debreceni István képviselő, aki korábban Nyergesné kihívója volt a polgármester-választáson.
A település költségvetésében Debreceni szerint is a nem tervezett összegek váltották ki a hiányt.
Ennek kapcsán hozzátette, hogy az önkormányzattól kapott pénzügyi beszámolóból korábban semmilyen problémára nem tudtak következtetni, illetve a tavaly év végi jelentésből sem tudják a képviselők, hogy Nyergesné hét hónapos polgármestersége alatt milyen nem tervezett kiadásokat vállalt.
A képviselő-testületnek azonban az önkormányzat működésének ellenőrzése is a feladata, Debreceni szavai alapján viszont adódik a kérdés, hogy a hiányos, pontatlan beszámolók miért nem szúrtak szemet a képviselőknek.
– A 2017. évi költségvetést csak azzal a feltétellel fogadtam el – másokkal egyetemben –, hogy külsős könyvvizsgálót vonunk be a számok ellenőrzésére – mondta Debreceni.
Az önkormányzat, annak apparátusa, valamint a képviselő-testület tagjai – sokat sejtetően – nem túl harsányan mutogatnak egymásra a felelősség tekintetében. Az elhunyt polgármestert nem számítva jelenleg is a döntéshozók között ülnek azok, akik a települést csődközelbe juttatták hanyagságukkal vagy hozzá nem értésükkel, ennek ellenére az az abszurd helyzet állt elő, hogy a fórumon megjelentek a szépítő szavak hatására mégis megtapsolták a polgármestert és a képviselőket.
Aki meg nem Csanádpalotán él, joggal kérdezheti: mennyire felelős döntés egy minisztertől, hogy egy település lyukas vödörhöz hasonló gazdálkodásába öntse adóforintok millióit? Lázár és a kormány döntésének megértésében támpontként szolgálhat: a választások előtt kisebb szégyen lenne, ha éppen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter körzetében menne csődbe egy önkormányzat.
