Márki-Zay teljesítette ígéretét: belenézhetünk a vásárhelyi Elios-szerződésbe

A város honlapján közzétették a dokumentumokat.

MN
2018. 02. 28. 6:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közzétették Hódmezővásárhely honlapján az ajánlattételi felhívást, az Eliosszal – akkor még jogi elődjével, az ES Holdinggal – kötött szerződést és a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát, amelyben részben elutasította a Tungsram-Schrédernek a közbeszerzési eljárás ellen benyújtott kérelmét – szúrta ki a Hvg.hu.

A 2010. március 1-jén köttetett szerződésben a vállalkozói díjat nettó 577 004 129, bruttó 721 255 161 forintban állapították meg. A dokumentum szerint a vállalkozó – azaz Tiborcz István és Erdei Bálint, az ES Holding Zrt. vezérigazgatói – azt vállalta, hogy a projekttel az „érintett fogyasztási helyek tekintetében 25 százalék megtakarítást ér el”.

A város újonnan megválasztott polgármestere, Márki-Zay Péter hétfőn reggel megígérte: kikéri az Elios-ügyben született OLAF-jelentés Hódmezővásárhelyre vonatkozó részét, valamint nyilvánosságra hozza a város közbeszerzési dokumentumait, ha nyer.

Hódmezővásárhely – az akkor még Lázár János vezette város – volt a legelső, amelynek közvilágítási tenderét megnyerte az akkoriban Tiborcz István érdekeltségében álló cég. Noha szabálytalanságok árán zsebelte be a projektet, tökéletes referenciának bizonyult: győzelemhez segítette az Eliost a későbbi pályázatok egész sorozatán.

Az unió csalás elleni hivatala által vizsgált, vagyis az összes Elios-nyeremény közül a hódmezővásárhelyi volt a legdrágább, a jelentésbeli végösszeg alapján végül 940 millió forintba került. Az OLAF az Elios 35 közvilágítási projektjét vizsgálta, és összesen 43,7 millió euró (több mint 13 milliárd forint) uniós támogatás megvonását javasolta. A hivatal a 35 projekt mindegyikénél talált szabálytalanságot, és 17 esetben jutott arra a következtetésre, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki.

A jelentés szerint a pályázatban a megrendelő önkormányzat nem kötötte ki, pontosan milyen technológiával kell elérni azt, hogy energiatakarékosabb legyen a város közvilágítása, annak kidolgozását a pályázókra bízták.

„Nem kaptunk OLAF-jelentést Elios-ügyben, pedig kértünk” – közölte a Hvg.hu-val Korsós Ágnes, Hódmezővásárhely jegyzője. Hozzátette: ősszel valóban kaptak egy nyolc pontból álló levelet az uniós hivataltól, amely az eliosos szerződésre vonatkozó megállapításokat tett. Válaszában a hódmezővásárhelyi hivatal négy pontban tett észrevételeket, amelyeket elküldött az OLAF-nak. A jegyző az Eliosszal kötött szerződésről azt mondta: 2010 óta kötelezően nyilvánossá kell tenni a város által kötött szerződéseket, vagyis a szóban forgó szerződés sem most, hanem évekkel ezelőtt került ki a város honlapjára, ahogy a többi szerződés is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.